2012. november 24., szombat

Oázis a nagyvárosban

Debrecenbe mehetünk pulykakakasért, virágkarneválra, élményfürdőzni, tanulni, fesztiválozni, repülni, meccsre… Ha éjszakára is maradunk, akkor az Erdőspuszta Club Hotelbe is foglalhatunk szállást, a Fenyves étteremben pedig étkezhetünk.
Persze akad ebben a városban néhány legendás hotel: ötcsillagos újkori őrület és munkásszálló szintjére pusztított történelmi legenda is, így évtizedek kellenek ahhoz, hogy elfelejtsük az Aranybikát és bevéssük Erdőspusztát. 
Debrecenbe eljutni az autópálya óta nem kihívás, az intercity vonatokkal pedig még élvezetes is. Az Erdőpuszta Club Hotel ingyenes transzfert biztosít a pályaudvartól, így igazán kényelmes dolgunk van. Mivel a wellness-hotelek országa lettünk, ahol már a panziókban is van legalább egy pezsgőfürdő, komoly érvek kellenek ahhoz, hogy valaki erre voksoljon a hihetetlen választékból. Az épületet megpillantva nem is éreztem semmi unikálisat, bár tény, hogy hazánk második legnagyobb városában egy fenyveserdő látványát élvezni nem alapértelmezett. Kedvesség, előzékenység már fel sem tűnik a versenyben, az viszont azonnal, hogy a szobába lépve világszínvonal fogad. A berendezés, a burkolatok, a textíliák egy világméretű szállodalánc vagy az igényes tulajdonos ízlését tükrözik.
Ami személy szerint engem lenyűgöz: borospohár a hűtő fölött. Apróság ugyan, de felemelő érzés nyári este a teraszon, gyertyafényben borozni valakivel úgy, hogy nem a fürdőszobából kimentett steril, műanyag fogmosó alkalmatossággal vagy a minibár tetején prostituálódó, 5 eurós 7 decis mineralwasserhez simuló vízespohárral koccintunk. Persze emiatt még nem utazunk 240 km-t, úgyhogy nézzük a wellnesst!
Testemre tekertem hát a hófehér extralárdzs puha frottírköntöst (nem volt feláras), átadtam magam a három szauna és az élménymedence élvezetének. Igen, ilyen is van máshol, de itt semmi nem hiányzott, talán csak egy ivóvízes berendezés.
Félpanzió - okosan
Szauna után jön az éhség. De kinek és mikor? Hányszor voltam már olyan helyzetben, hogy időkorlátok közé szorították a félpanziós ellátást, így bármilyen éhes is voltam mondjuk 17 órakor, ki kellett bírni még két órát. Itt az Erdőspusztában másképp van! Teljes szabadságot enged a reggeltől késő estig nyitva tartó Fenyves étterem, ahol korlátozás nélkül a félpanziós felár összegéig á la carte étkezhetünk akkor, amikor csak akarunk. Természetesen ezen felül is, csak azt külön kell kifizetni. A félpanziós kupon értéke egyébként bőségesen biztosítja a kétfogásos étkezést itallal együtt, de anyira meggyőző a választék és kellemesek az árak, hogy komolyabb tételeket is bevállalhatunk. 
Gasztronómia 
A rozé kacsától a borjúmájon át a harcsapaprikásig és szürkemarha rostélyosig tartott a tesztem, ez pont elég ahhoz, hogy lássam: a konyha rendben van. Nem kaptam cipőtalpat a máj helyett, házi fánk körítette a kiváló izomtónusú szárnyast, nem volt fagyasztott a harcsa, a rostélyos után pedig még Kossuth Lajos is megnyalta volna a bajuszát.
Igyekeztek a házi parféval és a créme brulée-vel is. Legalább egy hétig kellett volna naponta kétszer étkeznem ott, hogy minden olyat kipróbáljak, amit szerettem volna, ez is egy újabb ok a visszatérésre. És ekkor még nem is tudtam, hogy miért ennyire jók a húsok…
Tanya és gazdaság 
A vacsorát lesétáló szándékkal elindultam a szálloda mögötti köves úton, mint Dorothy. Nem vágytam, hogy találkozzak a bádogemberrel vagy a gyáva oroszlánnal, de éreztem, hogy van itt még valami… A lovastanya és a tó mellett egy igazi házi gazdaság látványa fogadott: csirkék, pulykák, zöldségültetvény.
Mint megtudtam, minden, ami például reggel az étterem svédasztalára kerül, házi. A tojás, a paradicsom, a hagyma, a cukkini, a kolbász, a sonka, és bizony, a tányérban a kapirgálós szárnyas, a levesben a gyöngytyúk is, házilag kaporral füstölt halfilé, mennyei pástétomok… 
Most azonnal indulnék érte vissza! Fedett lovarda, gyönyörű állatok, egy uradalmi majorság. A tanya területén is vannak szobák, legközelebb ezt választom, mert olyan, mintha egy Jókai regényből álmodta volna valaki Debrecen szélére. Megérint a vidéki császári rezidenciák természet-íze, a hajnali pára, a tó fölötti köd, a kilovaglás lehetősége, az ápolt, szépen tervezett környezet, a falusi fogások egészséges, pirospozsgás ígérete.
Ez az, amire itthon olyan kevés példát láttam: a luxus és a tanyasi pihenés szimbiózisa, melyet mindenki maga hangol finomra. Ha akarom, az ország második legnagyobb városának pezsgése, ha akarom, naplementés lovaglás. Ha szeretem, fine dining, ha olyanom van, hagymás rostélyos. Ha vágyom rá, privát szauna és masszázs, ha nem elég, Mediterrán Élményfürdő. Borospince helyben, vagy borbár a közeli Piac utcában. Számos lehetőség a kikapcsolódásra, szórakozásra, vendégszerető, figyelmes köryezetben, kényelmi
Bejegyezte: dátum:

2012. november 21., szerda

Kalotaszegi utcaajtók, kapubejáratok


Ajtók, kapuk leírása
Egykor Kalotaszegen is fából készítették a nagy- és kiskapukat, az utcaajtókat. Néhány helyen szerencsére mind a mai napig megmaradtak a szekerek részére épített leveleskapuk és az emberek számára állított utcaajtók. A födeleskapu a két előbbi rendeltetését egyesítette magában. Az utcaajtókra és a sokkal kisebb számú födeleskapukat a kalotaszegi faragó mesterek gazdag díszítésekkel látták el. A kalotaszegi utcaajtók mind teljes egészükben, mind pedig részleteiknek egymáshoz való méretbeli viszonyában arányos építmények voltak. Aránylottak közvetlen környezetükhöz is: a leveles- és a födeleskapuhoz, a kerítéshez és a házhoz. Kerek és tűzfalas födelükkel mintegy kicsinyített másai voltak a kalotaszegi süveges és nyeregtetős házaknak, harmóniát teremtve jelenlétükkel a faluképben. Az utcaajtóknak az utcára és az udvarra egyenlő (40—50, sőt 70 cm) méretben, erősen kiugró csepegője (eresze) is éppúgy védelmet adott az eső és a nap heve ellen, mint a háznak az eresze. Hogy pedig az utca életét hosszasabban is lehessen figyelni, a szomszédokkal, jó komákkal kényelmesebben lehessen eszmecserét folytatni, igen gyakran pad is került az utcaajtó mellé, sok esetben vele közös födél alá. A padot rejtő fülke volt a paderesz. A legtöbb padereszes utcaajtó Kis- és Magyarkapuson, Magyarlónán, Gyalun és Szászfenesen volt, de kisebb-nagyobb számban majd minden kalotaszegi faluban fellelhető volt. Érdekes megemlíteni, az udvar felőli utcaajtópadláson vagy a tűzfalas födél tűzfalán lévő lyukakat (15—20 cm átmérőjű, fűrészelt, kör alakú nyílások), amelyeknek a rendeltetéséről a sárvásáriak azt mondták, hogy régen a sárvásári legények oda rejtették el a vásárfiát és üzeneteiket a szeretőik részére. De oda rejtették el a gyermekek a karácsonyra gyűjtött diót, és a tyúkok alól összelopkodott tojásokat, hogy húsvétkor pirosra fessék. A gazda pedig szerszámokat lökött fel a lyukon át az utcaajtó padlására. Így vette ki részét az utcaajtó nemcsak a mindennapok eseményeiből, de a népszokásokból is, s így kapott mélyebb jelentőséget a kalotaszegi életben. Sok érdekességet elárulnak a kalotaszegi kapuk feliratai is. Büszkén hirdették, hogy „Készítete NN a maga kölcségén”, de alázattal is, hogy „Építetet Isten segedelméből”. A „készítete” vagy „építete” a népi helyesírás takarékosságával egyaránt jelenti a készíttetőt és a készítőt is, így tehát nem lehet határozottan kiolvasni belőlük, hogy kik is voltak mestereik. Egy nyárszói utcaajtó krónikás ízű tájékoztatója, amelyből a szorgalmas ember megelégedése csendül ki, így hangzik: „Ezen telken levő Összes épület épült Miklós György mográdi tulajdonából maga és utódai javokra 1896 ba kezvde l906-ig a munka jutalma”. Több zsoboki feliratban jogos önérzet hirdette egykoron, hogy „Készítete Gál potyó István 20 éves ifju legény 1910 ben”. — Tudja meg a világ, hogy ha fiatal is a mester, de a hímes utcaajtóépítéshez megvan a tudománya s mire viheti majd még? 1911-ből való kispetri kőutcaajtófél felirata Így fogad: „Isten hozott szerencsésen”, a párja pedig így bocsát tova: „Áldás kísérjen utadon, boldogság!” Az 1816-ban készült deszkafedelű, faszöges, léces ajtajú, táblás, rózsás díszítésű körösfői utcaajtón nemcsak Antal György és Antal János mesterek hirdetik magukat, hanem a gazda is megszólítja kiválasztottját: „Mikor rózsám ere misz ide hozzám betekíts ”. — Szerelmes utcaajtó!
Képgaléria 












Bejegyezte: dátum:

Magyarbikal, Farkasvár

http://www.welcometoromania.ro/DN1g/DN1g_Bicalatu_Cetatea_Lupilor_m.htm

Magyarbikal Farkasvára a településtől keletre kb. 1.5 km-re a várdombon állt, ma már csak nehezen fellelhetőek maradványai. Az ásatások nyomán születtek meg a feltételezések, miszerint középkori vár volt. Oális alaprajzú építmény volt. A plató déli végénél egy mélyedésben falmaradvány látható. Kincskereső gödröket is láthatunk. A felszíni formák vonalait követve állapították meg a hajdani vár méreteit. A külső várral együtt 100 m x 55 méternyi lehetett.
A Szilágy megyei látnivalók oldalainak elkészítésében megköszönjük a Szilágy megyei Művelődési és Nemzetörökségi Igazgatóság segítségét.












Bejegyezte: dátum:

2012. november 19., hétfő

A világ legszürreálisabb helyei

2012-11-12
Ha megunta a turistagiccset, és nem akar sem tengerparti nyugágyban pihenni, sem felkapott, zsúfolt kisvárosokban sétálgatni, akkor menjen el oda, ahol biztosan nincs sok látogató. De készüljön fel a megdöbbentő látványra!
Wadi Rum - Jordánia
A Wadi Rum nevű völgy baljós szépsége tökéletes háttér volt az 1962-os Arábiai Lawrence című film forgatásához. Ez a sivatagi vadság tényleg a filmvászonra illik – homokvölgyek és dűnék, közöttük sziklák labirintusa, természetes boltívek, szűk kanyonok és repedések, gyönyörű színek hajnalban és sötétedéskor, az éjszaka égbolt pedig telehintve csillagok milliárdjaival. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Az utazásszervezők általában egynapos utakat indítanak a jordániai Aquabából vagy Petrából. Ha tehetik, aludjanak is ott, mert csak így találkozhatnak a terület legszebb arcával. 
Myvatn tó - Izland
Ide küldték az Apollo 11 legénységét, hogy gyakorolják a holdjárást. Tele van kráterekkel, lávapillérekkel, iszapgödrökkel. A vízben kis vulkáni szigetecskék vannak elszórva. Ha nem lennének kacsák a homokos fövenyen, azt is gondolhatnánk, hogy egy másik bolygón vagyunk. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Szálljon meg Reykjahlióban, a tengerpart észak-keleti részén, vagy Skutustaoir-ban, a déli részen! Elszánt turisták jó, ha tudják, hogy a tó körüli út 36 kilométer hosszú. 
Kappadókia - Törökország
Törökországban annyira barátságtalan a táj, hogy a korai telepesek inkább a föl alatti lágy sziklákba vájtak házakat és templomokat. A felszín fölött a lyukacsos sziklák és a „tündérkémények” néven ismert vulkanikus kúpok teszik drámaivá a környéket. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Fizessen be egy léggömbös túrára, vagy szálljon meg a tucatnyi barlanghotel valamelyikében, például a Cappadocia Cave Suites-ben! 
Bogoria-tó - Kenya
Ezen a fenyegető tájon olyan vékony a földkéreg, hogy a felszíne úgy néz ki, mint egy boszorkány óriási üstje. A felperzselt földön források és gejzírek bugyognak. A tó olyan gazdag nátrumsókban és ásványokban, hogy a kék és a zöld algákon kívül alig él meg benne valami. Az életet az emberek feje fölött elhúzó sasok és a hihetetlen számban megjelenő flamingók képviselik, amelyek itt táplálkoznak. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Több szállás is található a helyszínen: van egy hotel az északi parton, és több különböző színvonalú kempinghely a tó déli részén. A régiót alaposabban bemutató utakról az utazásszervezőknél érdeklődjön! 
Halong-öböl - Vietnam
Ennek a lélegzetelállító tájnak a legfőbb jellemzője az a mintegy 3000 mészkő oszlop, amely kiemelkedik a Tonkini-öböl északkeleti részének smaragd vizéből. A helyi legenda szerint óriás sárkányok hozták létre őket, akiket az istenek hívtak össze, hogy harcoljanak a kínai támadók ellen. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Számtalan utazási iroda kínál hajótúrákat Hanoi környékén, amelyek során rendszerint felfedezik a környező szigeteket és a rajtuk lévő barlangokat. Gyakran hozzátartozik egy éjszaka a Cat Ba szigeten.
A Pusztulás völgye - Dominika
Ebben völgyben esőerdő burjánzott egészen addig, amíg egy vulkán ki nem tört 1880-ban. Az állatvilágot most csak gyíkok és csótányok képviselik, miközben fortyogó mocsár és gázforrások pöttyözik a tájat. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Kapaszkodjon fel Laudat faluba, 1200 méterrel a tengerszint fölé! Innen számos, különböző nehézségű ösvény vezet a völgybe, de nagyon ajánlatos, hogy vezető nélkül ne induljon el. 
Paint Desert - Arizona, USA 
Vibráló vörösek, narancsok, szürkék és rózsaszínek dekorálják a napsütötte Painted sivatagot az egyik magasan fekvő arizonai fennsíkon. Itt volt eredetileg a hopi és a navajo indiánok otthona. Utóbbiak ismertek a szertartásos homokfestésről – összességében ez bolygónk egyik legrendkívülibb helye. 
Hogyan lehet meglátogatni? 
Holbrookból indulva meg lehet tekinteni a sivatagot és Arizona megkövesedett erdőit. A Painted Desert Látogatóközpont az Interstate 40-es út mellett van.
Bejegyezte: dátum:

Németországban ágyadó bevezetésére készülnek

WA Forrás: MTI 2012. november 19.
Turistaadó bevezetésére készül a berlini városvezetés, a német fővárosban működő szállodák tiltakoznak a terv ellen.
Az adót a hotelekben, panziókban és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák után kell megfizetni, a tervek szerint januártól. Az extra idegenforgalmi adó alapja az általános forgalmi adó nélkül számolt szállásdíj, mértéke egységesen 5 százalék. A súlyosan eladósodott város vezetése évi 20 millió euró bevételt vár a tervezett új adótehertől.
Az országos szálloda- és vendéglátóipari szövetség (Dehoga) szerint az adó megkülönböztető és büntető jellegű, és egy olyan ágazatot sújt, amely kiválóan működik, és jelentős bevételt termel a városnak. Berlin robbanásszerűen növekvő népszerűségéből profitálnak például a taxisok és a kulturális intézmények is, a különadót mégis kizárólag a szálláshelyek üzemeltetőivel fizettetnék meg – kifogásolta a szervezet. Egyben hangsúlyozta, hogy az ágyadónak is nevezett teher csődbe sodorhatja az ágazat kis- és közepes vállalkozásait, amelyek a nagy piaci verseny miatt nem tudnak árat emelni, és más módon sem tudják kigazdálkodni az új adót. Hozzátették: elképzelhetetlen, hogy a szállodások továbbra is évi 1 millió euró körüli összeggel támogassák önkéntes alapon a Berlint népszerűsítő önkormányzati turisztikai ügynökség munkáját, ha bevezetik az ágyadót.
A 3,5 millió lakosú városban csaknem 800 szálloda, panzió és hostel működik, a férőhelyek száma 2011 végén 126 ezer volt, ez 30 ezerrel meghaladja a jóval nagyobb, több mint 8 milliós New York szállodáinak összesített befogadóképességét. A vendégéjszakák száma tavaly 22,4 millió volt, minden korábbinál nagyobb érték. A turizmus 275 ezer embernek ad munkát Berlinben.
Bejegyezte: dátum:

2012. november 17., szombat

Nőtt a vendégéjszakák száma Romániában

http://www.szatmar.ro/Nott_a_vendegejszakak_szama_Romaniaban/hirek/54161
2012-11-02  MTI
Csaknem 8 százalékkal nőtt Romániában a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma az első kilenc hónapban - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet (INS).
Az INS statisztikai adatai szerint összesen 15,2 millió vendégéjszakát jegyeztek, amelyeknek 83 százalékát román turisták tették ki. A külföldi turisták a fennmaradó 17 százalékot jelentik, ami mintegy 2,5 millió vendégéjszakát jelent.
A kereskedelmi szálláshelyeket több mint 6 millió turista kereste fel, ami 10 százalékos növekedést jelent az idei első kilenc hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ezeknek a turistáknak a csaknem 80 százaléka román állampolgár volt, a többiek külföldiek.
A határnál jegyzett, Romániába belépő külföldi látogatók száma 6,26 millió volt, ami 5,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi január-szeptember közötti időszakhoz képest. Az EU tagállamokból érkezők aránya 60 százalék, ez utóbbiak közül a legtöbben (32 százalék) Magyarországról érkeznek, amely mintegy 1,2 millió főnek felel meg.
Bejegyezte: dátum:

Gyönyördétől borfürdőig

http://www.szabadfold.hu/aktualis/gyonyordetol_borfurdoig
2012. NOVEMBER 17. Hardi Péter
Patinás szállodákat bemutató sorozatunk negyedik részében ezúttal a Balaton partjára, a festői Füredre látogatunk. Az Anna Grand Hotel július 26-a tájékán, a hírneves bál idején mindenképpen a figyelem középpontjába kerül, ám az igényes kikapcsolódásra vágyóknak ma már év bármelyik szakában érdemes felkeresniük a reformkort idéző szálláshelyet.
– Én, marha!
A balatonfüredi Anna Grand Hotel egyik átlagos szobájában állok. Lehet úgy 20-25 négyzetméter, klasszicista stílusban berendezett, elegáns helyiség. 
Mellettem Lengyel Ernő tulajdonos áll. Arcán látható elégedettség. Jogosan, hiszen értéket hozott létre: egy nyomorúságos állapotban lévő épületből varázsolt négycsillagos szállodát.
– Amikor megvettem a várostól az épületet, 1,8 milliárd forintra becsültem a helyreállítási költségeit. Amikor kifizettem az utolsó számlát, 4,3 milliárdnál tartottam. Ha tudtam volna előre…
Nos, ekkor hangzott el az említett önminősítő felkiáltás. Nem kell ezt persze szó szerint értenie az olvasónak. Minél több időt töltök el Lengyel Ernő társaságában, annál inkább érzem, hogy ha előre ismeri a költségeket, ugyanúgy belevág.
Már a bejárat melletti márványtáblaerdő is impozáns: Csokonai Vitéz Mihálytól kezdve Fáy Andráson, Vörösmarty Mihályon és Krúdy Gyulán át Németh Lászlóig szinte mindenki neve olvasható, aki számít a magyar irodalomban. Mindenki, aki valaha is megfordult a szállodában, vagy legalább a művében a Balatonhoz való kötődését ábrázolta.
Miért éppen itt szálltak meg? Két oka is volt ennek. Az egyik prózaibb, a másik emelkedettebb. Hatvan-nyolcvan vagy éppen kétszáz évvel ezelőtt még nem dúskáltunk annyira a szálláshelyekben, mint manapság – igaz, nem is utaztunk annyit. Nem úgy a művészek, akik huzamosabb ideig akkor sem tudtak megülni a fenekükön. Ha pedig már utazásra adták a fejüket, akkor – ez az emelkedettebb ok – a kevés szálláshely között is a legjobbakat keresték.
Ezért tisztelték meg közülük oly sokan a Balaton híres városát, Füredet. Miért éppen azt? Elég kitekintenem a lobbiablakon, hogy megtudjam: egy savanyúvízkútról van szó, amelyet már a XVIII. században felkerestek a gyógyulni vágyók. Egy ilyen kúra azonban nem egy napig tartott, a messziről érkezettek pedig különben sem csak fürödtek, hanem ettek is, aludni is vágytak. Számukra épített házat a terület birtokosa, a bencés rend, amelynek egyik ősi fészke a közeli Tihanyi-félszigeten található. A savanyúvízforrás szomszédságában traktálta a vendégeket a tihanyi apát, elnevezték hát a helyet traktérháznak. Az épületnek ez a legősibb szárnya ma is áll, ám mielőtt felkeresnénk, a klasszicista stílusú ebédlőn keresztül lépcsőházba érünk.
Ismerős a hely, bár még sohasem jártam itt – televízió híradásaiban viszont annál többször láthattam. A hírneves Anna-bálok helyszínét köti össze, a szálloda előtti udvart és a fenti báltermet. Ebben az esztendőben már a 187.-et tartották. A magyar kultúrtörténetben egyedülállóan megszakítás nélkül, még a világégések idején is. Az elsőt még nem ebben az épületben rendezték, de a következő évre elkészült az itteni rész is. Mert az egykori traktérházat egyre bővítették: egyszer emeletet húztak rá, hogy a bővülő vendégkörnek helyet találjanak, másszor pedig vendéglőt toldottak hozzá. Jó lehetett a konyhája, el is nevezték Gyönyördének. A vendégeket az 1840-es években pedig már hetente háromszor szállította gyorskocsijárat – egyenesen Pestről. És még mondja valaki, hogy nem tudtak élni az eleink! A Gyönyörde nevet később a kevésbé költői, ám annál imponálóbb Grand Hotelre változtatták. Emellé biggyesztette mostani tulajdonosa az Anna nevet.
De nemcsak neve, gazdája is mennyi volt az egyre bővülő épületegyüttesnek a kétszáz esztendő során! A bencésektől még II. József, a rendeket feloszlató kalapos király konfiskálta, hogy aztán később visszakerüljön a rendhez. De volt gazdája bérlő is, nem is egy. Sorsát az ötvenes években, pontosabban 1949-ben sem kerülhette el, a bencésektől ekkor az állam vette el, írnom sem kell, hogy kártalanítás nélkül. SZOT-szálló lett belőle, a nép egyszerű fiai és lányai pihenhettek benne. Ami még nem is lett volna baj, ha az épületnek lett volna valódi gazdája.
De nem volt – egészen 2004-ig. Ekkor került Lengyel Ernő tulajdonába. Aki nem csupán az említett 4 milliárdon felüli összeget költötte arra, hogy a Balaton-part legszebb szállodájává alakítsa, de három évet az életéből is rááldozott.
Filozófiája: a szálloda hagyományait úgy kell megőrizni, hogy közben a mai kívánalmaknak is megfeleljen. És mi az, amit a vendég manapság megkíván? Naná, hogy a wellnesst. Itt aztán megkapja, nem is akármilyent – részben az épület alatt, részben a belső udvar fűvel fedett részében. Az alsó szinten feszített tükrű úszómedence, élményfürdő és egyéb élvezeti berendezések kelletik magukat. A szauna, jakuzzi természetes kelléke a wellnessnek, ilyent is láttam már máshol, de még bowling-pályát is. Ami viszont igazi kuriózum, az a két jégverem. Fagyoskodástól azonban nem kell tartania a vendégnek, az egyikbe ugyanis két kádat állítottak, ebben pedig borban fürödhet az arra vágyó. Az álmoskönyvek szerint a benne lévő mindenféle savak, aromák és egyebek kiváló hatással vannak a bőrre, megfiatalítják azt. Aki pedig a belsejében is szeretné érezni a fiatalító hatást, elég, ha a kád peremén lévő talpas pohár után nyújtja a kezét.
Az élményfürdőben most egyetlen család talál enyhet, amin a telt házas hosszú hétvége után nem csodálkozhatunk. A százszobás szállodát nyolcvan százalékban belföldi vendégek keresik fel, a maradékon elsősorban németek, osztrákok és egyre nagyobb arányban az oroszok osztoznak. A szobák ára természetesen függ az elhelyezkedéstől és a naptártól. Abban például, amelyet mi is megtekintettünk, már 34 ezer forintért eltölthet egy éjszakát a vendég, és még reggelit is kap mellé…
S hogy minél kevesebb legyen a kihasználatlan szoba, éppen a napokban készül aláírni Lengyel Ernő egy szerződést a tér túlsó oldalán lévő szívkórházzal. Az üzlet ezen részét a felesége hivatott irányítani.
Egy feladatunk van még, nem is kicsi, mégpedig a már említett traktérház felkeresése. Az épületrész, az egykori füstös konyha nemes feladatot tölt be ma: több tízezer palack bor kínálja itt magát. Döntő részben Lengyel Ernő saját birtokairól származnak, Tokajból, de legfőképpen innen, a Balaton-felvidékről.
Minősége kiváló, ezt az olaszrizling kortyolgatására alapozva is merem állítani. Némi borközi állapotban aztán még jobban megered a gazda nyelve, így tudom hát meg, hogy vagyonát ENSZ-szakértőként valamikor a nyolcvanas évek első felében alapozta meg Észak-Afrikában. Hazajőve a mezőgazdaságban – elsősorban szőlőben, borászatban – forgatta a pénzét, amint a mellékelt szálloda mutatja, nem is eredmény nélkül. Fele részben önerőből, fele részben banki hitelből varázsolta újjá Balaton gyöngyszemét.
– Nyolc-tíz év múltán visszafizetem a kölcsönt, hogy jó szívvel tudjam továbbadni a szállodát két gyermekemnek – avat távlati céljába. – Hogy én pedig visszavonuljak festői szülőfalumba, az ősi Dörgicsére pihenni.
Bejegyezte: dátum:

2012. november 2., péntek

A forrás védelmében Uzonkafürdőn

2012. november 2.,
Közmunka révén lett mutatósabb és tisztább az uzonkai fő borvízkút. Miután tavasszal a forrás és a csorgó között új csövet helyeztek le, mostantól rendkívül hasznos kerítés védi a forrás környékét a szemetelőktől. Az önkéntesek ezúttal szintén a Kelemen házaspár szólítására válaszoltak: Komporály Viktor vállalkozó (faanyaggal járult hozzá), Tompos Miklós, Deák Attila, Fogarassy József, Máthé Jenő és Tök Dezső. (Ferencz)
Bejegyezte: dátum:

A békéscsabai kolbászfesztiválon

2012. november 2.,
Október 20-án a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének nyolc tagjával részt vettünk a békéscsabai kolbászfesztivál versenyén. Részvételünket a kézdivásárhelyi Őszi sokadalomkor szervezett pityókafesztivál első helyével érdemeltük ki.
Október 19-én reggel érkeztünk Mezőhe­gyesre, testvérvárosunkba, ahol már várt ránk Szabó Andrásné Ida, egyesületünk tiszteletbeli tagja, a helyi Nőklub vezetője, aki a kollégiumban biztosította a szállást számunkra, és megszervezte az öt nap programját. Délután megtekintettük a város helytörténeti múzeumát, majd lovas hintón végigjártuk Mezőhegyes utcáit, szép zöldövezeteit, a Béka-tó környékét.
Másnap reggel indultunk Békéscsabára, ahol már javában folyt a készülődés: jó hangulat, jó zene, kedves környezet várt ránk a hatalmas sátor alatt, ahol kb. 250 csapat készítgette asztalait. A mi sátrunk volt a legnagyobb, de összesen 500 csapat vett részt a megmérettetésben. Mi is nekiláttunk asztalunk feldíszítésének, finomságok sora került elő a táskáinkból, és ötletes kiegészítők lelték meg végleges helyüket a kolbászkerítésen belül és kívül. Székely kapunknál kis székely ruhás fiú és lány fogadta a kolbászvárba betérőket, ahol hideg ételekből készült finomságokból kirakott udvaron juthatott el a kalácsjurtáig az érdeklődő. A szalonnából és kolbászból font várfalat Biszak Enikő rakosgatta, Pászka Éva és Mátyás Ibolya az „enni való udvarra” illesztette az előző nap elkészített sült kolbászt, fasírtot, túrós puliszkát, kalácsmalackát stb. A székely szikra (szilvapálinka) sem hiányzott az asztalról, és buzgón kínálgattuk a verseny részvevőit, vendégeit. Kis szurkoló csapatunk is kitett magáért: Szász Piroska, Simon Emese, Cosa Ka­talin és Dóczé Tünde szintén ott tüsténkedett az asztal körül. Tíz órakor nekifogtunk a kolbászhúst vágni, őrölni és tölteni, amiben Pászka Éva és Mátyás Ibolya jeleskedett. Finom is lett, meg mutatós a kolbászunk, és amire elkészült, megérkeztek barátaink is. A Gyöngyös Városért Baráti Kör hat tagja berobbant, hogy szurkoljon csapatunknak, és hoztak magukkal jókedvet, szeretetet s egy gyönyörű emlékkupát, amelyet átadtak nekünk a versenyen való részvételért, a legszebb asztalért. Együtt ünnepeltünk, táncoltunk, énekeltünk, majd megnéztük a sportcsarnokban Malek Andrea műsorát.
Másnap Szegedre kirándultunk, ahol jó ismerősünk, Flender Jánosné Sárika várt ránk, bemutatta a város nevezetességeit, szépségeit. Október 22-én a makói Hagymatikum fürdőjében pihentük ki a fáradalmakat.
Este a mezőhegyesi Nőklub tagjai búcsúvacsorával leptek meg. Süteményekkel tele, szép terített asztal fogadott minket, és sok-sok lelkes csapattag gratulált a versenyen való részvételünkhöz. Mitykó Zsolt alpolgármester úr átadta Kovácsné Faltin Erzsébet polgármester asszony üdvözletét és egy emléklapot, ezzel is éreztetve a testvérvárosi kapcsolatok erősítésének fontosságát, a látogatások, tapasztalatcserék jelentőségét. Jó hangulatban, népdalokat énekelve búcsúztunk e szép város lakóitól, megköszönve a szíves fogadtatást. Mi is meghívtuk Kézdivásárhelyre a Nőklub tagjait, a város vezetőit. Október 23-án reggel koszorút helyeztünk el a mezőhegyesi ’56-os hősöknek állított kopjafánál, ahol városi megemlékezés zajlott.
Utunk innen Tótkomlósra vezetett, ahol kipróbáltuk a szép Rózsa-fürdő gyógyhatását, majd Makó élményfürdőjében fejeződött be felejthetetlen kirándulásunk. FÜLÖP MAGDOLNA, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnöke
Bejegyezte: dátum:

2012. október 18., csütörtök

Menedékhelyet épít a Keresztényhavason a Kronstadt Erdészeti Hivatal

2012.10.18.
A hegyimentők számára készít menedékhelyet a Kronstadt Erdészeti Hivatal. A Keresztényhavason eltévedt, a rossz idő miatt utat vesztett turistákat szállásolják majd el a házban a Brassó Pojánán dolgozó hegyimentők. A menedékhelyen két hálószoba, két fürdőszoba, egy betegellátó és garázs is lesz. A vízellátást egy közeli forrásból oldják majd meg.
Az építéshez szükséges faanyagot a Kronstadt Erdészeti Hivatal biztosítja. A Brassói Helyi Tanács már jóvá hagyta a terület kiadását a Kronstadt Erdészeti Hivatalnak. Az építtető kiválasztására már augusztusban versenytárgyalást hirdettek. A becslések szerint, a menedékhely megépítése 400.000 lejbe kerül.
Hasonló menedékhelyet építettek már a tavaly a Keresztényhavas aljában, a Bradul sípálya alsó felében. Petki Judit, Marosvásárhelyi Rádió
Bejegyezte: dátum:

2012. október 15., hétfő

Meghívó


Szeretettel hívjuk Önöket, a következő, Magvető Havi Palóc Piacra, melyet 4 naposra tervezünk.
Ideje: 2012. október 20-21-22-23. /szombat-vasárnap-hétfő-kedd/ napkeltétől-napnyugtáig
Helye: Heves megye, Mátra hegység, Parádfürdő, Pavilonsor, Cifra Istálló és a Kocsimúzeum környéke /a 24-es út mentén/
Parádfürdő időjárása a következő 5 napban: http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@386@@578364171
Az I. Palóc Piacon készült filmünk: http://youtu.be/1zMoBr0rIi4 /22 perc, 19 mp/ 
Jól sikerült kavalkáddal debütált a parádfürdői Palóc Piac
A Pünkösdi Palóc Piacon készült film: http://youtu.be/HyU71m8yi9E /Forrás: Echo tv, 9 perc 35mp/ 

Szálláslehetőség: Mátyás Vendégház és Sörkert, http://www.nemzetihirhalo.hu/paradfurdo.php
Parádfürdő, Peres u. 16. 
Vendéglátó háziasszony: Sebők Vivien Tel:06-30-605-71-21 Email: sevivi@freemail.hu
Szeretettel várjuk Önöket! vitéz Gálfalvy Gallik Béla főszervező tel: 06-30-605-7121 email: vggbela@gmail.com

További rendezvény ajánlataink:

Magyarok Vására Gyöngyös 2012. október. 21. vasárnap Petrovics Éva 06-30-3042221 mvgyongyos@gmail.com
Csipkebogyó Fesztivál Szarvaskő 2012. október. 22. hétfő Szarvaskő Község Önkormányzata onkormanyzat@szarvasko.hu
Bejegyezte: dátum:

2012. október 14., vasárnap

Káposztafesztivát tartottak Gyergyószárhegyen


http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=128638&cim=kaposztafesztivat_tartottak_gyergyoszarhegyen

2012.10.15. 
Kétnapos ünnepét tartották Gyergyószárhegyen a káposztának október 12–13-án. A messze földön híres itteni termés belsejéről elnevezett Torzsások Turisztikai Egyesület főszervezésében zajló rendezvényen bejelentették: Hargita Megye Tanácsa pályázatán nyert támogatásból jövőre beüzemelik a Székely Konyhát.
A helyi önkormányzat nevében Gábor László polgármester, a megyei testület nevében Petres Sándor alelnök üdvözölte a hatodszorra megszervezett Káposztafesztivált. A rendezvény nyitányán Gábor László bejelentette: a gyergyószárhegyiek által megtermelt zöldségek és gyümölcsök értékesítése prioritás, e tekintetben is fontos a Hargita Megye Tanácsa pályázatán nyert támogatás, amivel jövő évre beüzemelhetik a közösségi konyhát. Ezt előbb a helyi tanácsnak is jóvá kell hagynia.
– Ha a helyi tanács részéről meglesz az akarat és összefogás, a székely konyhát jövőben el tudjuk indítani, azért, hogy azokat a javakat, amiket megtermelünk, előnyösebben tudjuk értékesíteni – hangoztatta az elöljáró, utalással a felemás politikai színezetű testület eddigi döntéshozó nehézségeire, a városatyák közjót előnybe helyező bölcsességére apellálva. Hozzátette, személy szerint azt szeretné, ha Gyergyószárhegyen is minél többen forgalmaznának Székely termék védjeggyel ellátott termékeket.
– A szárhegyiekben van erő és kitartás megművelni a földjeiket és itthon maradva káposztát termeszteni – emelte ki Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsa alelnöke. 
A főszervező gazdasszonyok egyesülete nevében szólva Portik Gabriella egyetemista két kulcsszót emelt ki: „hála és együtt”. Mint mondta, az utóbbi közösségi élménnyé emeli a hálaadás ünnepét, „mely arra emlékeztet évről évre, hogy köszönettel tartozunk mindenért, és úgy lesz áldásos, gyümölcsöző a munkánk, ha a közösség érdekében együtt végezzük”.
A Torzsások Turisztikai Egyesület egyébiránt ezt tekinti a rendezvény idei üzenetének is.
A szárhegyi Vásártéren e rendezvényre érkeztek a környék gazdasszonyai, ám messziről is, bevásárolni a téli káposztaeltevésekre. A vékony leveléről híres gyergyószárhegyi káposzta idén ugyan kevesebbet termett, de a kilónként 2 lejes árért a kisebb fejekre is akadt vevő.
A rendezvény műsora kíséretében hat főzőcsapat próbálta ki a közönség és a zsűri ízlelőbimbóit a főzőversenyen – amelyre az eső is elállt. A kétnapos rendezvényen bált is szerveztek, melybe „belekóstoltak”a községben éppen zajló III. Országos Lány Kézilabda Bajnokság első tornájának résztvevői is.
Bejegyezte: dátum:

2012. október 8., hétfő

A francia konyha és étkezési szokások (Népek konyhája)

2012. október 8.,
A híres, hagyományos francia szakácsművészet napjaink európai konyhájának kialakulását nagyban befolyásolta. A 16. században a francia konyhát a bőség, de inkább a fényűzés és a túlzó pazarlás jellemezte. Szükségessé vált ezeknek a szélsőségeknek a megfékezése, ésszerűsítése.
A francia konyha reformja három szakaszra oszt­ható: a modernizálást Antonin Caréme (1784–1833), Napóleon konyhamestere és Urbain Dubois (1818–1901) kezdte el. A második korszak az 1850 körüli időre esik, amikor Urbain Dubois és Emil Bernard megalkotja La Cuisine Classique című művét. Ebben leírják a klasszikus konyha alapkövetelményeit, az ízek fontosságát, a tálalást, a tetszetős díszítést, a megfelelő tálakat stb. A méltán leg­nagyobb szakácsművészként tisztelt Auguste Escoffier (1846–1935) folytatja tanítómesterei nagy munkáját a harmadik korszakban. A Le Guide Culinaire című munkájával egységes irányt szabott kora szakácsművészetének, meghatározta annak fejlődési irányát. Szakírói tevékenységével befolyásolta más nemzetek konyhájának fejlődését is, a különböző nemzetek ételkülönlegességeit hozzáalakította a francia ízléshez. 
A franciák hagyományosan könnyű reggelit fogyasztanak, ami általában tejeskávéból vagy kakaóból (ritkábban tea) és reggeli péksüteményből áll, ezeket croissant-nak nevezik. A reggeli tartozéka még a vaj, a dzsem és a méz. 
Az étkezések közül legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely rendszerint könnyű ételekből, de több fogásból áll. Ilyenkor fogyasztanak levest, elsősorban a téli időszakban, de gyakori, hogy a vacsorát is előétellel kezdik. Utána frissen sült húsétel vagy hideg húsok, felvágottak következnek, majd sajtfélék, gyümölcs vagy édesség zárja a sort. A hétvégék és ünnepek ráérősebb időszakában kerülnek asztalra az olyan ünnepi fogások, mint az osztriga, a libamáj, a különféle töltött szárnyasok.
A francia konyha ételeire jellemző, hogy nagyobbrészt vajjal vagy valamilyen növényi eredetű zsiradékkal készülnek, így könnyebben emészthetőek. Fűszerpaprikát ritkán és keveset használnak. Híresek a francia mustárok, melyek a különféle mártások, dresszingek, de némely húsételeknek is elmaradhatatlan tartozékai. 
Sokféle levest készít a francia konyha: az egyszerű zöldségleveseket, püré-, krém-, erő- és gyümölcsleveseket, a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. Az étkezésben fontos szerepet játszanak az előételek. Előételként fogyasztanak salátákat, zöldség- és gyümölcsételeket, hideg halakat, húsokat, pástétomokat, de a meleg előételek választéka is bőséges. Külön szólni kell a vegyes ízelítőkről, az egyik legkedveltebb előételről. Így pl. különféle pástétomok, füstölt lazac, rák, kaviár, spárga, articsóka stb. Nincs szabály arra, hogy mi adható a vegyes ízelítőbe, a lényeg, hogy laktató ételek ne szerepeljenek benne.
A húson elsősorban a marhahúst értik, de a piacokon és a vendéglők étlapján található borjú, ürü, bárány, szárnyas és vadhúsok. Sertést viszonylag keveset fogyasztanak. Kedveltek az egybesült vagy a szeletben, roston sült húsok, elsősorban a bélszín, hátszín, ürügerinc vagy ürüborda, tehát a jobb minőségű húsok. Ezeket angolosan sütik, úgy, hogy a hús közepe többé-kevésbé véres. 
Négy sütési fokozatot különböztetünk meg (a francia vendég a különféle sütési fokozatok betartására nagyon kényes): au bleu (o-blö, kékre sütve) – a hússzeletet csak néhány pillanatra teszik a forró rostra, kívül kékes-szürkés színt kap, a hús belseje jószerint át sem melegedett; saignant (szenyan, véres) – a húst az előzőnél kissé tovább sütik, kívül 2–3 mm sült réteg képződik, a belseje azonban véres marad; moyen (moajen, félangolos) – az így sütött hús belseje, illetve vágásfelülete rózsaszín; bien quit (bijen küi, jól átsütve) – a húst addig sütik, míg a belseje is át nem sül. A roston sült húsokra fűszeres vajat tesznek, köretként sült burgonyát, zöldségeket és salátákat adnak.
Nagyon gazdag a francia konyha salátakínálata. Kedveltek a halak, a rákok, a kagylók, elsősorban az osztriga, vannak külön osztrigabárok is. Keresett étel a csiga, ami az élelmiszerboltokban betöltve, konyhakészen is kapható. A zöldségeket előfőzve vajban párolják készre, vagy főzik, és barna vajat tesznek rá tálaláskor. A húsok után szívesen fogyasztják a főzelékféléket mint önálló fogást. Nagy gonddal készítik és hozzáértéssel alkalmazzák a hús-, hal-, zöldség- stb. ételekhez a megfelelő mártásokat. Nincs még egy konyha, amelyik annyiféle hideg és meleg mártást készítene, mint a francia. 
Becslések szerint a franciák háromszázféle sajtot készítenek. Csak a legismertebbekből néhány: az ementáli, eidami, trappista, a penészhéjú lágy sajtok, a rokfort, brie, camembert stb., a fűszeres lágy krémsajtok, a gurné, boursin. A sajtok kiválasztása nagy szakértelmet igényel, hogy harmonizáljon az előtte elfogyasztott ételsorral, megfeleljen az évszaknak, érettségnek és egyéni ízlésnek. A sajtfogyasztásnak is van sorrendje, nagyon fontos a hozzá illő kenyér és természetesen a megfelelő bor kiválasztása. Az étkezést záró sajttálon legalább háromféle sajtnak kell lennie, a teríték mellett a vaj, só, őrölt bors, őrölt kömény és ízlés szerint alma, körte, szőlő, dió is. A sajtot ebédnél gyakran a húsétel után fogyasztják, míg vacsoránál inkább befejező fogásként, így lehet utána borozgatni. Édességként fagylaltokat, parfét, krémeket, könnyű felfújtakat, gyümölccsel készült süteményeket, gyümölcssalátát és friss gyümölcsöket fogyasztanak.
Köztudott, hogy a francia nagy borfogyasztó nép, a leggyakoribb ital a könnyű vörösbor, Bretagne-ban és Normandiában kedvelt az almabor, a cidre. A francia gasztronómia sikeréhez hozzájárultak a jó minőségű francia pezsgők, a konyak, a gyümölcspálinkák, pl. a calvados (almapálinka), az armagnac (szőlőpárlat) stb.Fejér Anikó
Bejegyezte: dátum:

Sugó barlang

By GyergyóNet on Sep 2, 2012
A Föld mélyében rejlő titokzatos világnak a megismerése, mindig érdekelte a természetbúvárokat, hiszen a sötétség birodalma egy teljesen új világba vezeti el az embert, melynek megismerése természet iránti szeretetett igényel.
A barlangok önvédelemmel rendelkeznek ami sötétséget, vizet, sarat és nedvességet jelent. Ezekhez kapcsolódik az antrópikus védelem is, ami meghatározó szerepet játszik a barlangvédelem körében, példa rá a környékünkön lévo titokzatos Súgó-barlang.
A Gyergyói-medence keleti oldalán a Marosba ömlő Heveder patak, majd az ide csatlakozó Borzóka-patak fogadja be a barlangból kiömlő Súgó-patakot, amelyet a kristályos palákban összegyűlt források vize táplál. A barlang főbejárata 1060 m magasságban nyílik, egy 10 kilométer hosszú, 2 kilométer széles és 200 méter magas kristályos mészkőlencse részeként, 65 millió évvel ezelott, a Paleocén korban, gyurodéses mozgások során alakult ki. A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi.
A barlang felfedezése és elnevezése
A barlang vizes járatát a környékbeli lakosok már régóta ismerik. Ezt a barlangot is, mint sok mást az országban, a nép nevezte el. A Vizes és Felső járatokban a levegő áramlása gyors a külső hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozásának függvényében, így a húzat jelenléte állandó a járatokban. A húzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő, ami nagyon erős a Vizes járatnál, ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki a szájon. Valószínűleg erről a suttogó hangról kapta a barlang a nevét. E suttogás hangosabb volt az 1934-es évek előtt, ám addig a szűk bejáraton csak hason lehetett bekúszni. Az említett esztendőben kibővítették a bejáratot, hogy a bejutás az érdeklődők számára.
A barlangban a hiedelem szerint, „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt telnek meg a vedrek arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni.
A barlangot az 1930-as években kezdték kutatni, tudományos megalapozottság nélkül , főleg a kincskeresők. Ebben az időszakban id. Romfeld Ákos és Kémenes József gyergyószentmiklósi lakosok, bejárták a barlang egyes szakaszait, ahol barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjaira bukkantak. Ezek a kolozsvári múzeum tulajdonába kerültek. A tudatos barlangkutatást 1961-ben Buslig Lajos építésztechnikus és ifj.Romfeld Ákos kezdeményezte a Vizes járatban, a további kutatásoknál aktivan részt vett Garay Ödön természet-rajzszakos tanár, majd a „Bányai János” Amatőr Barlangkutató Csoport, melynek tagjai feltárták a barlangot, elkészítették az első térképet, ugyanekkor bioszpeológiai kutatásokat végez Margareta Dumitrescu és Traian Orghidan. 1974-től a baróti „Ursus spelaeus” barlangkutató csoport együtt a gyergyói barlangászokkal végez kutatásokat, és elkészítik a barlang összes járatának térképét (a feltérképezett járatok hossza 1021 m) Dénes István geotechnikus, székelyföld legnagyobb barlangkutatójának az irányításával. Ugyanez a csoport jelentős szerepet játszott a turistajáratok kialakításában.
A barlang leírása
Földrajzi koordináták: 46°40’ É szélesség és 25°30’K hosszúság;
- látogatható hosszúság:1021 m;
- szintkülönbség: 67 m
- kiterjedés:142 m;
- a főbejárat 1060 m magasságban van, az Aktiv járatból a kijárat 993 m magasságban van.
A barlang szerkezetileg 4 nagyobb járatrendszerre oszlik: az 1-es Száraz, a 2 –es Száraz, amelyek valamikor forrásszájak voltak, a Túlfolyó-ág, és a jelenlegi, Aktiv vizes járat.
Az 1-es Száraz egy vaskapuval ellátott rész, turisták által látogatható.
Az első terem az Öltöző-terem, ezt követi a Tanácsterem, amely a Felfedezők csarnokában folytatódik. Itt már megmutatja igazi arcát a mészkőbarlang , megláthatjuk a mészkőképződményeket, mint a Meduza, Oszlopsor, Bástya, Teknösbéka és a Delfin, Elvarázsolt világ, stb.
A plafonon megcsodálhatjuk az érdekes korróziós ikerüstöket, az Óriás Bagolyszemet.
A déli elágazás az Örvények termével, az Ödön-, a Zene-teremmel folytatódik, a Buzogányok terméből pedig egy újabb járat ágazik el, a Túlfolyó ág, amelyben egy 40 méteres kuszás után új, gyönyörű termekbe érünk, mint az Oszlop-terem, melynek éke a 4 méter magas és 0,8 méter átmérőjű oszlop. Ugyanitt gyönyörködhetünk a Csodacsillárban, a Nyerges pagodában…
E szakasz belső, védett területté lett nyilvánítva.
A barlang hőmérséklete, nedvességtartalma és állatvilága
A barlangi levegő az átlagnál több CO2 –ot tartalmaz. A Súgó-barlang páratartalma 90%-os a benti alacsony hőmérsékletnek (7-8°C) köszönhetően. A beszivárgó víz sok kálcium-karbonátot tartalmaz. A külső terület áteresztő talajréteggel fedett karszt. A bőséges vegetáció felbomlásából ásványi anyagokkal gazdagodva, elősegítette a barlangban a nagy mennyiségű cseppkőképződést- ami a majdnem alpesi magasságban ritka.
A barlang, mostoha körülményeihez képest, élővilággal is rendelkezik. A troglobin rovarfaj egyedei mellett télen, a bejárathoz közeli részekben húzódnak meg az éjszakai lepkék fajtáji, mint a scoliopterix libataix. A gerinces barlanglakók társaságát többféle denevér alkotja: közönséges denevér, hegyesorrú denevér, hosszúfülű denevér, hosszúszárnyú denevér.
A természeti rezervátumot, melynek része e barlang, egységében kell megfigyelni, tanulmányozni. A Súgó-barlang és környéke, 18,3 ha rezervátum, amely 65 hektárra bővíthető. A rezervátumon belül található a kosborfélék családjába tartozó rigópohár, papucskosbor, népis nevén a boldogasszony papucsa, amely ritka és védett növény. További ritkaságok: piros madársisak, vörösbarna nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, szúnyoglábú bibircsvirág.
A Súgó-barlang az egyik legfontosabb barlangja a Keleti Kárpátoknak, ahol megtalálunk minden típusú, mészkőbarlangokban keletkezhető képződményt, mint álló cseppkő, függő cseppkő, galléros oszlopok. Ásványtani szempontból megfigyelhető és tanulmányozható a számos aragonit – és heliktit-csoda.
A Súgó-barlang gyámja a Gyilkosto Adventure Egyesület. A 2005 augusztusában alakult szervezet főbb céljai közé tartozik a turizmus, az extrém sportok fellendítése, illetve a környezetvédelmi problémák megoldásában való részvállalás.
Turisztikai jellege
A barlang jelenleg természetvédelmi területnek számit, felügyelet nélkül nem látogatható.
Egy kedves kis felújitott menedékházban találhatnak menedéket a barlang mellett azok a fáradt természetjárók, akik el szeretnének itt tölteni egy pár napot.
Itt szalonnát is süthetnek az erre célra külön kialakított helyen, szomjukat pedig finom karsztvízzel olthatják, ami a barlangból tör elo.
Ha kedvünk van egy rövid sétára, az észak-keleti úton felsétálhatnak a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és még ennél is szebb az Egyes-kovel ékesített Nagyhagymás vonulatára.
A barlanglátogatás feltételei:
- a barlang zárva van, látogatása csak turistakísérővel lehetséges;
- a barlangban lámpákat használunk;
- a benti hőmérséklet 7-10 C között van;
- ajánlott a túraöltözet;
- a barlang mennyezetéről helyenként víz csepeg;
- a ruházat és a lábbeli összesározódhat;
- a látogatás időtartama 35-40 perc;
- a barlanglátogatást nem ajánlott mozgássérült személyeknek.
A barlangi képződményekhez hozzáérni tilos!!!
A barlang nyitva tartása
Nyári szezonban naponta 10 és 17 óra között, az év többi időszakában hétvégeken 10-18 óra között várják a barlanglátogatókat. A programon kívüli látogatás csak előzetes bejelentkezés esetén lehetséges.
Nagyobb/diák csoportok esetén szezonban is ajánlott az előzetes bejelentkezés.
Kapcsolattartó személyek:
• Crişan Hunor-Flaviu -0743362132
• Simon László -0744701815
• András Zsolt -0741131019
• Kinda Tibor -0745597784
Megközelítése
Gépjárművel, a Gyergyószentmiklóst Csikszeredával összeköto DN 12-es útvonalról, Tekeropatak és Vasláb között balra kell térni a Heveder felé vezeto fakitermelo útra. a sárga turistajelzés mentén, amely később a vasútállomásról érkező piros jelzésben folytatódik.
- Vonattal érkezve a 400-as fővonal vaslábi megállójától induló piros jelzés vezet a barlanghoz.
- Gyalog Gyegyószentmiklós központjából a kék jelzést követve a Visszafolyó patak mentén kell haladni. Ez egy kb. 3 órás gyalogút.
Forrás: gyergyoszentmiklos.net
Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 29., szombat

Népművészek Kalotaszentkirályon: megnézték, ahogy lógatták a vőlegényt


http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/79501

2012. szeptember 29.  (-kf)
 Varrottasok, szalmakalapok, kerámiák ideje érkezett el szeptember közepén Kalotaszentkirályon, ahol a Bokréta Kulturális Egyesület szervezte népművészeti találkozóra került sor. A háromnapos XI. Régiók Találkozója házigazdájának, Vincze Kecskés István és családja kúriáján gyülekeztek már pénteken este a Budapestről, Münchenből, Székelyföldről érkező vendégek.
A péntek esti ismerkedés hangulatát színezte Marosán Csaba frissen végzett színész versösszeállítása Ady, József Attila verseiből, népi költészetből – az előadás szombaton is elhangzott.
Szombat reggel érkeztek a kalotaszegiek, s nyomban a kiállítás berendezéséhez fogtak: Kudor Mária varottasai, Kudor István fából faragott munkái (Bánffyhunyad) mellé hamar a kiaállítóterembe kerültek Szilágyi Erzsébet (Nagykapus) zsűriztetett kézimunkái, Bálint Tibor (Türe) bujkái, Schopp Erzsébet (Németország) népi iparművész ékszerei, Gere Erzsébet (Kalotaszentkirály) csuhé díszei, Vitos László (Csíkszereda) vörös kerámiái, Filep Erzsébet (Szék) jellegzetes szalmakalapjai, Sinkó Katalin (Magyargyerőmonostor) gyönyörű szép varrottasai, Kovács Pali Ferenc apró festett tárgyai, Gudor Éva (Magyargyerőmonostor) gyékényből font szatyrai, kosarai. Vas Géza fényképeken mutatta be Kalotaszeget. A napot megbeszéléssel folytatták, a népművészek munkájáról, az egyesületek tevékenységeiről.
Délután a vendégek Vincze Kecskés István vezetésével a templom festett mennyezetét csodálták meg, meghallgatták előadását a faluról. Nem maradt ki az Ady-szobor sem, az öreg hársfa, ahol a nagy költő írta a A Kalota partján című versét. Este bemutatták Szatmári Ferenc verseskönyvét, ismertették az Erdélyi Magyar Népművészek című kötetet.
A népművészek számára külön ínyencfalat volt a hagyományos esküvő, amelyet a vendégeknek volt szerencséjük kifogni: szombaton pártás lányok kísérték templomba a menyasszonyt, ropták a táncot végig az utcán. A vasárnap templomozással kezdődött, amikor az ifiasszonyt „bulándréban” az anyós felkísérte a templomba , s megmutatta, hogy ezután hova kell ülnie. Utána a násznép levonult a Kalota hídjára, ott a lábánál fogva lógatták le a hídról a vőlegényt, a menyecskének pedig ki kellett váltania.
Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 28., péntek

Túraajánlat – Bucsecs túra

2012.09.27. 
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Csikszéki osztálya szombaton 2012 szeptember 29-én egynapos túrát szervez a Bucsecs hegységbe.
A túra útvonala a Costila hegytömbre vezető úgynevezett légi párkány (brina aeriana) út.
A túra jellege kiemelten nehéz magashegyi túra, kitett, sziklás mászószakaszokkal.
Csak jó erőnlétben lévő, magashegyi túrázóknak ajánlott.
Utazás személyautókkal, indulás szombaton reggel 5 órakor a csíkszeredai Penny parkolóból.
A túrára előzetes bejelentkezés szükséges.
Túravezető: Tőke Dénes tel: 0752 568855.
Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 15., szombat

Bakancsot fel, irány Bélapátfalva

Kuslits Szonja Forrás: www.belko-turizmus.hu  2012. szeptember 15.,
A friss őszi időben jól esik kiszakadni a városi forgatagból és az erdő felé venni az irányt. Aki szeret túrázni és egy kis különlegességre vágyik, annak Bélapátfalva kitűnő választás lehet. A Bélkő tanösvény, a XIII. századi ciszterci apátság, a hűs vizű források és Lak-völgyi-tó garantálja, hogy tartalmasan töltsük a szabadidőt.

Fotó: Lengyel Attila Donát
A Bükki Nemzeti Park nyugati szélén megbúvó festői szépségű Bélapátfalva csak néhány kilométerre fekszik a pisztrángokról híres Szilvásváradtól és a Szalajka-völgytől. Aki ezt a túraútvonalat választja, nem fog csalódni. A település szomszédságában elhelyezkedő Bélkő a Bükk-fennsíkon található sziklasor meghatározó tagja, fehér ormai 100 millió éve emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Az éles peremű sziklák tövében máig olyan ritka, védett növényekre bukkanhatunk, mint a szirti pereszlény vagy a korai szegfű. A természeti kincsek mellett a Bélkő gazdasági értelemben is hozzájárul Bélapátfalva fejlődéséhez. A közel száz évig működő Bélapátfalvi Cementgyár biztos megélhetést nyújtott a település lakóinak.
Apátság az erdő rejtekében
A kereszt alakú templom Magyarország egyetlen máig épségben maradt román stílusú ciszterci apátsága, mely már a középkorban búcsújáró hely volt. Az apátság a Bélkő lábánál épült egy hűs forrás mellett, tőle néhány percnyi gyalogtúrára van a Lak-völgyi-tó, ahol melegebb időben kempingezőkkel és horgászokkal találkozhatunk.

Fotó: Lengyel Attila Donát
Túrázás kicsiknek és nagyoknak
A Bélkő tanösvény egy mindössze hét állomásból álló öt kilométeres túraútvonal, közepes tempóban 1,5–2 óra alatt végig lehet járni. Az apátság épületétől indul, és a Bélkő 815 méter magas csúcsán található kilátóhellyel végződik. 
Akinek ez nem elég nagy kihívás, az a sárga háromszög jelzésű turistaútvonalon továbbmehet Szilvásváradra, Felsőtárkányba vagy Szarvaskőre. Szilvásváradon ne hagyjuk ki a Szalajka-völgyet, ahol ehetünk egy finom pisztrángot is, melyet a helyi pisztrángneveldében tenyésztenek.
Bélapátfalva megközelíthető Eger felől a 25-ös úton, az autóbuszjáratok szinte óránként indulnak. Már az odajutás is kalandos, mivel egy éles kanyarokkal tarkított, festői út vezet át az erdőn a településig. További információt itt találnak.
Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 13., csütörtök

2012.09.13. 
A természetjárás, teljesítménytúrázás népszerűsítése érdekében és a Gyimesi havasok valamint a Csíki havasok megismerésének céljából túrát szervez a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület (M.E.GY.).
Időpont: 2012.október 5-7.
A teljes táv: 60 kilométer hosszú, amely a Keleti Kárpátok főgerincének egy szakaszán halad végig,
Szintidő: 15 óra (első nap 10 óra, második nap 5 óra).
Szintemelkedés: 2780 méter.
Útvonal: Egyeskői menedékház – Öcsém – Terkő – Terkői-átjáró – Naskalat – Kondra-tető – Lóvészi-átjáró – Kőnyaka – Széphavas-Szentlélek kápolna – Pogányhavas- Szent László kápolna – majd a Gyimesi-átjáró – Szellő – Tomotok – Csíkmenaság.
Tudnivalók a túrán való részvétellel kapcsolatosan
Egyeskő megközelítése:
Csíkszentdomokosról történik személyautóval vagy a Csíkszeredából induló autóbuszjáratok valamelyikével.
Elszállásolás:
Első este: Egyeskői menedékházban illetve saját sátorban. A menedékházban bejelentkezés, helyfoglalés a +40-744-156-566 . telefonszámon lehetséges.
Második este: Saját sátorban a kicsi Pogány-havas mellett a Szent László kápolnánál.
Szükséges kellékek:(ez csak információként):
- túrabakancs
- az évszaknak megfelelő öltözet (tudnunk kell, hogy ebben az időszakban az éjszakai hőmérséklet akár nulla fok Celsius alá is eshet.)
- esőkabát
- élelem a túra idejére (péntek-szombat-vasárnap)
- hálózsák, derékalj (hőszigetelő), sátor
- kulacs, elemlámpa
- térkép a Csíki-Gyimesi havasokról valamint a Nagyhagymás hegységről, tájoló(iránytű)
- túrabot
- tisztálkodási felszerelés
- elsősegély csomag
A túra általános lezajlásáról
Időpontja október első hétvégéje, péntek, szombat, vasárnap.
A korábbi években megszokott menetirányhoz képest most fordított irányban menetelünk. Egy korábbi alkalommal mondta egy megfáradt túratárs, hogy ő már unja a „kilométer gyártást". Változtattunk egy picit, így egy kis történelmi kitekintő is lesz pihenésképpen.
Ez időpontban még valószínűleg száraz időben lehet a gerincen gyalogolni, bár az idő lehet mostoha is, hóval, széllel, köddel, viharral.
A nap rövidsége miatt egy éjszakát alszunk a Csiki havasokban. Mindenki csak saját felelősségére indul és viszi minden szükséges felszerelését. Kivételt képez a sátor amelynek a szállítását mi vállaljuk a túra nagyobb szakaszán.
A megfáradt vagy sérült résztvevőnek több helyen lehetősége van kiszállni a túrából ahonnan autóbuszt, vonatot vagy más alkalmatosságot vehet igénybe.
A fogadónap – vagyis pénteken – várjuk a résztvevőket az egyeskői menedékháznál.
Este 19:30 kor- van a megnyitó, majd a technikai megbeszélés.
Másnap, szombaton reggel 6-7 óra között van az indulás, ami történhet csoportosan illetve egyénileg is saját igény szerint.
7 órakor indul utolsónak a csapatot záró személy, a söprögető. A turistajelzés hiányos vagy nincs, ezért szükséges iránytű is, bár a túra nagyrészt szekérúton halad és gerincen. Eltévedés esélye kevés, de lehetséges (volt már példa rá). Ajánlatos használni a GPS készüléket amelyhez a túra trackje megtalálható az http://www.egyesko60.ro oldalon a LETÖLTÉSEK-nél.
A szálláshelyre késő délután, legkésőbb 17 órakor van az érkezés. Szállás saját sátorban lehetséges.
Másnap vasárnap, reggel 7-8 óra között van az indulás. Legkésőbb 13 órakor meg kell érkezni az menasági iskolához, ahol teával és egyszerű étellel várjuk a résztvevőket.
A szintidőn belül teljesített résztvevőket emléklappal díjazzuk. Megfáradt testünket a közeli sörözőben pihentetjük meg, ahol nem sajnálunk egy búcsú sört magunktól és búcsúzunk, „ne haragudjatok, hogy találkoztunk".
Visszatérés: Menaságról a 17,45 órás autóbusszal mehetünk Csíkszeredáig, majd további autóbusszal illetve vonattal közlekedhetünk tovább.
Megjegyzés:. A benevezési díj egységesen 25 lej.
A túrára csak a 18. életévét betöltött személy nevezhet be.
Visszajelzést várunk 2012. október 3-ig amely megtehető a honlapon a regisztrálás után.
További információkért írjatok az egyesko60@freemail.hu címre
Bejegyezte: dátum:

Túraajánlat – Tündérkert – Dél-Hargita teljesítménytúra

2012.09.13. 
Fotó: Péter ZsomborA tavalyi bemutatkozó kiírás után a Cs.E.K.E- idén második alkalommal rendezte meg a Dél-Hargita Teljesítménytúrát, szeptember 10-én szombaton. Az évszakhoz képes meleg és túrázásra nagyon alkalmas időnek, valamint a jobb népszerűsítésnek köszönhetően maguk a szervezők is meglepődhettek a résztvevők nagy számán.
Miután megkapták a tízóraicsomagot és az esetleges felvilágosítást a tereppel kapcsolatban, 103 gyakorlott, illetve kezdő természetjáró indult neki valamelyik útvonalnak, mindenki számára adódott megfelelő táv. 46 személy jelentkezett Csíkszeredából és környékéről, 31 Székelyudvarhelyről, 23 Erdély többi részéről és 3 Magyarországról. 65 éves volt a legidősebb, 6 éves a legfiatalabb, átlag életkor pedig 36 év. A tusnádfürdői kempingtől 38 túrázó indult neki a 40 kilométeres szakasznak, Szeredai-fürdőről pedig 65 személy vágott neki a hegynek 25, illetve 15 kilométeres távokon. A hosszabb szakasz a Dél-Hargita főgerincét követte, amelybe a szentimrei Büdösfürdőn, illetve a Bilibók-pusztán kapcsolódtak be a rövidebb útvonalak. Útközben volt lehetőség pihenésre, fényképezésre, sőt, málnászásra és szedrészésre is, az energiát a szervezők által biztosított zsíroskenyérrel és teával lehetett pótolni.
Előfordult kisebb-nagyobb pillanatnyi útvonaltévesztés is, de szerencsére a készenlétben álló hegyimentőknek és Vöröskereszteseknek egyáltalán nem került dolguk a túrázókkal. Két kivétellel az összes résztvevő teljesítette a választott útvonalat, szintidőn belül, illetve szintidőn kívül. A leggyorsabb túrázó mindössze 5 óra alatt járta végig a 40 kilométeres távot, 25 kilométeren 5 óra 15 perc volt a legrövidebb idő és 15 kilométeren 4 óra. A túra nem volt verseny jellegű, mindenki saját maga számára tűzte ki, hogy szintidőn belül akarja-e teljesíteni a távot, vagy csak szervezett körülmények között szeretne túrázni, függetlenül a mért időtől. Érkezéskor megkapták a kiérdemelt oklevelet és kitűzőt, meleg bográcsos és hideg sör kárpótolta fáradozásukat. Aki ott tudott maradni, éjszakába nyúlóan bulizhatott a tábortűz körül, gitárszó kísérte a dalokat. A 22 szervező egész napos munkája nem volt hiábavaló, a rendezvény elérte célját: nagyszámú embert sikerült rávenni erre az aktív kikapcsolódásra, és talán ami a legfontosabb: kezdőket is nagyobb számban. Mindannyiuk megkapta azt, amit számukra ígértek elsősorban: egy szép élményt. Az egyesület ezúton is köszönetet mond a rendezvény fő támogatójának, Hargita Megye Tanácsának, valamint a MIKRO ATLAS Kft.-nek, a médiatámogatóknak (Fun FM, Hargita Népe, Csíki Hírlap, Csíki TV, Erdély.ma és Nemtévé) és nem utolsósorban a Vízügynek a táborhely biztosításáért. A szervezők megígérték, hogy jövő ősszel ismét lesz Dél-Hargita Teljesítménytúra. Daday Hunor, zoldportal.ro
Bejegyezte: dátum:

Kozárdi példa


Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 8., szombat

A válság kiűzte a turistákat Olaszországból

MTI, Gazdasági Rádió, 2012. szeptember 8.
Gyászos nyarat zárt az olasz idegenforgalom a Federalberghi szállodai szövetség adatai szerint. Az adatok elsősorban a hazai vendégforgalom jelentős csökkenését mutatják.
Az olasz idegenforgalomban emberemlékezet óta nem történt meg, hogy augusztusban mínuszban zárjuk a szezont - hangoztatta a sajtónak Bernabo Bocca az itáliai szállodásokat tömörítő Federalberghi elnöke. Az ágazati szövetség adatai szerint júliusban 8,9 százalékkal csökkent a szállodák olasz vendégeinek száma tavalyhoz képest, miközben a külföldieké csekély mértékben, 0,2 százalékkal nőtt.Augusztusban 3 százalékkal kevesebb olasz és 2,1 százalékkal több külföldi foglalt szobát.
Az év első nyolc hónapjában 5,6 százalékkal esett vissza az olasz turisták száma, és 1,2 százalékkal nőtt az olaszországi szállodában megszálló külföldieké. Bernabo hozzátette, hogy január óta az olasz idegenforgalom üzleti bevételei tíz százalékkal estek vissza, és az idegenforgalomban dolgozók 2,6 százaléka veszítette el állását. A szövetség azonnali beavatkozást sürgetett a római kormánytól az idegenforgalom fellendítése érdekében, és arra emlékeztetett, hogy az itáliai turizmus a nemzeti össztermék tíz százalékát termeli meg.
Bejegyezte: dátum:

2012. szeptember 3., hétfő

Tánc- és mozgásszínházi fesztivál Gyergyószentmiklóson

Forrás: MTI | 2012. szeptember 03.
A dance.movement.theater elnevezésű nemzetközi rendezvényt negyedik alkalommal szervezik meg. A fesztivál idén a zene, a tánc és a mozgás közötti kölcsönhatásra összpontosít.
A gyergyószentmiklósi Figura Színház által szervezett fesztiválon tizenhárom produkciót láthat a közönség szeptember 12. és 16. között, közülük négy nagyszínpadi, kilenc stúdió előadás - mondta Béres László fesztiváligazgató hétfőn az MTI-nek. Mint felidézte, először 2006-ban szervezték meg a fesztivált. Béres László egy évvel korábban, a Figura igazgatói tisztségének megpályázásakor állt elő az ötlettel, hogy megalapítja ezt a fesztivált, amelyet kétévente tartanak.
Minden fesztiválnak van egy témája, az előzőeken az alkotói párbeszéd és a csapatmunka szerepelt a középpontban, most a résztvevők a zene, a tánc és a mozgás kölcsönhatását veszik górcső alá. Béres László szerint ebből fakadóan már egy következő fesztivál témája lehet, milyen kapcsolatban van a mozgásszínház és a tánc a képzőművészettel, az installációkkal, a multimédiával.
Az idei rendezvény kísérőprogramjában olyan koncertek szerepelnek, amelyeken a színházi előadások zenéjét alkotó művészek lépnek fel önállóan. Az idén is lesznek képzőművészeti és fotókiállítások, ami a fesztiválnak az összművészet felé elmozduló törekvését mutatja.
Az idén hat romániai, hat magyarországi és egy franciaországi társulat kapott meghívást. A fesztivál sztárvendége Nagy József Jel Színháza, amely a Woyzeck, avagy a szédület karcolata című többszörösen díjazott előadást mutatja be Erdélyben. Magyarországról a Bozsik Yvette Társulat, Artus-Goda Gábor Társulata, az Ágens Társulat, a Gergye Krisztián Társulat és Bicskei Zsuzsa is meghívást kapott. A fesztiválon részt vesz a francia Kobez Centre Memoire du Corps is. A fesztivál kerekasztal-beszélgetésein szó lesz egyebek között a magyarországi táncszínházi életről, valamint a romániai táncművészet jövőjéről.
Bejegyezte: dátum:

BKK: népszerűek a budapesti hajójáratok

Forrás: MTI | 2012. szeptember 03.
Az első két hónapban több jegy fogyott, mint amennyivel az egész félévre számoltak.
A Budapesti Közlekedési Központ hétfői közleménye sikertörténetnek nevezte az újraszervezett dunai hajóközlekedést, jelezve, hogy a július 1-jei indulás óta töretlen az érdeklődés a járatok iránt. A helyszínen váltott vonaljegyekből júliusban 38.277, míg augusztusban 36.247 fogyott, vagyis már az első két hónap alatt bőven teljesültek a féléves várakozások, ugyanis a BKK eredetileg hat hónapra számolt 63 ezer jeggyel.
A tájékoztatás szerint a fővárosi önkormányzat és a BKK az adatok tükrében átfogóan megvizsgálja a szolgáltatás továbbfejlesztésének hosszú távú lehetőségeit.
A közlemény felidézte, hogy hétköznap összesen 7 hajó teljesít szolgálatot két viszonylaton, a D11-es (Újpest, Árpád út - Kopaszi-gát) és a D12-es (Rómaifürdő - Kopaszi-gát) vonalon, hétvégenként pedig 5 hajó van forgalomban a Rómaifürdő és a Kopaszi-gát között közlekedő D13 járaton.
A menetrendeket a kezdeti tapasztalatok alapján július közepén módosították, napközben sűrűbben és hosszabb üzemidővel közlekednek a járatok, délen pedig mindhárom viszonylat a Kopaszi gáttól indul. A kezdeti időszakban jellemző késések már megszűntek, a hajók ma már a meghirdetett menetrendnek megfelelően szállítják az utasokat - tudatta a BKK.
Bejegyezte: dátum:

2012. augusztus 31., péntek

BKE-hegymászók kiemelkedő teljesítménye

Tarr Domokos, Bereczki Csongor és Milka Zsolt – a Retyezát-csúcson

Pataki Zoltán 2012. augusztus 30., 
A Bánsági Kárpát Egyesület fiatal hegymászói – a temesvári Bereczki Csongor és az aradi Milka Zsolt – az anyaországi Tarr Domokossal háromtagú csapatot alkotva, egy hét alatt teljesítették a légvonalban több mint 80 kilométer hosszú Szörényi Havasok Integrál túrát. 
A kalandvágyó csapat hét nap alatt megmászta a Szárkő-, a Godján- és a Retyezát-hegységek legmagasabb csúcsait! A BKE hegymászói a hagyományos Zsigória-nyereg – Kuntu meteó állomás – Szárkő-csúcs útvonalon kezdték a túrát, majd átkeltek a Godján-hegységbe, ahol a Râul Şes forrásvidékén táboroztak, közel a Godján csúcsához. A legnagyobb gondot a vízhiány jelentette. A legtöbb vízfolyás teljesen ki volt száradva, a táborhelyeket a források helyzete alapján választották ki a hegymászók. A harmadik éjszakát a Godján–Kisretyezát határát jelentő Paltina-nyeregben töltötték, majd következett a Kisretyezát, a Jorgován-kő és a Peleaga-rét. Ötödik nap a csapat felköltözött a Bukurához, sátrat vert, majd következett a nagy csúcsok bejárása: Peleága, Papusa, Bukura. Hatodik nap újra nagy hátizsákkal megmászták a Retyezát csúcsát, majd a Lolája-gerincen leereszkedtek a Pietrele menedékházhoz, ahol az utolsó hegyi éjszakát töltötték.Az Alpokat és a Kaukázust is megjárt tapasztalt hegymászó, Milka Zsolt lapunknak elmondta: “Összességében nagyon jól sikerült, de nagyon nehéz túra volt. Komoly napi szinteket kellett megtenni, ráadásul hátizsákkal. Nagyon jó kis csapat voltunk, a legkisebb feszültség sem alakult ki a hét nap alatt, és hatékonyan, tényleg tartva az előre kidolgozott túratervet tudtunk haladni. A jó idő sokat segített, bár szénné égette szabad bőrfelületeinket. Esőben, ködben lényegesen nehezebb lett volna teljesíteni.” Gratulálunk a Bánsági Kárpát Egyesület hírnevét öregbítő, kiváló hegymászó teljesítményhez!
Bejegyezte: dátum:

Kisvasúti nap Balatonfenyvesen vágányszakasz-átadással

MTI| 2012. augusztus 31
Kisvasutazással, térzenével, egy felújított vágányszakasz átadásával ünneplik szombaton Balatonfenyvesen a XV. Kisvasúti napot.
Lombár Gábor polgármester elmondta, jelzés értékűnek tartja, hogy az üdülőrégió egyik turisztikai attrakciójának számító, ám többször bezárni szándékozott fenyvesi kisvasúton tíz év után először történt fejlesztés.
A gazdasági kisvasút kezelése átkerül a MÁV Zrt.-től a személyszállítással foglalkozó leányvállalathoz, a MÁV-Start Zrt.-hez, ami azzal a reménnyel kecsegtet, hogy feléleszthető a legnépszerűbb, 2002-ben üzemszünettel lezárt Imremajor-Csisztafürdő útvonal - tette hozzá a polgármester, aki a tulajdonosi hozzáállásban történt kedvező fordulatként említette azt is, hogy támogatást kapott a kisvasút mozgáskorlátozottak és kerékpárok szállítására alkalmas kocsijának felújítása is, továbbá ezen a nyáron már a korábbi napi 5 helyett 6 vonatpár közlekedhetett a megmaradt nyomvonalon.
A hajdani gazdasági kisvasút Táska felé vivő, szintén üzemszünet alá helyezett útvonalán már felszedték a sínek egy részét a fémgyűjtők, de a csisztai nyomvonalat karbantartják a hajtányozás szerelmesei, így könnyebb lenne újra üzembe helyezni. Ez azért is fontos lenne, mert a közeli Csisztafürdő - ahová egyébként 27 kilométeres kerülővel lehet eljutni autóutakon a településről - és maga a kisvasutazás is programlehetőséget kínál a térségben üdülőknek - fejtette ki Lombár Gábor. 
A fenyvesi kisvasút jelenleg a Balatonfenyves-Somogyszentpál útvonalon közlekedik, ezen utazhatnak a kisvasútnap résztvevői is. A rendezvényen az érintett önkormányzatok, turisztikai szervezetük, valamint a MÁV illetékes vezetője helyezi forgalomba a felújított pályaszakaszt, majd szerelvények indulnak a pincéiről is ismert Somogyszentpálra. A különvonatra jegyet váltókat a végállomáson Somogyszentpál polgármestere vendégül látja egy szarvasgulyásra is élőzene kíséretében, továbbá megtekinthetik a helyi vadászati és népművészeti kiállítást. 
A polgármester beszélt arról is, hogy a kisvasútnappal korábban együtt tartott nemzetközi hajtánytalálkozót két éve a sínek állapota, illetve a közlekedési felügyelet által támasztott követelmények teljesíthetetlensége miatt nem tudják megrendezni. A kisvasút feltámasztásában ezért következő lépésnek tartja a hajtánytalálkozók folytatását a hiányzó feltételek megteremtésével.
Bejegyezte: dátum:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)