2013. február 26., kedd

Kevesebb külföldi turista érkezett megyénkbe tavaly

2013. február 26. 
A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben a megyét több mint 62 ezer külföldi turista kereste fel. A minimum tízszobás szállodákban, kempingekben és panziókban, a 8448 kapacitású 4221 szobában, összesen 298 329 vendéget szállásoltak el, amelynek 21 százaléka (62 628 személy) érkezett külföldről. Az egy évvel korábbi forgalomhoz képest 3,9%-kal kevesebben jöttek Kolozs megyébe. A külföldi turisták toplistája: 1. Magyarország (10 450 fő), 2. Németország (8725), 3. Olaszország (7427), 4. Franciaország (4378), 5. Nagy-Britannia (3482) stb.

2013. február 12., kedd

Turizmus az Úz völgyében

Turisztikai szempontból az Úz-völgye nincs kihasználva. Éppen ezért itt még nincsenek luxuspanziók, szállodák, de van csend, nyugalom, tiszta levegő és minden feltétel, ami a kikapcsolódáshoz, feltöltődéshez szükséges.
Olyan embereknek ajánljuk az ide jövetelt, akik szeretik és óvják a természetet, akik egy múltba való utazást kívánnak tenni, akik nem úszómedencés-szaunás pihenésre vágynak, akik elfogadják a tanyai életkörülményeket.
Lehetőségek:
7-14 napos pihenés egy székely festett bútorokkal berendezett fürdőszobás, tévémentes csángó faházban
Szekértúra – Lesődbe, Kászonba, Egerszékre, az Úz-szurdokba
Kirándulás az ezeréves határhoz, történelmi emlékhelyekhez
Télen szánozás, sízés, szánkózás
Lovaglás
Esztenalátogatás
Sajtkészítés
Kenyérsütés
Gombászás
Vadles és vadfotózás
Gyógynövénygyűjtés
Málnaszedés
Áfonya szedés
Mézpergetés
Teljes test tisztító kúra
Gyereknemzés csendes, nyugodt, tiszta környezetben
Népi játékok, népi mesterségek
Esti mesemondás, népdaltanulás
Relaxációs- és gyógymasszázs
Csillagtúrák: Csíksomlyóra, a Szent Anna-tóhoz, Kászonba, Gyimesbe, a Fiság-völgyébe, a Hargitára.
Egy hely, ahová érdemes eljönni!

2013. február 6., szerda

Sokoldalúan tájékoztató erdélyi térképek

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/85416
2013. február 06. ÖRDÖG I. BÉLA
Bár Petrozsényben született, Varga Alfonz kolozsvárinak tartja magát, mivel itt él, és felmenői is kincses városbeliek voltak. Mi több, szívvel-lélekkel erdélyinek, olyannyira, hogy – miután fiatalon sok időt szentelt a tájfutásnak és a barlangok felkutatásának – a nyugdíjas gépészmérnök napjainkban is aktív idegenvezető, természetjáró, faluturizmus-szervező és nem utolsósorban térképszerkesztő.
„Fiatalon mindig érdekeltek a térképek és a számok. A térképkészítésre pedig a barlangászás tanított meg” – emlékezik vissza a múltra.
1989 után egyike volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület feltámasztóinak, majd az EKE által kiadott Erdélyi Gyopár születésénél is „bábáskodott”. Majd 1992-ben, megalakítva az Erfatur Kft.-t, Romániában elsőként kezdett foglalkozni a faluturizmus megszervezésével, többek között Kalotaszentkirályon, Magyarlónán, Tordaszentmihá­lyon, Gernyeszegen, Köröstárkányban.
A részletes turistatérképeket személyes terepmunkával szerkesztette meg: a Bihar-hegységről, Erdővidékről, a Torockói-hegységről, Vlegyásza-hegységről, Szilágyságról, Gyalui-hegységről, Kalotaszegről, Fogarasi-havasokról, Erdélyi-érchegységről, Erdélyi-szigethegységről, a Királykőről és környékéről stb. készített eddig térképeket, és most készül sorrendben a tizenhetedik, a máramarosi Rozsály-hegységről. Ami külön figyelmet érdemel: a térképkiadás finanszírozására soha nem folyamodott semmilyen pályázathoz, támogatóhoz: az első térképek úgy születhettek meg, hogy a budapesti nyomda mindig háromhavi haladékot adott neki a költségek megtérítésére, és azalatt az eladásokból összejött a pénz. Később pedig kezdett kifizetődőbbé válni e vállalkozása. Mindegyik térképből 3000 példányt nyomatott, de akadt olyan, amelyik már a negyedik kiadásnál tart, ami bizonyítja: jó minőségű turistatérképekről van szó.
Könyvesboltokban is kapható térképeinek sajátossága, hogy magyar és román nyelvűek, és a hátlapon magyar, román és angol nyelvű ismertető olvasható az illető tájegység éghajlatáról, növény- és állatvilágáról, gazdasági életéről, turisztikai vonzerejéről, útvonalairól, fontosabb településeinek objektív történelméről. Utóbbitól nem térítette el Varga Alfonzt az sem, hogy román részről bizonyos fanyalgással fogadták „újítását”. Ennél jobban bántja viszont a lelkes szerzőt az erdélyi magyar politikusok vállvonogató magatartása, amelyet akkor tanúsítottak, amikor felhívta a figyelmüket ezeknek a térképeknek a jelentőségére. Mert a mai román fiatalok olyan általuk sosem hallott erdélyi történelmi adatokat tudhatnának meg belőlük, amelyekhez az iskolapadban nem lesz hozzáférésük. Ez pedig hozzájárulhatna a jövőbeli etnikumközi viszonyok normalitásához…

Szeretettel várjuk a 13. sztánai hagyományőrző farsangi mulatságra!


 
Image
 
Image
 

XIII. Sztánai Farsang

2013. február 06.
Hagyományos farsangi mulatságra várják a szórakozni vágyókat február 8. és 10. között Sztánára.
A program pénteken 19 órakor kezdődik a kultúrházban, a rendezvénysorozatot megnyitja Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Papp Hunor helyi református lelkipásztor (rövid beszámoló az eddigi farsangokról, ezek eredményességéről stb.), valamint a Sztánai Műhely részéről Szakács Barnabás. 19.25-kor a Kriterion Könyvkiadó és a Művelődés kalotaszegi könyvújdonságait mutatja be H. Szabó Gyula és Szabó Zsolt. 19.40-kor a száz éve született Benczédi Sándor Utunkszéli szobrainak 20 reprodukcióját mutatják be, majd 20 órától a sztánai gyermekek adják elő Tamási Áron Ábel az országban című színművét. 21.15-kor Muszka Sándor humorista adja elő székely egyperceseit, Sanyibá címmel. 22 órakor fellép a Kalotaszegi Cibóka Táncegyüttes, ezt követi 22.30-kor a debreceni Népi Együttes felnőtt csoportjának fellépése. 23.30-kor táncház kezdődik tánctanítással, majd buli hajnalig, zenél Szép Bálint és bandája.
Február 9-én, szombaton 10 órától gyalogos kirándulás indul a Kós-házakhoz, a Varjúvárhoz és a Szentimrei-házhoz, ahol Gaal György művelődéstörténész előadása hangzik el A sztánai állomástelep megalapítója: Éjszaky Károly címmel, majd teázás és forraltborozás után séta következik a Csigadombra. 15 és 18 óra között tánctanítás lesz a kultúrházban. Párhuzamos programok: farsangi báb készül Palocsay Kata irányításával a Somvirág Közösségi Házban, megtekinthető Osváth Lajos kalotaszegi tájháza, Kozma Mihály Pléhkrisztus című könyvének vetítéses előadása (Somvirág Közösségi Ház), a Kalotaszegi Turul nomád hagyományőrző egyesület bemutatója: Ízelítő a magyar lovaskultúrából, vezető dr. Demartin Lajos (a falu központjában). 19 órakor Farsang Józsi temetése a központban, majd 19.30-tól Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című komédiáját adja elő a magyarfenesi színjátszókör a kultúrházban. Ezt 20.30-tól a gyermekek jelmezbálja követi, ugyancsak a kultúrházban. 21.30-tól Maszkabál farsangi buli (zenél a körösfői YES zenekar), tombolázás a kultúrházban. A Somvirág Közösségi Házban táncházba vár mindenkit Szép Bálint és bandája, a Kék Iringó Kúriában pedig hagyományos XIX. századi farsangi bál lesz, belépés jelmezben. A program február 10-én, vasárnap 11.30-tól közös istentisztelettel zárul a Somvirág Közösségi Házban. Bővebb információk: www.szentimrei.ro.

Farsangra hív Bölön

2013.02.06.
Háromszéken a leglátványosabb farsangtemetés a bölöni. Ezt az egész falut megmozgató eseményt Sikó Imre polgármester és a helyi önkormányzat buzdítására idén is megszervezik. A díszes felvonulásra való előkészületek már elkezdődtek.
Szorgos asszony­kezek készítik a lovak kantárjára, nyakába és farkára kerülő papírvirágokat, a legények szoktatják magukhoz az általában igavonásra használt lovakat, és a zenészek is próbára gyűlnek össze. A hagyományőrzésbe először bekapcsolódó legényeknek levetítették Kolumbán Hanna 2005-ben ké­szített filmjét, amely a bölöni farsangtemetés eddigi legteljesebb mozgóképes összefoglalója.
A bölöniekben tudatosodott, hogy milyen értéket jelent ez a téltemető népszokás, ezért idén is összeáll a hatlovas pár, a kolduló lovas musztikás, a bolondkerékre szerelt szalmabubákat vontató cigányszekér, a rongyokba és bőrökbe öltöző „cigányok” csapata. 
A felvonulás vezénylői a fekete priccses nadrágot, fekete posztókabátot és piros szalaggal díszített kucsmát viselő rendezők. Köszöntőbeszédet a főrendező mond, s ő ad jelt a megállásokra meg a továbbindulásokra. Jó tudni, hogy a lábukra csengettyűket és kolompokat erősítő „cigányok” nemcsak a kapukba kiálló bámészkodókhoz rohannak oda pénzt követelve, hanem megállítják a falun áthaladó autókat és szekereket is. Érdemes nekik némi aprópénzt adni, mert akkor békén hagyják az átutazókat. Bevételüket az esti bál megszervezésére fordítják.
Az 1990-es évek közepén az egész falun, sőt, még Bölönpatakon is végighurcolt szalmabubákat, Ádámot és Évát nem égették el, hanem a következő farsangig egy csűrben adtak otthont nekik, és évről évre felújították. Újabban a többórás farsangi felvonulás itt is bábuégetéssel ér véget.
Szombaton 9 órakor a Dísz­kertből, Erzsébet királyné szobra elől indul a bölöni farsangtemetők hada, majd délután ugyan­itt kerül sor a bábuégetésre. Este a szervezők hajnalig tartó bálba várják az érdeklődőket. Sepsiszéki Nagy Balázs Háromszék

2013. február 2., szombat

Csábítják a turistákat - Román a látogatók többsége

Hírmondó 01/02/2013
Tavaly 1343 vendéget fogadtak Kovásznán az irodán keresztül

2011-hez képest tavaly több turista érkezett Kovászna városába a helyi turisztikai információs irodán keresztül, tudtuk meg a tegnap tartott soros tanácsülésen.
Kopacz Zsuzsa turisztikai referens évi tevékenységi beszámolójából kiderült, hogy a turisztikai információs irodán keresztül tavalyelőtt 1093 fürdővendéget regisztráltak, 2012-ben pedig 1343-at. Ezek 9 százaléka (118 fő) külföldről érkezett, többnyire Franciaországból, Németországból, Belgiumból, Hollandiából és Magyarországról, ám túlnyomó többségük továbbra is a román ajkú déli megyékből látogat ide.
Az irodának továbbra is nehézséget okoz az egységes turisztikai lefedettség hiánya, mivel a panziótulajdonosok többsége nem hajlandó a reklám- és szóróanyagait rajta keresztül népszerűsíteni. Idei terveik kapcsán a városvezetés többek közt javaslatot tett a programcsomagok kialakítására, a balneoturizmus, a sípálya hatékonyabb népszerűsítésére, valamint a Kovászna testvérvárosaival történő együttműködésre, de a turisztikai információs táblák elhelyezését is tervezik a városatyák. N. Sz. A.