http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/85416
2013. február 06. ÖRDÖG I. BÉLA
Bár Petrozsényben született, Varga Alfonz kolozsvárinak tartja magát, mivel itt él, és felmenői is kincses városbeliek voltak. Mi több, szívvel-lélekkel erdélyinek, olyannyira, hogy – miután fiatalon sok időt szentelt a tájfutásnak és a barlangok felkutatásának – a nyugdíjas gépészmérnök napjainkban is aktív idegenvezető, természetjáró, faluturizmus-szervező és nem utolsósorban térképszerkesztő.
2013. február 06. ÖRDÖG I. BÉLA
Bár Petrozsényben született, Varga Alfonz kolozsvárinak tartja magát, mivel itt él, és felmenői is kincses városbeliek voltak. Mi több, szívvel-lélekkel erdélyinek, olyannyira, hogy – miután fiatalon sok időt szentelt a tájfutásnak és a barlangok felkutatásának – a nyugdíjas gépészmérnök napjainkban is aktív idegenvezető, természetjáró, faluturizmus-szervező és nem utolsósorban térképszerkesztő.
„Fiatalon mindig érdekeltek a térképek és a számok. A térképkészítésre pedig a barlangászás tanított meg” – emlékezik vissza a múltra.
1989 után egyike volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület feltámasztóinak, majd az EKE által kiadott Erdélyi Gyopár születésénél is „bábáskodott”. Majd 1992-ben, megalakítva az Erfatur Kft.-t, Romániában elsőként kezdett foglalkozni a faluturizmus megszervezésével, többek között Kalotaszentkirályon, Magyarlónán, Tordaszentmihályon, Gernyeszegen, Köröstárkányban.
A részletes turistatérképeket személyes terepmunkával szerkesztette meg: a Bihar-hegységről, Erdővidékről, a Torockói-hegységről, Vlegyásza-hegységről, Szilágyságról, Gyalui-hegységről, Kalotaszegről, Fogarasi-havasokról, Erdélyi-érchegységről, Erdélyi-szigethegységről, a Királykőről és környékéről stb. készített eddig térképeket, és most készül sorrendben a tizenhetedik, a máramarosi Rozsály-hegységről. Ami külön figyelmet érdemel: a térképkiadás finanszírozására soha nem folyamodott semmilyen pályázathoz, támogatóhoz: az első térképek úgy születhettek meg, hogy a budapesti nyomda mindig háromhavi haladékot adott neki a költségek megtérítésére, és azalatt az eladásokból összejött a pénz. Később pedig kezdett kifizetődőbbé válni e vállalkozása. Mindegyik térképből 3000 példányt nyomatott, de akadt olyan, amelyik már a negyedik kiadásnál tart, ami bizonyítja: jó minőségű turistatérképekről van szó.
Könyvesboltokban is kapható térképeinek sajátossága, hogy magyar és román nyelvűek, és a hátlapon magyar, román és angol nyelvű ismertető olvasható az illető tájegység éghajlatáról, növény- és állatvilágáról, gazdasági életéről, turisztikai vonzerejéről, útvonalairól, fontosabb településeinek objektív történelméről. Utóbbitól nem térítette el Varga Alfonzt az sem, hogy román részről bizonyos fanyalgással fogadták „újítását”. Ennél jobban bántja viszont a lelkes szerzőt az erdélyi magyar politikusok vállvonogató magatartása, amelyet akkor tanúsítottak, amikor felhívta a figyelmüket ezeknek a térképeknek a jelentőségére. Mert a mai román fiatalok olyan általuk sosem hallott erdélyi történelmi adatokat tudhatnának meg belőlük, amelyekhez az iskolapadban nem lesz hozzáférésük. Ez pedig hozzájárulhatna a jövőbeli etnikumközi viszonyok normalitásához…
