2013. január 23., szerda

Pogányvár Vendégház - Kozárd, Nógrád megye

Férőhelyek száma: 10 (+Pótágyak: 0)
Szobák száma: 4
Elrendezésük: 
- 2 db kétágyas
- 2 db háromágyas
Grillezési lehetőség: Van
Egyéb tűzgyújtási lehetőség: Van
A tulajdonos nem a helyszínen lakik.
Parkolási lehetőség: Udvaron
Játszótér: Van
Reggeli: Nem rendelhető
Félpanzió: Nem rendelhető
Teljes ellátás: Nem rendelhető
Ár: 4000 Ft/főtől
Háziállat nem vihető. A háznál a következő idegen nyelveket beszélik: angol, német. A szállás üdülési csekkel is igénybe vehető! 
Kiadó: január 01. és december 31. közötti időszakban  Elérhetőségek:
Mobil: 70/235-7005

Leírás:
Hollókő vonzáskörzetében, a Kelet-Cserhát egyik szép kis völgyében megbúvó községben, Kozárdon, a buszmegállótól és az étteremtől alig fél percre, a Pohánka domboldal lábánál, a Mérges patak partján található hangulatos, összkomfortos vendégházunk békés, nyugodt környezetben, parkosított, szép virágos udvarral, kocsibejáróval, nyitott pihenősarokkal, bográcsozó- ill. szalonnasütővel teszi kényelmessé kedves vendégeink pihenését. 
A ház 4 vendégszobája (2 db 2 ágyas a földszinten, 2 db 3 ágyas a tetőtérben) 10 fő elhelyezésére alkalmas. Szintenként külön zuhanyzó és toalett található. 
A parasztház ékessége a pitvarról nyíló tornác. A szobák hagyományos régi bútorokkal berendezettek, a falakat szentképek, festmények ill. hímzések díszítik.
Alapszolgáltatásaink: központi fűtés, ivóvíz, szennyvízhálózat, gáztűzhely, színestévé, rádió, ágyneműk, törülközők. 
Teljesen felszerelt konyhánkban megtalálható a mikrótól kezdve, a kenyérpirítóig szinte minden ami egy házi asszony számára fontos lehet: szendvicssütő, kávé- teafőző, vízforraló, elektromos sütő, evőeszközök, edények, valamint a reggeli és napi felfrissüléshez szükséges kávé, tea, cukor, méz, só és fűszerek. Amennyiben igénylik környékbeli programajánlót is készítünk kedves vendégeinknek! 
Részletes árak: 
Felnőtteknek: 
- 1 éjszaka: 5500 Ft/fő/éj (csak főszezonban, jún-aug.),
- 2 éjszaka: 4500 Ft/fő/éj,
- 3 éjszaka: 4000 Ft/fő/éj 
Gyerek- és diákkedvezmények:
- 0-3 éves korig (3. életévét be nem töltötte): ingyenes,
- 3-10 éves korig (10. életévét be nem töltötte): 50% kedvezmény
- 2750 Ft/fő/éj - 1 éjszaka esetén (csak főszezonban),
- 2250 Ft/fő/éj - 2 vagy annál több éjszaka esetén 
10-18 éves korig (18. életévét be nem töltötte):
- 1 éjszaka: 5300 Ft/fő/éj (csak főszezonban),
- 2 éjszaka: 4300 Ft/fő/éj,
- 3 éjszaka: 3800 Ft/fő/éj 
Az árak az IDEGENFORGALMI ADÓT TARTALMAZZÁK (melynek összege 200Ft/fő/éj)! 
ÜDÜLÉSI CSEKKET ELFOGADUNK! 
Szeretettel várjuk pihenésre vágyó kedves Vendégeinket!
Annak érdekében, hogy a szálláshoz könnyebben eljusson EZEN a linken térképet talál a településhez.

Készen áll egy igazi ízutazásra?

Az Őrségben járva Ön is keresi az itteni ízeket, azokat az ételeket, melyek erre a tájegységre jellemzőek? Térjen be hozzánk és kedvére válogathat tájjellegű ételeink közül! 
Éttermünk Bajánsenyén, a település Dávidháza részén, a Magyar-Szlovén határ közelében található. Őriszentpéter irányából érkezve a bajánsenyei központon jobbra elindulva - a falut már szinte elhagyva - könnyen ránk talál! 
Legyen vendégünk, és a hagyományos éttermi kínálat mellett kóstoljon bele az Őrség ízeibe! 
Kínálatunk: Tájjellegű ételek házias ízekkel, vargányaleves hajdinakásával, hajdinalisztből készült málék, dödölle, parasztrétesek, pogácsák, sütemények, télen őrségi disznótoros, csoportoknak turistamenü.
Vállaljuk: Kisebb családi rendezvények - ballagás, keresztelő stb - lebonyolítását, rendezvényekre, eseményekre ételkiszállítást. Kisebb társaságoknak diszkrét "elvonulós" rendezvények lebonyolítása a Kis-hegyen levő pincénkben. Állófogadás - képek 
Szálláslehetőség: Vendégházunkban 2010 június elejétől fogadjuk vendégeinket, 2 család részére kényelmes szálláshellyel. 
2011 júniusában megnyitottuk Panziónkat, ahol további 20-25 személy kényelmes elhelyezésére van lehetőség. Ugyanitt sátorozási lehetőség! 
Szíves figyelmébe ajánljuk az étterem melletti, jól felszerelt kis üzletünket, ahol az étterem nyitva tartási ideje alatt - 07-22 óráig - elintézheti kisebb-nagyobb bevásárlásait. 
Elérhetőségeink: 06 94 350049,  00 36 30 6281499 
Családias hangulattal, szolid árakkal várja kedves vendégeit egész évben a Török család!
Mi egy kis ízelítőt teszünk közre, hátha kedvet kapsz:

Megpályázni minden lehetőséget Pécska turisztikai várossá válhat

Balta János 2013. január 23.,
A képen Antal Péter, a pécskai polgármester

Mivel az évkezdet általában a számvetések időszaka, Antal Péter pécskai polgármesterrel megpróbáljuk feltérképezni az elmúlt év tevékenységét, eredményeit, de az idei tervekre is kitérünk.
– Milyen évet zárt Pécska, a hozzá tartozó településekkel?
– 2012 Pécska város számára elég eredményes évnek bizonyult, sok tervünk megvalósult.
– Megemlítene közülük néhányat?
– Hogyne, példának okáért, a Lidl környéki tömbház-negyed korszerűsítése, az ANL-tömbháznak az átadása. Utóbbiban 20 család lakik, egyelőre bérlik a lakásokat, amelyeket 5 év múlva megvásárolhatnak. Elvégeztük a sporttelep felújítását, de a 2 évvel ezelőtt építeni kezdett piaccsarnokot is befejeztük.
– Utóbbiról nem szólna bővebben?
– A 2-es számú Általános Iskola melletti kis sportcsarnok szomszédságában épült meg a piaccsarnok, reményeink szerint legkésőbb a városnapokra át is tudjuk adni. Ide fogjuk beköltözetni az állati eredetű termékeket forgalmazó, de a gyümölcs- és zöldség-kereskedőket is. Ugyancsak a piaccsarnokban kap egy helyiséget a piac felügyeletével megbízott állatorvos is. Ugyanitt a piac adminisztrátorának is lesz helyisége, de a csarnokban árusítók számára lesz öltöző, tussoló, korszerű illemhelyekkel ellátott mosdók. Tehát olyan korszerű csarnokot kívánunk használatba adni, amilyen a megyében párját ritkítja. A földszinten és az emeleten összesen 32 elárusító helyiség van, amelyeket a jelzett tevékenységi területtel foglalkozó kereskedők bérelhetnek.
– Más beruházás?
– Az említetteken túlmenően, a nagy sportcsarnok parkolóját is felújítottuk, de idén folytatjuk e környéknek a felújítását, ami magában foglalja az új lakónegyedet egészen a Juncanuig. Az új negyed minden házához bejáratot, vízelvezető árkokat, illetve járdákat építünk, díszfákkal ékesített zöldövezetet létesítünk. A magáncég által 8 évvel ezelőtt megvásárolt területen felépített 55 házból ugyanis 40 elkelt. A jelzett vállalat ugyancsak e negyedbe még 70 házat kíván építeni, 3 változatban, 40-60 ezer euró közötti áron, részletfizetés mellett. Ugyanakkor, a környéken lévő tömbházak udvarai is betonburkolatot kapnak, az egész negyed két év alatt fel lesz újítva. Ugyancsak tavaly, a 400-as utcák környékén lévő, ismertebb nevén a Felső artézi kutat újítottuk fel a környezetével együtt, ahol az utóbbi években kis parkot is létesítettünk. Szintén tavaly, a tornyai iskola épületének a felújítását is elkezdtük, amit idén folyatni kívánunk. Létrehozunk itt egy kisebb sporttermet, belső illemhelyeket és mosdókat alakítunk ki, de az udvaron is sportpálya épül. A tornyai iskola belső, illetve az udvar felújítását a nyár közepéig, az ott tervezett ünnepségig szeretnénk befejezni. Az épület külső felújítása a következő évre marad.
– Tudtommal, jelenleg Tornyán csak elemi iskola működik, a felső tagozatosok Pécskára ingáznak?
– Mivel a négy elemi osztályban csak 32 gyermek van, a felső tagozatosoknak a pécskai iskolába történő ingáztatását iskolabusszal oldjuk meg. Visszatérve a pécskai beruházásokra, tavaly befejeztük 5 utcának az aszfaltozását, vagyis 2-es, a 314, a 335-ös, a 424-es és a 205-ös utcát. Ugyanakkor megemlíthetem a pécskai bivalyrezervátumnak EU-pályázati támogatással történt felépítését.
– A felsorolt utcák összesen milyen hosszúak?
– Összesen 2,5 kilométer hosszúak, a munkálatokat EU-s pályázati támogatással végeztük. Az aszfaltozási munkálatokat idén is folytatni kívánjuk, amikor is ugyancsak EU-támogatással, összesen 16 utcát kívánunk aszfaltburkolattal ellátni. A jelzett utcákban végzett aszfaltozással párhuzamosan járdákat, vízelvezető árkokat, a házakhoz való bejárókat, zöldövezeteket, továbbá 3 kilométer hosszú kerékpárutat is építünk. E munkálatokra az EU-tól 5 millió eurót kaptunk, idén be is fejezzük.
– Miért épült Pécskán bivalyrezervátum?
– Tekintve, hogy az EU sokfajta pályázatra ad pénzt, a bivalyrezervátum egy környezetvédelmi pályázatnak a részét képezi, a magyarországi Mórahalommal közösen nyújtottuk be. Mivel Mórahalom egy szerbiai településsel közösen benyújtott, határon átívelő pályázat jóvoltából építhetett magának bivalyrezervátumot, a pályázat folytatásához kerestek egy romániai partnert. Így jutottak el Pécskára, ahol pozitívan álltunk az érdekesnek tűnő ötlethez. Már azért is, mert a befektetés 98%-át az EU állta. Azért is mertünk belevágni, mert a Mórahalmon tett látogatásunk alkalmával megismerkedtünk a bivalyrezervátum működési feltételeivel, a településre gyakorolt turisztikai vonzatával. A gyakorlat a pozitív döntésünket támasztja alá, ugyanis, amióta bivalyrezervátum létesült, több száz turista látogatta azt meg. Éppen ezért, tavaly benyújtottunk még egy újabb, a bivalyrezervátumra vonatkozó, határon átívelő pályázatot, ugyancsak Mórahalommal közösen, amit meg is nyertünk. Az újabb pályázat jóvoltából, amint az időjárás megengedi, hozzáfogunk a létesítménynek a bővítéséhez. Ennek során, egy informatikai központot hoznunk létre, konferenciateremmel, irodákkal, konyhával, korszerű mosdókkal, illemhelyekkel ellátva. Ugyanott, egy kemence is lesz, ahol a híres pécskai kenyeret, illetve péksüteményeket készítünk a turisták részére, akik a központban filmeket, képeket láthatnak a bivalyrezervátumról, illetve a város nevezetességeiről. Mivel a bivalyrezervátum a Maros-part közelében, a futballpálya mellett mintegy 2 hektáros területen fekszik, onnan gyalog is be lehet sétálni a városközpontba,
– Hány bivaly található a rezervátumban?
– Összesen 15 bivalyt gondozunk, közülük 5 már itt született. Reméljük, év végéig a szaporulat jóvoltából a létszám 20-ra emelkedik. Nem csak a turisták, hanem a helybeli gyerekek is kíváncsiak a bivalyokra, melyhez hasonlókat csak tévében láthattak. A következő években a farmra pávát, fácánt, juhot, kecskét, szamarat, lovat, nyulat, tehát olyan állatokat kívánunk hozni, amelyek könnyen átvészelik a hideget, de az átlagos háztartásokban nem találhatók meg, ezért a gyermekek nem igazán ismerik őket.
– A rezervátum létrehozásától nőtt-e számottevően Pécskán az idegenforgalom?
– Természetesen, de nem csak a farm miatt, hanem, mert, ugyancsak pályázati támogatással a városban, illetve a környékén, Tornyán és Óbodrogon 20-nál több turisztikai látványosságot népszerűsítünk. A következő években fontos teendőnek tekintem olyan buszjáratokat indítani, kerékpárutakat építeni, amelyeknek a jóvoltából a turisták e látványosságokat megtekinthetik. Meglévő vendéglőinkben étkezhetnek, a jelenlegi két szállodánk mellett, további panziókat, szálláshelyeket is létre kell hozni. Érdekesség, hogy a bivalyrezervátumra vonatkozó második pályázatunkban 60 kerékpárt is nyertünk, amelyeken végiglátogathatják majd a turisztikai érdekességeket. A tavaly benyújtott harmadik pályázatunk arról szólt, hogy 15 pécskait idegenvezetői tanfolyamon képeztettünk ki a Pécskára látogató idegeneknek a fogadására, a kalauzolására. Tavalyelőtt nyújtottunk be pályázatot két, egyenként 1000 méter mély termálkút fúrásához szükséges tanulmányterv elkészítésére ahhoz a termálfürdőhöz, amit ugyancsak EU-pályázatból kívánunk megépíteni, mintegy fél kilométerre a bivalyrezervátumtól. 15 hektáros területen kívánunk termálfürdőt építeni, amennyiben megnyerjük a pályázatot, ami el van készítve, csak várjuk, hogy e célra az EU költségvetésében pénzforrások nyíljanak. Mindent egybevetve, a következő 5-10 évben Pécska az ország térképén turisztikai várossá kívánja kinőni magát. Ugyancsak a tavalyi beruházásainkhoz tartozik 1 kilométernyi járda burkolása, 3 kilométernyi vízelvezető árok lebetonozása, valamint a katolikus templom melletti park felújítása, Szentháromság-parkká történt elnevezése. Az elmúlt évben végrehajtott nagyobb beruházások mellett azonban még nagyon sok, nem említett, kisebb is volt. Példának okáért, elkezdtük a 2-es iskola épületének a felújítását, amit idén folytatunk. Két év alatt az iskolaépület arculata teljesen megváltozik, méghozzá önerőből. A felsorolt beruházások legtöbbje EU- vagy kormánytámogatással valósult meg.
– Az említetteken kívül, terveznek-e még valamit 2013-ra?
– A felsoroltakon kívül, sok beruházási, fejlesztési ötletünk van. Folytatjuk az említett 16 utca aszfaltozását. Fontos pályázatot nyertünk a szenny- és ivóvízhálózat bővítésére, valamint a szennyvíztároló bővítésére, amire tavasztól 12 millió euró érkezik Pécskára. A jelenlegi, 3 ezer lakos kiszolgálására alkalmas ülepítő telepet 15 ezer fősre kívánjuk bővíteni. A befektetés jóvoltából Pécskán az ivóvízhálózat 100, míg a szennyvízcsatorna 90%-ban lesz bevezetve a háztartásokba. A fennmaradó 10%-ot a következő 2-3 évben, önerőből oldjuk meg. A jelzett munkálatokat tavasszal kezdjük el, 2014 végéig kívánjuk befejezni, ami egyben azt is jelenti, hogy közel két évig Pécska utcái fel lesznek ásva, de hát nélküle nem lehet bevezetni e két, elemi fontosságú szolgáltatást. Ugyancsak idén, 10 kilométernyi, térkövekkel burkolandó járdát kívánunk felújítani az aszfaltozásra kerülő utcákban, ahol a vízelvezető árkok mellett megépülnek a járdák, a bejáratok, de a zöldövezet is. Ugyanakkor a 2-es utcán 600 parkolóhely létesül az iskolák, az óvodák, a közjegyzői iroda, a polgármesteri hivatal, a Művelődési Ház, templomok, a piac, valamint a magáncégek előtt, ahol több autó áll meg. Egyelőre parkolói díjszabás bevezetésére nem gondoltunk. A tornyai iskola új épületében már említett korszerűsítési, felújítási munkálatok mellett egy kisebb dísztermet is kialakítunk. Ha sikerül a tetőszerkezetét felújítanunk, lehetséges, hogy az óvodát is oda költöztetjük. A régi iskolaépületen egyelőre állagmegőrző tevékenységet tervezünk, hosszabb távon a sorsáról még nem döntöttünk. Ugyancsak tornyai tervünk, hogy a kultúrotthonnak néhány évvel ezelőtt elkezdett, majd leállt felújítását tavasszal sokkal nagyobb intenzitással folytatjuk, hogy év végére teljesen befejezzük. Szederhát minden utcájában betonjárdát kívánunk építeni, illetve új aszfaltburkolatot kívánunk húzni a bekötőútra a nemzetközi főúttól a faluig. Az ottani óvodában is belső mosdókat, illemhelyeket kívánunk létrehozni. Elemi iskola már nincs Szederháton, ahonnan a kisdiákokat iskolabusszal ingáztatjuk Pécskára. Ugyancsak pécskai tervünk, hogy a 422-es (volt Raktár) utca aszfaltozásának a tanulmánytervét elkészítjük, legkésőbb jövőre azt is leaszfaltozzuk, felújítjuk, mert a jelzett utca az egyetlen felújítatlan a központban, amelyik a piactérre vezet.
– Mivel a megyei tanácsi támogatás a helyi adók begyűjtésének az arányán múlik, azt hogy sikerült végrehajtani?
– Sajnos, e téren nem állunk valami fényesen, ugyanis a helyi adóknak és illetékeknek csupán a 60%-át tudtuk behajtani. Eddig minden évben 80% fölött teljesítettünk. A tavalyi elmaradás nem csak nekünk, hanem a polgároknak is gondot okoz, hiszen a határidőre be nem fizetett adóért pönálét kell fizetni. Ami az adóemelést illeti, a tanács úgy döntött, hogy csakis az USL által decemberben kormányrendeletbe foglalt 16%-kal igazítja ki a helyi adókat, és nem élt a törvény által adott joggal, amely még plusz 20%-os emelést engedélyezett az önkormányzatok számára.
– Idén számítanak-e kormánypénzekre?
– Nem igazán számítunk, de az új iskola befejezéséhez szükséges, mintegy 1,6 millió, illetve a volt Mustra iskola helyén épülő óvodaépület befejezéséhez reménykedünk támogatásban. Ha e két építkezéshez kapnánk pénzt, elégedett lennék. A többi beruházásainkat EU-támogatással, illetve önerőből folytatjuk.
– Ilyen sok megnyert EU-pályázat komoly csapatmunkát feltételez.
– Valóban, hiszen a háromtagú csapattal együtt, a pályázatok elkészítésén hozzávetőleg 20-an dolgozunk. Amelyik kiírás valamilyen formában Pécskára is ráillik, azt mindenképp megpályázzuk.
– Idén jut-e pénz a kultúrára?
– Legalább annyit, mint a tavaly kiutalt pénzt, idén is megkapja a helybeli kultúra, mert évente, mintegy 80 rendezvényünk van. Ezen belül, a Păstrătorii Tradiţiei, illetve a Búzavirág néptáncegyütteseknek is minden évben kiutalunk egy-egy jelentős összeget, amit a tevékenységükre költhetnek. Kultúrával kapcsolatos elképelésünk, hogy egy házat akarunk vásárolni a Művelődési Ház mellett, ahol a következő években falumúzeumot kívánunk kialakítani. Itt a városban élő minden nemzetiség népviseletét, használati eszközeit szeretnénk bemutatni, újabb turisztikai látványosságot kialakítani. Idén is mindent megteszünk Pécskának a korszerűsítéséért, a lakosság életminőségének a javításáért, illetve a turizmus fejlesztéséért, a legbiztosabb tőkénkre, a csapatunk leleményességére, a pályázati lehetőségek kihasználására támaszkodva.
– Köszönöm a beszélgetést.

2013. január 21., hétfő

Lehetőséget látnak a Hargita-hegység fejlesztésében

Kovács Attila | 2013.01.21.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) küldöttsége is részt vett a Hargita-hegység fejlesztésével kapcsolatos hétfői találkozón. A küldöttek a hegyen is jártak, és nagy fejlesztési lehetőségeket látnak.

Szabó Bence MOB-főtitkár (állva) szerint jók a lehetőségek

Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó a MOB főtitkáraként látogatott Székelyföldre, és nemcsak tanácskozáson vett részt, hanem az elmúlt hétvégén alaposan végigjárták a Hargitát. „Csodálatos dolgokat láttunk, és nagy lehetőségeket látok a területben és az együttműködésben” – mondta a főtitkár, hozzátéve, a Hargitán elképzelt magaslati edzőtáborozás több sportág, így az öttusázók, kajakosok vagy akár a vívók számára is jó lehetőségeket jelentene.
A Hargita-hegység rendezési tervének háttértanulmányait tavaly júliusban mutatták be, a kezdeményezők – önkormányzatok, beruházók, közbirtokosságok képviselői – most rendszeresen találkoznak, hogy a tervekből egyszer valóság legyen. A hétfői csíkszeredai találkozón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette, nem egyszerű rendezési tervről van szó, mert két lépcsőben kell gondolkodni, az első a hegy nyújtotta lehetőségek kihasználása, a második pedig a hegy körüli települések fejlesztése, munkahelyek teremtése, az életminőség javítása. „Azon kevés projektek egyike, ahol nincs politikai véleménykülönbség” – jellemezte a tervet Borboly.
Négyévszakos turizmus, magaslati edzőtábor
Korodi Szabolcs építész, a rendezési tervet készítő Vallum Kft. illetékese rövid áttekintést tartott a tervezett fejlesztésekről, amelyek célja egymást kiegészítő, négyévszakos turizmus meghonosítása, de az erdő- és vadgazdálkodás, illetve a bányászat sem maradna ki ebből. Úgy vélte, sajátos arculatú üdülőtelepekre, az épített és természeti örökség összhangjára van szükség, négy típusú út, aszfalt, erdei út, erdei sportút, illetve turistaösvények biztosítanák a bejárhatóságot és a biztonságos közlekedést.
Elsőrendű kiindulópontnak Hargitafürdőt tekintik, a Madarasi Hargita a minőségi magashegyi üdülő szerepet biztosítaná, Büdösfürdő a pihenést, de jól meghatározott szerepet kapna a Vargyas-völgye, a madarasi Nagygödör és a madéfalvi Hógödör is. Az elképzelés szerint 50–60 kilométer sípálya, illetve teljes hálózati infrastruktúra, minden téli sport űzésére alkalmas feltételek lennének.
Ilyés Róbert volt kiváló labdarúgó és jelenlegi edző, valamint Márton Simon biatlonedző, a román sílövő válogatott edzője a magaslati edzőtáborozás biztosításának fontosságát emelte ki, mert – mint mondták – jelenleg az 1600 méteres, ideális magasságban szervezett edzőtáborokba a legtöbb élsportoló külföldre utazik. Ehhez pedig a Hargita-hegység platója kiválóan megfelel, száz hektár szabad terület van ott, ahol fedett és nyitott sportpályák, panziók épülhetnének, ugyanakkor a Csicsói és Madarasi Hargita közötti útvonal végig 1600 méter fölötti magasságban halad.
Pályázati támogatásra van szükség
Korodi Attila parlamenti képviselő szerint fontos, hogy a fejlesztés úgy történjen meg, hogy 50–100 év múlva is etalon legyen, a földrajzi adottságok és a biodiverzitás megmaradjon. Mivel ehhez pályázati pénzre lesz szükség, fél év van arra, hogy megtörténjen a felkészülés az Európai Unió által 2014 és 2020 között megnyitott alapok támogatásainak lehívására, és záros határidőn belül meg kell határozni, milyen pályázati rendszerekre van szükség ennek érdekében.
Antal István képviselő úgy vélte, törvényi szabályozásra is szükség van a magaslati sportbázisok létrehozására, ugyanakkor a kötvénykibocsátást is jól hasznosítható megoldásként javasolta. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint a hatalmas elképzelésből ki kell választani egy-két pontot, amelyeket fejleszteni kell. Meglátása szerint az erdőirtás leállítása, illetve a hargitafürdői bányavállalat által elfoglalt területek közösségi tulajdonba történő visszajuttatása is szükséges lépés.
A csicsói közbirtokosság elnöke, Kósa Imre úgy értékelte, a területtulajdonosok hajlandók a fejlesztéseket támogatni. Borboly Csaba kijelentette, azt várják a román és magyar olimpiai bizottságoktól, hogy a beruházásokat, ha elkészülnek, töltsék meg tartalommal.

A Vargyas völgye és a jövő felé nyitott a község


http://www.szekelyhon.ro/faluszerte/a-vargyas-volgye-es-a-jovo-fele-nyitott-a-kozseg

Simó Márton | 2013.01.11.
A tavalyi év Homoródalmáson sem telt el komoly eredmények nélkül. A lakosság, a közbirtokosság, a helyi önkormányzat és az unitárius gyülekezet összefogásával sikerült befejezni a templom felújítását – a torony, a torony tetőzetének felújítása és konzerválása, a külső és belső vakolatfelújítás, festés, ablakjavítás és padlócsere után – a múlt ősszel sor került a fűtésrendszer cseréjére is. A Vargyas völgyében is elkészült az a hat palló, amely arra hivatott, hogy elősegítse az Orbán Balázs-cseppkőbarlang megközelítését, hozzájáruljon a turizmus fejlődéséhez.
A község elöljárója, a harmadik teljes mandátumát a tavalyi helyhatósági választások után megkezdő Rigó Mihály (RMDSZ) sorolja a befejezett és megkezdett programokat. „Hat palló van immár és egy 40 méter hosszú, korláttal ellátott úgynevezett felüljáró, amely kiváltva két palló szerepét, egyúttal a szikla oldalában is biztonságossá teszi a gyalogosok közlekedését. A turistaösvény felújítása a Vargyas-szorosban nyolcvanezer lejbe került. Most olyan túrázók is megközelíthetik a barlangot, akik egyébként nem mernének odamenni. Ezt az is bizonyítja, hogy az átadás után – szeptember elején - kirándulást szerveztünk a helyi tanács dolgozói számára. Minden kolléga jelen volt. Volt olyan alkalmazott, aki töredelmesen bevallotta, hogy ő még pionír korában, valamikor a hatvanas évek elején járt a szurdokban és a barlangnál, s most minden különösebb megerőltetés nélkül oda tudott menni. Saját magunkon teszteltük az elvégzetteket, s az a meggyőződésünk, hogy sikeres munkát végeztünk. Egyébként az utóbbi három-négy hónapban jelentősen emelkedett a látogatók száma, én magam is három alkalommal jártam ott idegenvezetőként. Egyébként tőlünk teljesen függetlenül egy elég népes csoport töltötte a barlang környékén, Vargyasban a szilvesztert” – mondta a polgármester. A Hargita megyei tanács új irányítótáblákat, „legendáriumot” helyezett ki a község területére. Három ilyen idegenvezető tábla segíti az embereket.
A barlang látogatását a helyi turisztikai iroda szervezhetné
Homoródalmás önkormányzata saját kezelésbe vette a Vargyas-völgyébe vezető községi utat is, amelyből 3 kilométert sikerült felújíttatniuk, ötvenezer lej értékben, ez a nehezebb és rosszabb táv volt, jövőre maradt a másik 3 kilométeres szakasz, amely közelebb esik a szurdokhoz és viszonylag könnyen elvégezhető majd a feljavítása. Szélesítésről, kövezésről, makadám út építéséről van szó ebben az esetben. Közismert tény, hogy azokban a községekben, ahol jelentős idegenforgalmi változások vannak – Máréfalván, Korondon –, ott pár évvel ezelőtt létrehozták a turisztikai információs irodákat, azokat szakképzett személyzettel töltötték fel és így, jelentékenyen segítve az információk áramlását, komoly eredményeket valósítottak meg azóta. 
„Almáson a siker még nem teljes. Pillanatnyilag azon a szinten vagyunk – folytatja a polgármester –, hogy véget ért a korábban megvásárolt autentikus parasztház felújítása, ahol az egyik helyiségben Szabó Gyula-emlékszobát hozunk létre, a másikban pedig maga az információs iroda fog működni. Ennek a munkálatnak az értéke 98 900 euró. Szabó Gyula örököseivel megállapodtunk abban, hogy átadják az író néhány személyes tárgyát, az írógépét, az íróasztalát, kéziratokat és fényképeket, amelyeket itt kiállíthatunk, bemutathatunk az látogatóknak. Az irodahelyiség részére pedig megrendeltük Székelyudvarhelyen a nyers bútort, amelyet helyi kézművesek fognak kifesteni, hiszen az elmúlt másfél évtizedben, az itt megtartott nyári bútorfestőtáborok jóvoltából többen is magas szinten elsajátították ezt a tudást. Pillanatnyilag egy „idegenforgalmi” alkalmazottunk van, de hamarosan még egy szervezői-szakelőadói állást kell létesítenünk. Ezzel az a gond, hogy az előírások megszabják, hogy szakképzett, lehetőleg egyetemi-főiskolai szakirányú képzéssel rendelkező és idegen nyelve(ke)t beszélő alkalmazottaink legyenek, de ugyanakkor a bérezési lehetőség gyakran alatta marad még egy átlagos tanár fizetésének is.

Rigó Mihály polgármester

Helyi ipart, kiszolgáló üzletágakat kell létrehozni
A másik feladat, amelyet előbb-utóbb itt is meg kell oldani, hogy olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek kiegészítik és generálják a turizmust. Ilyenek cégek pedig alig léteznek. Hosszabb távon talán a LEADER-program lesz erre alkamas. Éppen most január végén jár le egy ilyen jellegű kiírás, próbálunk tanácsokat adni, próbáljuk irányítani a vállalkozókat és a civileket, hogy pályázzanak. Mivel utófinanszírozásról van szó, s a programok gyors lefolyásúak, csak az tudja végigvinni, aki megfelelő tőkével és kapacitással rendelkezik. Ilyen pedig nálunk – egyelőre – a közbirtokosság, illetve az általa létrehozott cég vagy cégcsoport, amely akár a legnagyobb munkaadóvá válhat később a községben. Végül is egy osztatlan közös tulajdonról van szó, amelyből a tagság is prosperálhat, illetve azok a későbbi betelepülők, akik tulajdonképpen a nyers munkaerőt, annak egy jelentős hányadát jelentenék. Nem LEADER-projekt volt ugyan, de tavaly a közbirtokosság erdőtisztítási és -karbantartási munkálatokat vállalt, amelyben az 50 lejes napi juttatás nem volt túlságosan vonzó a helyi munkanélkülieknek és a szociálisan támogatottaknak. Ennyire futotta, ilyen lehetőségük volt, s végül a hasonló munkákat korábban is felvállaló brigádot kellett mozgósítani, amely szakszerűen és „olcsón” elvégezte a feladatot.”
A munkahelyek hiánya feszültségeket gerjeszt 
Volt egy olyan időszak Homoródalmáson, amikor a helyi cigány lakosság egy része képtelen volt a beilleszkedésre. Bő egy éve azonban nem hallani etnikai jellegű konfliktusokról, és a tudatlanságból, a beilleszkedési, viselkedési zavarokból, a közösségi normák be nem tartásából származó ellentétekről sem. Van azonban egy mintegy negyven fős réteg, amellyel gondok vannak. A polgármester szerint lehet bánni vélük. „Először is integrálni kell őket, már az óvodánál kell kezdeni. A cigánygyermekek zöme jár óvodába és iskolába. Jelentős részük el is végzi talán a nyolcadik osztályt. A későbbiekben azonban nem lehet tudni, hogy mi történik vélük, hiszen ez a 40 fős kontingens is jórészt az 1990 után felnövekedett fiatalok közül került ki. Most azt tesszük, hogy a segélyezést tényleges köz- és közhasznú munka elvégzésétől tesszük függővé. Erre van lehetőség és törvényes eszköz is! Odajutottunk, hogy bírósági feljelentést tettünk azon személyek ellen, akik a kisebb-nagyobb kihágásokért nem fizettek büntetést. Általunk megbízott emberek fogják irányítani ezeket az egyéneket, hogy a kiszabott munkát időben és a megfelelő szinten elvégezzék. 
Ha ez sem lesz hatásos, akkor a következő lépcső a letöltendő tényleges börtönbüntetés, amelynek talán lesz akkora elrettentő ereje, hogy sokan megszokják és elfogadják a munkát, mint alapvető életviteli lehetőséget.”

Csak összhang legyen a faluban működő hivatalok és intézmények között

„Megnéztük, folyamatosan figyeljük a szomszédos községek életét. Úgy látjuk, hogy ott zajlik normálisan az élet, ahol nincsen széthúzás. Nem jók a politika és az érdekellentétek által megosztott kisközösségek. Almásnak az a szerencséje, hogy úgy a községi tanács, mint a helyi általános iskola vezetése, a közbirtokosság, a gazdák közössége, a közbirtokosság cégei egyaránt megtalálják a közös hangot, s ez a folyamat arra való, arra jó, hogy az itt lakók érdekeit szolgálja, hogy megállítsa az elvándorlást, hogy minőségivé tegye a vidéki életet, amely egyébként valóban az (!), ha tudatosan élünk vele és benne” – mondta befejezésül a polgármester.
Egyébként léteznek működő és itt nem ábrázolt kezdeményezések is. Van egy sípálya, és még felvonó is üzemel rajta. Hamarosan pedig megnyílik egy olyan panzió, amely a falusi vendéglátás keretében, helyi alapanyagokból élelmezi majd a turistákat, helyi gyártású szuveníreket és helyi látnivalókat kínál az idelátogatóknak. Ezekről a fejlesztésekről majd riportunk következő részében olvashatnak
„Mindössze 1336-an élnek ma a településen – mondotta a polgármester –, de ez nem jelent különösebb gondot, még előny is, hiszen Homoródalmás egymagában alkot közigazgatási egységet, egyetlen hozzácsatolt faluja sincs. Minden helyben található, ami egy vidéki településen lenni szokott: polgármesteri hivatal, jegyző, posta, orvosi-fogorvosi rendelő, gyógyszertár, rendőrség, általános iskola, boltok és szolgáltatások. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a népességet megtartsuk és rávegyük a fiatalokat az itteni boldogulásra. Komoly fejlesztések zajlottak az utóbbi években. Az elkezdett projektek közül mindent be sem fejeztünk. Ki kell javíttatnunk például az új vízhálózatot, hiszen egy tervezési hiba miatt a falu legmagasabb pontján elhelyezkedő négy háznak elégtelen a vízellátása, ez mintegy 4-5 ezer lejből megvalósítható, folytatnunk kell a Vargyasba vezető út községhez közelebb elhelyezkedő 3 kilométeres szakaszának a felújítását. Elmondtam korábban is, hogy nem elég, ha jól megközelíthető a cseppkőbarlang, nem elég, ha szervezünk bizonyos programokat, rá kell állnunk a teljes „mélységben” történő fejlődésre. Ebben a pillanatban itt két fontos kezdeményezést látok.”
Nem St. Moritz, de turistacsalogató és -megtartó hely lehet
Józsa Albert a község tornatanára. Mintegy harminc éve foglalkozik síoktatással. A Nagymál északi oldalában van egy saját területe, ahol sípályát épített ki az évek során. A hobbiszinten, illetve iskolai és sportszakkörös foglalkozásoknak az lett az eredménye, hogy kiépült egy 300 méteres, felvonóval rendelkező pálya. „Lehetőség van arra, hogy 500 méteresre hosszabbítsuk és egy további mintegy kétszáz méteres szakaszt is felszereljünk a mostanihoz hasonló, osztrák gyártmányú tányéros felvonóval. Tavat létesítettünk, úgyhogy hóágyút lehet ide állítani. Kis lépésekben haladtunk, valóban csak az egyszerű sportolási kedv vett rá kezdetben, hogy sízzünk. Időnként tényleg kell a hóágyú. Északos a terület, de megesik, hogy a szezonban, éppen egy rendezvény vagy vakációs időszak kellős közepén hirtelen megenyhül az idő. Pótolni kell a havat. Most vagyunk olyan helyzetben, hogy elindíthatjuk a pálya engedélyeztetési eljárását, céget létesítek erre a célra, talán valamilyen sportklubot vagy civilszervezetet is, hogy leválhassunk az iskoláról és a családi költségvetésről, olyan értelemben, hogy a későbbiekben külön működhessünk… Ez a pálya és a hely nem olyan még, hogy tömeget merjünk idecsődíteni, de megvan, működik, a fejlesztési elképzelések egy járható jövőképet vázolnak. A következő télre jobbak leszünk, s talán már bekerülünk a székelyföldi idegenforgalmi prospektusok kínálatába is. Nem lesz síparadicsom ebből soha, nem olyan a hely, de kezdőknek, hobbisportolóknak, idelátogatóknak kiváló.”
Valamikor minden ház ilyen volt a főút mellett
Ha valakinek bennvalója van egy faluban, akkor azt az embert számon tartják, komolynak ismerik, s meg vannak győződve arról, hogy céljai vannak a házzal és a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.Sándor Kálmántól, aki foglalatosságai miatt gyakran van városon, arról kérdeztük, hogy hol és milyen háza van, mert hírét vettük, hogy egy projekt keretében építkezik. Sok ehhez hasonló és romos ház van a faluban. Ezen is látszott az eltelt bő másfél évszázad, de mára már igencsak felújult és megszépült. „Ez a Kerti-ház, Homoródalmáson mindenki így ismeri.Az épület felújítása a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 313-as, Turisztikai tevékenységek támogatása című intézkedése keretében nyert pályázatból történik, 70%-os támogatással. Agro-turisztikai panzió lesz belőle, ami azt jelenti, hogy a panzióban megszálló vendégek étkeztetésére a saját gazdaságunkban megtermelt termékeket szolgáljuk fel, főleg tejet és tejtermékeket, de a vendég igénye szerint bármit, mindent, ami fellelhető a gazdaságunkban – hús, tojás, zöldség, gyümölcs stb. Az agro-turisztikai panzió másik jellegzetessége az, hogy a vendég bekapcsolódhat a helyi mezőgazdasági tevékenységekbe, (szénacsinálás, állatok gondozása, kertészeti tevékenységek) és a helyi termékek előállításába is (sajtkészítés, kenyérsütés, lekvárfőzés stb.). A panzió mellett tervezzük egy kézműves sajtműhely létrehozását is, amely az egyik pajta átalakításával és egy érlelő-kamra kialakításával történik majd meg, olyan módon, hogy a vendégek a mostani csűrből egy üvegezett falon keresztül láthassák, követhessék a sajtkészítés folyamatát is. Lesz egy kis bemutató üzletünk, ahol nem csak a saját készítésű termékeket, hanem a homoródmenti jellegzetes termékeket szeretnénk bemutatni és árusítani – mézet, hústermékeket, házi kenyeret, lekvárokat stb. Mi a családommal ilyen formában szeretnénk részt venni a falusi vendéglátásban.”
A működő turizmus komoly háttértevékenységet feltételez
Sándor Kálmán azonban nemcsak vállalkozó, hanem Homoród-Rika-Küküllő LEADER-térség elnöke is egyben. Rálátása van Udvarhelyszék és a tágabban értelmezett környék lappangó és közismert lehetőségeire. „Az almási és a homoródmenti idegenforgalom most van alakulóban. Hogy miképpen alakul, az rajtunk is múlik.Azt látjuk, hogy sok esetben lenne vendég, de igény van a számlaképes szálláslehetőségre és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre, s ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor inkább nem is jönnek, vagy ha jönnek is csak átutazóban, megnézik a barlangot, esetleg a Sóskútat, és mennek tovább.A feljavított megyei- és a Vargyasba vezető út hozzájárul a térség és a falu turizmusának kialakulásához, fejlődéséhez, de ha Udvarhelyről egy óra alatt autóval hátra lehet menni Vargyas hídjához és ott az elkészített pallókon egy szűk napi túrával meg lehet nézni a barlangot, akkor tovább kell gondolni azt is, hogy mit lehet még ajánlani az ide látogatóknak, hogy itt is maradjanak néhány napot a faluban. Mert az jelenti az igazi turizmust. Meg kell szervezni a vendég itt tartását, mert ha a vendég itt van, akkor itt költi el a pénzét, itt veszi meg a helyi termékeket és itt fizet a szolgáltatásokért. Közvetlenül jól járnak a vállakozók a megvalósított bevételen keresztül, de közvetett módon jól jár az önkormányzat is a befizetett adók révén.Ha közgazdasági szempontból nézzük, akkor elmondható, hogy a termelőt vagy szolgáltatót nem terheli a szállítási költség, mert a vendég saját maga jön ide azért, hogy a pénzéért kapjon valamit cserébe, és ha még kölföldi is az a vendég, akkor már helyben exportot bonyolítottunk le.De nem elég ezt csak helyben végezni. Ki kell vinni minden turisztikai terméket a térségen kivülre is, hogy ismerjenek minél szélesebb körben. Jó lehetőség erre az internet is, de a személyes kapcsolatok még jobbak. Az elégedett vendégnél, vagy vásárlónál nincs jobb reklám, de persze a fordítottja is igaz, ezért kell folyamatosan fejlődni és nem csak tartani de javítani is a minőséget.Úgy látjuk, hogy van igény a felvázolt rendszerre, ezért választottuk ezt az utat.”
Most van folyamatban a turisztikai beruházásokra és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató mikrovállalkozások támogatására kiírt pályázatok befogadása. Ezek benyújtási határideje január 25. Február-március folyamán írják ki a falukép fejlesztését és a mezőgazdasági termékek feldolgozását támogató pályázatokat. Már tudjuk, hogy az almási önkormányzat a faluközpont kiépítésére, a közbirtokosság pedig erdei gyümölcs feldolgozásra fog pályázni, de kisebb tej- vagy húsfeldolgozásra alkalmas berendezések beszerzésére is mutatkozik igény. Mindezen pályázatokon keresztül megvalósított beruházások hozzájárulnak egyrészt a község gazdasági erejének növeléséhez, munkahelyeket, megélhetést biztosítanak az ittlakók számára, valamint az életkörülmények javításával hozzájárulnak ahhoz, hogy jó legyen Homoródalmáson lakni, jó legyen Homoródalmáson élni