http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=103515&cim=vendegcsalogato_svajci_otletekkel
Kovászna fejlesztési stratégiájának fő irányvonalát a vendégforgalom jelenti. A gyógykezelés mellett a kikapcsolódást, szórakozást keresők számára is próbálnak alternatívákat nyújtani.
Így szeretnék elérni, hogy a városba ne csak a kedvezményes kezelési vagy üdülési jegyekkel érkezők – többnyire idősek, nyugdíjasok – látogassanak, hanem a fiatalabb korosztály számára is vonzóvá váljék. Nem titkolják: utóbbi réteg fizetőképesebb, többet költ az üdülés alatt, így jelentősen hozzájárulhatna a település gazdasági fejlődéséhez.
Luzerniek Kovásznán
Idén immár ötödik éve, hogy a svájci Luzern városban működő turisztikai egyetem diákjai gyakorlati képzésük részeként Kovásznán töltenek egy hetet. Ez idő alatt olyan ötleteket vetnek fel, olyan terveket dolgoznak ki, melyek megvalósításával fejleszthető az idegenforgalom Kovásznán. Ilyen ötlet alapján valósult meg például a sok vitát kavart városnéző sétavonat – mely utóbb igencsak sikeresnek bizonyult. A sípálya, a kultúrotthon előtti szabadtéri sakktábla ötlete is a svájciak fejéből pattant ki. Az idén kidolgozott tervek közös jellemzője, hogy könnyen, kis költségvetéssel megvalósíthatóak. Sikerük valószínűsíthető, hiszen a diákok Nyugaton régről jól működő, bevált ötleteket „szabtak át" Kovásznára.
Az ötfős csoportokban dolgozó egyetemisták – minden csoportban itthoni diákok is – főként a szabadidő hasznos eltöltését, a természetközelséget, a környezet óvását ötvöző projekteket mutattak be egyhetes gyakorlatuk végén, de előadásukból nem hiányoztak a panzióknak szánt „vendégcsalogató fogások" sem.
Kalandpark nyárra
A kovásznai és környékbeli télisport-rajongók régi vágya, hogy a fürdővárosban felvonóval felszerelt, legalább egy kilométeres sípálya épüljön. A korábban szinte elképzelhetetlennek tartott terv megvalósulni látszik: decembertől fél kilométeres, felvonóval, hóágyukkal ellátott pálya várja majd a síelőket. Jövőre üzembe helyezik a második felvonót is, ez már ezer méteres lesiklást tesz lehetővé. Felvetődött, hogy a kialakuló pálya környezetét nyáron is hasznosítani kellene. A diákok tarsolyában erre is kerültek ötletek.
Elsősorban környezetbe illő, természetbarát anyagokból építenének menedékházat a sípálya alá. Az épület télen is hasznosítható lenne. Itt kapnának helyet a jegyirodák, gyorsétterem, kávézó, napozásra is alkalmas nagy terasz – a sort folytatni lehet, az épületet az igényeknek megfelelően használhatnák ki. Közvetlen közelébe játszóteret képzeltek el. Egészséges környezetben szórakozhatnak itt a gyermekek, miközben közvetlen kapcsolatba kerülnek a természettel, megismerik a környezetbarát életmódot.
A nagy attrakció a fákra erősített köteleken kialakított kalandpark lenne – hasonló található Brassóban (Adventure Park), Hargitafürdőn (Balu Park), mindkettőről tudjuk, jelentős a látogatottságuk. Országszinten is újdonság lenne a Kovászna Flyer névre keresztelt drótkötélpálya, melyen a földfelszíntől tíz méter magasan, nyolcszáz méter hosszan, akár óránkénti 80 kilométeres sebességgel lehetne lecsúszni.
A sípálya mellett kapna helyet a nyári bob-, valamint a terepszkúter- (Dirt scooter) pálya. Utóbbi nehéz terepet bíró kerekekkel felszerelt, kerékpárhoz hasonló, motor nélküli járgány, mellyel a lejtőn lefelé lehet robogni. A felfelé haladást a sílift segítené.
Mindezeket az ötleteket a Kaland és természet címszó alatt, a Fedezd fel és éld meg a nyarat Kovásznán szlogennel lehet népszerűsíteni – ajánlották a diákok.
Vissza a természetbe
Nemcsak terveket mutattak be, egy ötletet meg is valósítottak a gyakorlatozó vendégek. A Clermont Szállótól indulva három terepbicikliutat jelöltek ki. A különböző nehézségű pályákat faoszlopokra szerelt csinos útjelzőkkel látták el. A sikeres munka öröme azonban nem tartott soká. Alig egy nappal a megvalósítás után már kezdtek eltűnni az útjelzők. (Úgy tűnik, nemcsak a vendégforgalmi fejlesztési lehetőségeket kell bemutatni a kovásznaiak egy részének, hanem a civilizált élet szabályait is...) Sebaj, a vandálok munkáját kijavítják, ha szükséges, vasoszlopokat szerelnek mindaddig, amíg többé nem tűnnek el – hangzott az ígéret.
A kerékpározást – mint az egészséges életmód, a környezetvédelem, üzemanyag-megtakarítás módját – a város területén is népszerűsíteni kell. Ehhez kijelölt bicikliutakra van szükség. A bemutatott tanulmány a városon áthaladó, két kilométeres kerékpárutat javasol. Kiindulópontja a Tourinfo iroda, és érinti a város látnivalóit, érdekességeit. A jelenlegi úthálózatba lehet beépíteni, sárga vonallal határolják el a bringásoknak szánt sávot. Megkülönböztető, figyelemfelhívó jelzések kellenek az útkereszteződésekhez, körforgalmakhoz. Némely szakaszokon a járdákon haladna a kerékpárforgalom, két sávra osztva a járófelületet.
Svájci városokban bevált, az előadók fotókkal bizonyították, számítógépes feldolgozással élethűen mutatták be azt is, hogyan nézne ki a kovásznai kerékpárút.
Segítség a panzióknak
Több csoport dolgozott a panziók, vendégfogadók fellendítésének, népszerűsítésének lehetőségein. „Kézbe vették" a sepsiszentkirályi Kiss Panziót. A tulajdonossal folytatott beszélgetésekből, a környezettel való ismerkedésből kiderült, akár két ajánlatcsomagot is össze lehet állítani. Egyikük a Templomok és kultúra, másik az Állatok és vidék nevet kapta. Utóbbi a faluban lévő gazdaságokra építhető, ahol a turista saját bőrén tapasztalhatja a gazdaélet minden mozzanatát. Aki akarja, a tehenet is megfejheti – hangzott a nekünk mindennapi, de a külföldről érkező vendégeknek rendkívüli lehetőség. A két ajánlat széles körű ismertetéséhez a megfelelő szórólapokat is elkészítették, rajta a Kiss Panzió minden adatával, elérhetőségével.
A csernátoni Hanna Panziót is górcső alá vették a diákok. Mint kiderült, rendelkezik ugyan honlappal, de az csak magyar nyelven elérhető, így a nagy keresőmotorok nem jelenítik meg az első oldalak között. A weboldal kezelőjének már kiadták az utasítást: minél előbb meg kell jelennie a román, angol és német nyelvű változatnak is. A Kiss Panzióhoz hasonlóan a Hannánál is ajánlatcsomagot állítottak össze. Túrák, piknikezés, Ika vára, a csernátoni falumúzeum és egyéb érdekesség került az ajánlatba – nem hiányzik belőle a panzió nagyasszonyának büszkesége, a finomabbnál finomabb falatokkal feltöltött pince bemutatása sem. Az ajánlat alapján több napot is kellemesen lehet eltölteni a Hanna Panzió közelében.
Sepsiszentgyörgy és Árkos környékén a háromszéki vendégfogadók, vendéglátók körében eddig mellőzött – de Nyugaton jól bevált – rendszert, az ügyfélkártyát szeretnék meghonosítani. Ennek alapján a vendégek különböző kedvezményekre jogosultak a rendszerben részt vevő egységeknél. Lehet ez egy ajándékkávé, olcsóbb belépőjegyek – bármilyen figyelmesség, mely érezteti a kártyatulajdonos vendéggel, hogy ő itt megkülönböztetett bánásmódban részesül. A kártyával kis könyvecske is jár, melyben a turista a rendszerben részt vevő vendégfogadók ajánlatait tanulmányozhatja. Az ügyfélkártya bevezetését már tavalytól szorgalmazzák, de nem megy zökkenőmentesen. Az ok: a háromszéki vendéglátók még mindig csak saját maguk reklámozására összpontosítanak, nem érzékelik az összefogás szükségességét – az ügyfélkártya bevezetése viszont megtörheti ezt.
Zimmer frei!
Kovásznán évekkel ezelőtt közel 700 kiadó szoba – Zimmer frei, mert így is hirdették egykor – várta a vendégeket. Ezek jórészt eltűntek mára – ebben közrejátszott a vonatkozó törvények barátságtalan alakulása is. A sok engedély, kikötés, bürokrácia elvette az emberek kedvét attól, hogy hivatalos körülmények között fogadjanak vendéget (mert feketén, „adómentesen" ma is lehet kiadó szobát találni Kovásznán). Megoldást hozhat azonban a turisztikai minisztérium idén márciusban kelt 1051-es rendelete.
Ennek értelmében bárki hivatalosan kiadhat szobát – legtöbb négyet –, és ehhez csupán az szükséges, hogy a pénzügyi hivatalnál és a kereskedelmi kamaránál bejegyeztesse magát. Nincs szükség egészségügyi, tűzvédelmi és egyéb engedélyekre, a könyvelés egyszerű, az adózás a tulajdonképpeni forgalom alapján történik. Nyilván, az alapvető feltételeket meg kell teremteni a vendég számára – közölte Lőrincz Zsigmond polgármester. A kiadó szobák rendszerének újjászületése tényleges gazdasági fejlődést jelenthet, nagyon sokan jutnának bevételhez, munkahelyek jönnének létre, a lakosság is hasznot húzhatna a vendégforgalomból – véli a városgazda. Annál is inkább fontos az ágazat mielőbbi fejlődése, mivel a jelek szerint egyre szűkül, talán meg is szűnik a kedvezményes üdülési és gyógykezelési jegyek rendszere. Helyüket a Magyarországon is alkalmazott üdülési csekkek veszik át, melyeket a kiadó szobák működtetői is értékesíthetnek.
A svájciak terveit, ötleteit egyébként kivitelezhetőnek tartja a polgármester, alacsony költségvetéssel megvalósíthatóak, akár közepes vagy rövidebb távon is megtérülő befektetések. Mindehhez azonban a vállalkozói szféra bevonására van szükség. A polgármesteri hivatal több idegenforgalom-fejlesztési befektetést eszközölt, ám erőforrásai végesek. A sípálya valószínűleg az utolsó befektetés, a többi ötlet kivitelezése a vállalkozói szférára vár, a városháza biztosítja az infrastruktúrát, helyet – hangzott Lőrincz Zsigmond felhívása.
A labda tehát fel van dobva (és nem csak a kovásznaiaknak, hiszen az ötleteket szinte bármelyik háromszéki településen alkalmazni lehet). Egyrészt a kovásznai polgármesteri hivatal halomnyi ötletet kapott, mellyel ténylegesen javíthatók a látogatóknak szánt szórakozási, hasznos időtöltési lehetőségek télen és nyáron egyaránt. Másrészt a polgármester a vállalkozói réteget próbálja mozgósítani: jöjjenek, fektessenek be Kovászna turizmusába, a városháza részéről minden segítséget megkapnak.
Ha foganatja lesz ezeknek, bízhatunk benne, hogy rövid távon, talán már jövő évtől látványos újdonságok szórakoztathatják Kovászna vendégeit – és miért ne: a város lakosságát is. Bokor Gábor Háromszék
Az érleléshez kizárólag érett és ép gyümölcsöket – szilva, cseresznye, alma, körte, birsalma, körte – használ. A pálinkát otthon palackozzák, s félliteres, kétliteres és ömlesztett formában kerül a marosvásárhelyi és székelyföldi vásárlókhoz, Sárpataki Gyümölcspálinka név alatt. A legalább 40 fokos pálinka után az állam igencsak megkéri a jövedéki adót, s azt nem veszik figyelembe, hogy a címke, az üveg és az illeték lassan már többe kerül, mint maga a pálinka. Ebben az országban sajnos az állam nem támogatja, inkább szipolyozza a vállalkozókat.
„A walesi herceg Romániáért való rajongását figyelembe véve, elképzelhető, hogy a turisztikai minisztérium országot népszerűsítő tervei állnak a találkozó hátterében” – kommentálta a találkozót honlapján az RTV hírcsatorna.
Megbocsátható dolog, ha egy lokálpatrióta elfogult: a rahóiak előszeretettel nevezik váro¬sukat hucul Párizsnak, a beregvidéki borászok gyakran felemlegetik, hogy az itteni domboldalakat borító termőréteg és a helyi éghajlat a tokajihoz hasonló, nemkülönben a nálunk termesztett szőlőfajták, és természetesen a borok is, a megyei sajtóban pedig számtalanszor megjelent már, hogy „Kárpátalja egy kis Svájc”.
A téli ünnepkör legforgalmasabb időszakára készülnek a vendéglátósok Székelyföldön. Érdeklődés van, ám a szállásfoglalások száma szokatlanul kevés a szilveszteri időszakra. Maradtak a tavalyi árak, ám a vendégfogadók költségei nőttek az elmúlt egy év alatt. A románok a wellnesst, a magyarok a disznóvágást, a lovasszánozást keresik a leginkább a székelyföldi vendéglátó-helyeken.
Az ünnepélyes kertavatáson Ángyán József mellett több támogató szólt a génmegőrzés jelentőségéről, köztük, Thuránszky István lelkész és Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park igazgatója. A gyümölcsöst Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke megáldotta. Az eseményen részt vett az összefogás kezdeményezője, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is. A kezdeményezés első eredményének bemutatásakor elhangzott, hogy már ötven templomkertet és nagyon sok iskolakertet jelöltek ki a program folytatásaként.
Bíró Sándor működteti jelenleg a több száz éves egyetlen vízimalmot, melyet az édesapjától, néhai Bíró Árpádtól örökölt. Bíró Árpád, a régi vízimolnárok utolsó mohikánja, nyolcvanhat éves korában, 2009. szeptember 2-án hunyt el. A molnár szerint a vízimalom a lassabban forgó vízkerék miatt tökéletesebb lisztet őröl, mint a kalapácsmalom.
A legendabéli öreg pásztor birkanyáj terelgetés közben gyakran megpihent az erős szagot árasztó, de kellemesen meleg gödörnél; és egyszer csak azt vette észre, hogy teljesen megszűntek korábbi végtagfájdalmai. 
A balneo – klimatológiai központ minősítést Szováta, Kovászna, Vízakna, Félixfürdő, Herkulesfürdő, Amara, Călimăneşti-Căciulata, Govora, Olăneşti-fürdő és Techirghiol kapta meg. 
Az utolsó őrház– Ma a gyönyörű Patakországba utazunk – mondja alkalmi útvezetőnk, Zólya Zoltán, Tusnádfurdő egykori polgármestere, jelenleg a Hargita Megye Tanácsának osztályvezetője. Gyimesbükkbe, a történelmi Erdély egyik legkeletibb településére tartunk. A falu Csíkszeredától mintegy 30 kilométerre északkeletre, a Tatros felső szakaszán a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába.
Így szeretnék elérni, hogy a városba ne csak a kedvezményes kezelési vagy üdülési jegyekkel érkezők – többnyire idősek, nyugdíjasok – látogassanak, hanem a fiatalabb korosztály számára is vonzóvá váljék. Nem titkolják: utóbbi réteg fizetőképesebb, többet költ az üdülés alatt, így jelentősen hozzájárulhatna a település gazdasági fejlődéséhez.
Kovásznán évekkel ezelőtt közel 700 kiadó szoba – Zimmer frei, mert így is hirdették egykor – várta a vendégeket. Ezek jórészt eltűntek mára – ebben közrejátszott a vonatkozó törvények barátságtalan alakulása is. A sok engedély, kikötés, bürokrácia elvette az emberek kedvét attól, hogy hivatalos körülmények között fogadjanak vendéget (mert feketén, „adómentesen" ma is lehet kiadó szobát találni Kovásznán). Megoldást hozhat azonban a turisztikai minisztérium idén márciusban kelt 1051-es rendelete. 
Az erdélyi Mezőség hagyományos népművészeti értékeinek bemutatását és népszerűsítését célzó szamosújvári Mezőségi Néptánc és Népzene Fesztivál két hónapnyi előzetes munkálkodást koronáz meg: október óta néptánc-, népzene- és népdaloktatás, kézműves foglalkozások zajlanak, valamint a fesztiválra meghívott közösségek látogatása.
