2013.09.06.
Ezentúl nemcsak turizmusból kíván megélni Dél-Tirol. Az autonómiáját tudatosan építő olaszországi kisebbség a német vállalatok segítségével próbálja erősíteni gazdaságát. Bár Róma nem nézi jó szemmel a leginkább az adó visszaigénylését érintő törekvéseket, gazdasági válsága miatt valószínűleg kénytelen lesz engedni.
Fenyők és pálmafák között élünk – hangoztatja elégedetten az a félmillió ember, akik nemcsak különleges földrajzi fekvésű vidéket, hanem olyan kiváltságos helyzetet is élveznek Dél Tirolban, amelyet Európa számtalan más kisebbsége szívesen mondana magáénak. A két hivatalos nyelvet (olasz, német) használó Dél-Tirol lakosságának autonómiája példamutató a kontinens minden olyan országának, amely nem képes, vagy nem hajlandó méltóan elismerni a területén élő etnikai kisebbség kiérdemelt jogait.
Az első világháború után az összeomlott Habsburg Birodalomtól Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol őslakóinak leszármazottai keményen, egy időben fegyverrel is harcoltak Rómával, amíg az 1970-es években végre sikerült eljutniuk a „meszszemenő" autonómiáig. A „messzemenő" jelző azonban csak részben sugároz elégedettséget, a dél-tiroliak az október 27-én rendezendő tartományi választáson autonómiájuk további kiépítését követelik, elsődlegesen gazdasági érdekeik elmélyítését, méghozzá hathatós német támogatással. „Tovább akarjuk erősíteni az autonómiát, a cél, hogy felségjogot kapjunk a pénzgazdálkodásban, az igazságszolgáltatásban, a rendőrség felügyeletében is" – hangzik a dél-tiroli néppárt (SVP) követelése.
Itáliában az egy főre eső évi jövedelem sehol sem olyan magas mint Dél-Tirolban. A tartomány ígéretet kapott arra, hogy az onnan behajtott adó kilencven százalékát visszajuttatják hozzájuk. A nyomasztó államadóssággal, az euróválsággal küszködő Mario Monti vezette központi kormány a gondokra hivatkozva ennek nem tett eleget. A dél-tiroli tartományfőnök, Luis Dunwalder nem akar ugyan változtatni az elosztási kulcson, de az adók behajtását saját jogának követeli, hogy azután annak tíz százaléka a tartományi kasszából jusson át Rómába. „Az a szerencsés, aki kezében tartja a pénzt" – véli bölcsen a huszonnégy esztendő óta hivatalát betöltő politikus, aki ugyan hajlandó volna akár további milliókkal is támogatni a krízistől gyötört olasz kormányt, de maga akar dönteni az ezt lehetővé tevő takarékossági megszorításokról.
Dél-Tirol örömmel nyugtázza számtalan német, főleg bajor vállalkozás fokozódó érdeklődését is. A sokat ígérő tőkebefektetés elősegítését szolgálta az a Münchenben megrendezett fórum, amelyen több mint hetven cég képviseltette magát. „A német vállalatok tisztán látják az előnyöket, a két nyelvet beszélő szakembereket, az autonómiából adódó stabilitást, a kis- és középvállalatoknak nyújtandó adókedvezményeket, közte az ötéves mentességet az üzemi adó alól, vagy a két évre szóló bérleti támogatást" – hangoztatta Ulrich Stofner, a dél-tiroliakat a konferencián képviselő BLS-ügynökség igazgatója.
A fővárosban, Bozenben (olaszul Bolzano) működő tartományi kormánynak az energiaszolgáltatás területén is komoly tervei vannak, így 2020-ig az energia hetvenöt százalékát alternatív forrásokból akarja fedezni. Hasonló célokat követ Róma is, s a költségvetés erre negyvenmilliárd eurót irányoz elő. A Dél-Tirolban gyökeret verő német befektetők ugródeszkának használhatják a tartományt és annak előnyös földrajzi helyzetét azon piaci előnyöket is kihasználva, amelyet a szomszédos, dinamikusan működő osztrák, svájci és német gazdaság piaca nyújt.
A hagyományaira büszke és azokat odaadóan ápoló Dél-Tirol eddigi első számú bevételi forrása a turizmus volt. A saját erőre épített gazdaságpolitika új perspektívákat nyithat az 1330-ban első alkalommal kiváltságokat kapott vidék előtt. Az apró falu, Laas máris a régió nemzetközi kapcsolatokat építő éllovasának számít. Az itt kitermelt márványlapok díszítik majd az építés alatt álló New-York-i Ground Zero metróállomást. A presztízsberuházás milliókra rúgó megrendelése öntudatos kijelentésre késztette az amerikaiakkal szerződést kötött Lasa Marmo cég tulajdonosát. „A korlátlan lehetőségek hazájából utazom majd a metróállomás ünnepélyes megnyitására" – fogalmazott büszkén Georg Lechnert.
Olasz-német helységnévháború
Letörölhetetlen feliratokat eredményező fekete filctollal írják fel olaszul is a helységneveket a csak német nyelvű turistatáblákra a hivatalosan többnyelvű északolasz Alto Adige/Südtirol tartományban. Az MTI által idézett olaszországi sajtó szerint újabb táblaháború robbant ki németek és olaszok között. Az Alto Adige-i hegyekben felállított, kizárólag német nyelvű turistatáblákra az erre járó olasz ajkúak egymás után felírják a helység olasz nevét is. A németeknek szóló tömör kommentárt is fűznek hozzá, amelyeket a németek szintén a táblára írva viszonoznak az olaszoknak.
„A trófeának számító kijavított helységneveket az olaszok az internetes közösségi oldalakon közlik" – írta a La Repubblica. A névháborút az olasz állam és az autonóm tartomány között a nyáron aláírt megállapodás robbantotta ki. Ennek értelmében a területen lévő, 1526 darab eddig kétnyelvű táblából 135-t az idén nyáron kizárólag német nyelvűre cseréltek le, mivel az ezeken jelzett települések, menedékházak, hegyek, ösvények eredeti neve mindig is német volt.
Az olaszok reakciója nem késett. Michaela Biancofiore, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy 1526 darab új kétnyelvű táblát küldenek Rómából a tartományba. Az olaszok és németek között régóta dúl a helységnévháború: utoljára 2009-ben cserélték az olaszok által mindenhol olaszra is átírt egynyelvű német táblákat. Dél-Tirolnak ez a része 1946-tól tartozik Olaszországhoz. Az 1972 óta autonóm, több mint egymillió lakosú Trentino-Alto Adige/Südtirol tartományban a tavaly végzett népességszámlálás szerint a lakosság 27 százaléka olasz ajkú. A tartományban elismert nyelvi kisebbségnek számít a ladin, a cimbro és a mocheno is. Stefan Lázár. A szerző a Magyar Nemzet kölni tudósítója
maszol/rtv.net 
Fotó: rtv.net
