2018. április 24., kedd

Láthatóbbá és látogatottabbá tették Háromszéket a turizmus évében

2018. április 24.,   Kovács Zsolt
A turizmus évében sikerült láthatóbbá tenni a háromszéki kínálatot és felpörgetni az idegenforgalmat – összegezték azon a keddi, sepsiszentgyörgyi konferencián, amelyen megvonták a 2017, a Turizmus Éve Háromszéken programsorozat mérlegét.
Mint kiderült, az elmúlt esztendőben az egy évvel korábbi periódushoz képest 10,5 százalékkal több, számszerint 107 437 turista látogatott Kovászna megyébe, ahol 528 009 vendégéjszakát töltöttek. Emellett az egész éves programsorozat keretében több mint 200 belföldi és külföldi újságíró és blogger fordult meg Háromszéken, a Visit Covasna applikációt 1 257-an töltötték le, és a megye turisztikai kínálatát népszerűsítő Facebook- és Instagram-oldalaknak 21 165 követője van.

Fotó: Kocsis B. János

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor rámutatott, hogy Romániában precedens nélküli a Kovászna megyei kezdeményezés, amely a tavalyi esztendőt a turizmus évének nyilvánította, és ezáltal népszerűsítette idegenforgalmi desztinációként Háromszéket úgy itthon, mint külföldön. Az önkormányzat célja az volt, hogy összefogás alakuljon ki az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozók, szakemberek és önkormányzatok között.
Tamás Sándor hozzátette: a megyei önkormányzatnak az a feladata, hogy megteremtse azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek szükségesek a turizmus fejlesztéséhez. A turisztikai cégeknek pedig fel kell készülniük a turisták számának növekedésére, ezek megfelelő minőségű fogadására, hiszen arra számítanak, hogy a háromszéki turizmusra és gazdaságra pozitív hatással lesz a Nagylak–Nagyszeben autópálya befejezése, valamint a brassói nemzetközi reptér kiépítése.
A Kovászna megyei tanács alelnöke, Grüman Róbert szerint az elmúlt tematikus év tanulsága, hogy a számunkra megszokott dolgokat szokatlan módon, vagy az új igényeknek megfelelően kell népszerűsíteni. Megítélése szerint az eseménysorozat igazi eredménye, hogy az országos és a nemzetközi média felfigyelt a megye turisztikai adottságaira, pozitív kontextusban jelent meg Kovászna megye és a székelyföldi vendégszeretet.
Az alelnök rávilágított, hogy a turizmus nemcsak a vállalkozókról szól, hiszen már 27 háromszéki magánszemély kínál szálláslehetőséget az AirBnB-n, de több népi mester alakított ki turisták fogadására alkalmas környezetet és programcsomagot.
A háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András rámutatott, Háromszék turizmusát a székelyföldi egységes turisztikai elképzelésben kell kiépíteni, hisz rengeteg olyan kapcsolódási pont van, amely túlmutat a megyék közigazgatási határain, így például a Vargyasi-szoros vagy a Szent Anna-tó. Hozzátette, a kereskedelmi kamara elkészítette a térségre vonatkozó egységes turisztikai adatbázist, amely elősegíti a turizmusban dolgozó szereplők együttműködését.
Ösztöndíj Háromszék turizmusával foglalkozó egyetemistáknak
Tamás Sándor és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Üzletigazgatási Tanszékének sepsiszentgyörgyi vezetője, dr. Fosztó Mónika a konferencián megerősítette azt a tavaly kötött partnerszerződést, amely révén a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ösztöndíjalapot hozott létre. Tavaly három, egyenként 1 500 lejes ösztöndíjat hirdettek azon egyetemistáknak, akik szakdolgozatukat Háromszék turizmusával, annak fejlesztésével kapcsolatban írják. Az ösztöndíjprogram idén is folytatódik.

2018. április 6., péntek

Kevés a külföldi turista

MÁRCIUS 21, 2018   AGERPRES
Az egy év alatt a Duna-deltába látogató külföldi turisták félig sem töltenék meg a Nemzeti Arénát – állapította meg szerdán Tulceán Bogdan Trif turisztikai miniszter. 
A tárcavezető helyi turisztikai szakemberekkel tárgyalva arányaiban jelentős előrelépésnek nevezte, hogy míg 2016-ban 16.000 külföldi látogatott a deltába, 2017-ben ez a szám 24.000-re nőtt, valójában azonban ha ennyi embert beültetnének a román labdarúgó-válogatott meccsére, félig sem töltenék meg a Nemzeti Arénát, és ez messze elmarad a Duna-deltában rejlő lehetőségektől.

2018. április 3., kedd

Élő hagyományok Kalotaszegen

Nánó Csaba 2018. április 03.
Bár a húsvét jelentős helyet foglal el Kalotaszeg hagyományai között, nem csak ünnep idején lélekemelő ellátogatni Erdély egyika legszebb tájegységére. Az Essig-házaspár által Zsobokon működtetett képzőművészeti tábor e jeles egyházi ünnepbe is betekintést nyújt. 

A pártát ma is felteszik Zsobokon • Fotó: Essig József 

Kalotaszeg határában magaslik a Kalota hegy, a Vigyázó, amely a hagyomány szerint összeráncolt homlokkal, féltő szemmel figyeli és őrzi a kalotaszegi embereket. Idők emlékezete óta kerülgeti a vidéket a csendes Kalota patak, amely Adyt is megihlette. Méltóságos ember a kalotaszegi. 
Nem görnyedt meg a történelem viharaiban, még akkor sem, amikor tatárok dúlták a vidéket. A reformáció maradandó nyomot hagyott lelkivilágukban. 
A tájegység jellegzetessége, hogy a templom ott áll büszkén a falvak házai felett, a magas dombokon. A Kalota szegletében kevés az olyan ember, aki ne lenne jó viszonyban Istennel. Innen az erő a túléléshez, a megmaradáshoz. Amihez egyaránt hozzátartozik az ősi hagyomány és a népviselet őrzése. Még akkor is, ha az utóbbi években ez már csak ünnepnapokon kerül elő.

Kalotaszegi lányok a pompás népviseletben • Fotó: Tasnádi Tamás 

Salamon Anikó és Vasas Samu Kalotaszegi ünnepek–európai népszokások című 1982-ben megjelent tanulmányukban ezt írják: „a húsvéti tojásfestés mindenütt élő szokás. Kalotaszegen azonban – pontosabban néhány Nádas menti faluban – a tojásfestés technikája és motívumkészlete összefonódott a fellendülő bútorfestéssel. Az asztalos- és a bútorfestő-családokban hagyománnyá vált a hímes tojás ecsettel és bútorfestékkel való festése és egyúttal a bútorra festett minták nagy részének átvitele a tojásra. Ez a folyamat napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt.” Felhagyott és még élő népszokások Van, ahol festik, van, ahol írják. Van, ahol karcolják és van, ahol patkolják a húsvéti tojást. Mérában például gyöngyözik. Kádár Tibor: Nyári délután Előszeretettel használják a piros-fehér-zöld színkombinációt, de van kék, lila vagy sárga mérai gyöngyözött tojás is. A tojásgyöngyözés egyébként új keletű dolog Kalotaszegen, Mérában is csak az 1990-es változás után fogtak hozzá. A tojásvarrás megtanulása könnyen ment, hiszen régebb egész viseleteket varrtak ki gyönggyel. 
A gyöngyözött tojást nem kimondottan locsolóknak készítik, leginkább külföldre kerülnek, a kalotaszegi asszonyok ezzel is pótolják jövedelmüket. Régi szokás volt a húsvéti határkerülés, amelyre nagyszombat estéjén került sor: a két hátsó templomi zászlót a férfiak végighordozták a falu határában. Ilyenkor egyházi énekeket énekeltek, és a körmenet vasárnap reggel ért vissza a templomhoz. Ez a hagyomány ma már nem él, de ünnepnapokon ma is zsúfoltak a templomok. Ugyanakkor Körősfőn még tartja magát az a szokás, hogy nagypénteken három alkalommal tartanak istentiszteletet. 
Hagyomány volt az is, hogy az első két istentisztelet közötti rövid időre a hívek haza sem mentek, vagy ha igen, csak átöltözni. A képzőművészeti tábor hozománya Az Essig-házaspár behatóan ismeri Kalotaszeget, elsősorban Zsobokot, ahol több mint két évtizede képzőművész- és (újabban) fotótábort működtetnek. Essig Kacsó Klára festőművész a 90-es évek elején ismerkedett meg Kalotaszeggel, amikor rajztanárként vállalt Zsobokon munkát. 
Később született az ötlet, hogy képzőművésztábort szervezzenek, hadd ismerjék meg a külföldi és belföldi művészek Erdély eme csodálatos szegletét. Essig Kacsó Klára bevallja: ritkán tartózkodott ünnepekkor Kalotaszegen, hiszen tanárként ilyenkor vakáción volt, a képzőművészeti tábor pedig nyáron működik. De jól ismeri az ehhez kapcsolódó szokásokat, például a templomi istentiszteletről kijövő lányok, asszonyok locsolását. Érdekességként említi, hogy Zsobok ősi templomából ránk maradt az 1490-ből származó keresztelőmedence. A falut többször is tűzvészek pusztították, az idők során temploma kétszer is leégett, mai formáját az 1908-as újjáépítéskor kapta. 
Czirjek Lajos zsoboki tájképe, rajta a református templom Az Essig-házaspár által működtetett képzőművészeti tábornak köszönhetően százával születettek a Kalotaszeget megörökítő alkotások, amelyek ennek a csodálatos tájegységnek és az ott élő embereknek viszik hírét a nagyvilágba. 
A gyönyörű kalotaszegi népviselet rengeteg fényképen és festményen feltűnik. 
A kérdés csak az, hogy lesz-e, aki a jövőben viselje. 
A születések száma ugyanis még mindig rendkívül alacsony a Vigyázó lábánál…

Fejlesztési tervek a vajdahunyadi magyar háznál

Chirmiciu András  2018. március 30.,
Ki kell használni a turizmust, hogy a helyi magyarság is profitáljon Vajdahunyad – és Hunyad megye – magyar történelmi és kulturális örökségéből. Ehhez azonban infrastruktúrára lenne szükség. A Corvin-Savaria magyar ház például nemcsak a közösségi összejövetelek helyszíne lehetne, hanem magyar turisztikai központ is. Ferenczi István helyi sikeres vállalkozó, a kohászvárosi RMDSZ szervezet és a magyar házat működtető Corvin-Savaria társaság elnöke legalábbis ezt célozza meg. Terveiről kérdeztük.
Kettős korszerűsítés
– Mi a helyzet a régi házzal?
– Évek óta használatlan, könyveket senki sem kölcsönöz manapság. A magyar közösség rendezvényei régóta az új házban zajlanak, pontosabban annak földszinti részén, a nagyteremben. Az új ház emelete sincs igazán kihasználva. Mindkettő felújítását tervezem.
– Már el is kezdték…
– Az ajtókat és ablakokat kicseréltük az országos RMDSZ támogatásával, a mindkét épület fűtését biztosító kazánt pedig önköltségből cseréltük ki. A két épület hőszigetelése következik, majd a szobák korszerűsítése és bebútorozása. Az udvar átrendezése és külső kerítés kicserélése sem maradhat el, szép téglakerítést tervezünk.
– Nagyméretű korszerűsítés, bizonyára nem lesz olcsó.
– Pontos számokat nem tudnék mondani, legalább 50 000 lejbe kerül, de inkább 70-80 000-be. Pályázatokat készítünk, a Communitas Alapítvány (Kolozsvár) és a Bethlen Gábor Alap (Budapest) támogatására számítunk, de saját forrásainkkal is hozzájárulunk. Testvérmegyénk, a magyarországi Vas is jelezte, hogy támogat, ágyakat, bútorokat hoznak és munkával is segítenek. Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke biztosított támogatásáról, roppant nyitottnak és segítőkésznek bizonyult. Nyilván előbb járjanak le az ottani választások, konkrétumokról csak azok után beszélhetünk, akkor jönnek el hozzánk. Remélem, a nyárom már munkába is állnak.
Magyar turisztikai hálózat
– Milyen célból korszerűsítené a két épületet?
– Kár lenne használatlanul hagyni az épület(ek)et, elszalasztani az idegenforgalmi fellendülés jelentette lehetőséget. A korszerűsítés után a régi ház 20-22 személy elszállásolására lenne alkalmas, az új ház emeletén pedig további 15 szálláshely kialakítását célozzuk. Utóbbi helyszínen már most is elszállásolhatunk 10 személyt, két mosdó és három zuhanyzó áll rendelkezésükre. Mindkét helyen emeletes ágyakkal fogadjuk a vendégeket.
– Vajdahunyadon évek óta folyamatosan növekszik az idegenforgalom, a Hunyadiak ősi várának látogatottsága egyre nagyobb. Gondolom ebből indultak ki.
– Természetesen, hiszen tíz-tizenöt évvel ezelőtt évente olyan 20 000 turista látogatta meg a várat, manapság, pedig több mint 300 000-en. Ráadásul nagy részük – talán háromnegyedük – magyar, erdélyiek és magyarországiak együttvéve. Ezt a lehetőséget szeretnénk kihasználni, hogy a magyar turistákat magyar környezetben fogadhassuk. Olyan környezetben, ahol a helyiek találkozhatnak a magyarországi vagy székelyföldi vendégekkel, ahol együtt mulathatnak finom étel és ital mellett. Nemcsak a két ház felújítását célzom, hanem az udvar átalakítását is, hogy legyen minél barátságosabb. Azt akarnám, hogy a magyar ház legyen önfenntartó, sőt, többletjövedelemre tehessen szert, hogy legyen miből támogatni a helyi magyar közösség célkitűzéseit.
– Vajdahunyadi magyar turistaközpont lenne?
– Még annál is több. Magyar nyelvű szórólapok osztogatását tervezzük a várnál, melyben nemcsak a magyar házban kialakítandó helyi szálláslehetőségekről tájékoztatjuk az ideérkező nemzettársakat, hanem Hunyad megyei magyar útvonalat is tervezek. Melyben a megye magyar történelmi és kulturális jellegzetességeire hívnánk fel a figyelmet. Ehhez nyilván a többi település magyarságát is bevonnám, beleértve a Zsil völgyieket is, ők is a mieink, ők is fontosak számunkra, bizonyára ők is sok érdekességet tudnának felmutatni a magyar turistáknak. Az összefogást ilyen térre is kiterjesztenénk. Gondolom a megye többi magyar szervezetei is összefognak velünk, a magyar turisták pedig nyilván örvendenének, ha magyar környezetben tölthetnék Hunyad megyei utazásukat, a magyar történelmi is kulturális hagyaték megismerése mellett.
– Csernakeresztúron sok panzió működik, melyek szinte magyar turistákra szakosodtak, s amelyek már szerveznek megyei magyar túrákat.
– Velük is együttműködünk, ők már régóta nagyszerű munkát végeznek. Tudomásom szerint Csernakeresztúron nincs akkora panzió, amely egymaga egy egész busznyi vendég elszállásolására képes lenne. Ilyesmit csak több panzió együtt tud megoldani, mi ebben nyújtanánk segítséget, nálunk 35-40 ember is elférne egyszerre.
– Iskolakirándulásokra gondol?
– Főleg iskolabuszokra, de nem csak, kisebb csoportokat, vagy családokat is szívesen fogadunk. E téren is Vas megyei támogatásra számítunk, az ottani megyei tanács kötelékébe tartozó turisztikai iroda ajánlani fogja a Hunyad megyei magyar túrát.
– Sok sikert kívánok!

Turista-csúcs Vajdahunyadon

Chirmiciu András 2018. április 03., 
Jól kezdődött 2018 a vajdahunyadi vár számára, az év első negyedében újabb turista-csúcsot döntött. 
Az év első három hónapjában összesen több mint 25 000 látogató váltott belépőjegyet a Hunyadiak ősi váránál, januárban 6722-en, februárban 4976-an, illetve 13 346-an márciusban, derül ki az önkormányzat adataiból.
Az év eleji adatok bizalomgerjesztők, hiszen január, február és március nem számítanak turistaszezonnak, mégis idén már többen jöttek, mint a kétezres évek elején egy egész évben. A tavalyi évben, több, mint 330 000-en váltottak belépőt, s az önkormányzat reményei szerint idén még többen lesznek.