2017. június 17., szombat

Megnyílt a felújított Dettai Termálstrand

Pataki Zoltán  2017. június 15., 
Fotó: facebook.com

Június elején megnyílt a frissen felújított Dettai Termálstrand, ahol fedett és szabadtéri hideg és m eleg vizes medencék, gyógykezelő központ, napozók, szauna, öltözők, vendéglő, szálláshelyek és parkolóhelyek várják a turistákat. A strandot az önkormányzat rehabilitálta és működteti, nyitvatartás naponta 7–22 óra között.
A dettai strandbelépők ára rendkívül vonzó: három év alatti gyerekek számára ingyenes a belépés, 3-18 év között gyerekek számára 3 lej/nap, felnőttek számára 5 lej/nap. A strand területén való parkolás, illetve nyugágy, napernyő bérlése egyaránt 5 lejbe kerül egy napra. A dettai termálstrand nemcsak a Temes megyeiek körében népszerű, a szomszédos Krassó-Szörény megyéből is sokan látogatják.

Átadták a leghosszabb temesi kerékpárutat

Pataki Zoltán  2017. június 15., 

Fotó: C. Duma

Az elmúlt hét végén a Bánsági Vízügyi Igazgatóság átvette a kivitelezőtől Temes megye leghosszabb (37 km) kerékpárútját, amely a Bega-csatorna gátján vezet végig Temesvártól Ötvényen, Bégaszentmihályon és Óteleken keresztül a román–szerb határig.A 37 km hosszú kerékpárút a Módosi hídtól Ötvényig a Bega-csatorna bal partján, Ötvénytől az országhatárig a csatorna jobb partján halad végig. A kerékpárutat 15 cm vastag zúzott kő alapozásra építették, az aszfaltcsík két méter széles és 4 cm vastag. Titu Bojin arra figyelmeztetett, hogy borsos, 7000 lej értékű bírságra számíthatnak azok az autósok, akik felhajtanak a kerékpárútra. „Eddig két 7000 lejes bírságot osztottunk ki és egy harmadik autóst is azonosítottunk, aki ráhajtott a kerékpárútra, ő is 7000 lejes bírságra számíthat. Fokozni fogjuk az ellenőrzéseket, és a bírságok értékét is növelni akarjuk, annak érdekében, hogy megőrízzük a kerékpárutat, amely 2,4 millió euróba került” – nyilatkozta Titu Bojin. A vízügyi igazgató szerint a közeljövőben megvalósulhat a bégaszentmihályi zsiliprendszer felújítása is, amely újból hajózhatóvá tenné a csatornát Temesvártól a román–szerb határátkelőig. A nemzetközi hajóforgalom újraindítása érdekében egy új határállomást is ki kellene építeni Románia és Szerbia között.

2017. június 12., hétfő

Topogó turizmus

2017. június 7., 
2017 a turizmus éve Háromszéken, ennek, no meg legrangosabb, legismertebb turistaszervezetünk meg- és újjáalakulásának kettős évfordulójának jegyében szervezik meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) országos vándortáborát július utolsó napjaiban, megyénk egyik legvarázslatosabb, de igen veszélyeztetett helyén, a Rétyi Nyír szomszédságában.
Egy ezernél több embert befogadó tábor létrehozása akkor is nagy feladat, ha csak a helyet és az ivóvizet, illetve tisztálkodási lehetőséget kell megteremteni. És mindjárt itt az első kérdés: mikor még a gazdag országokban is fölöttébb népszerűek – csúcsidényben hónapokkal előre foglaltak – a szabadság érzését kínáló, zsebbarát kempingek, megyénkben a Besenyői-tó partján működik az egyetlen hivatalos sátorozóhely, és országszinten is kevés van belőlük. Még ott sincs, ahol nagy igény lenne rá, például a Rétyi-tó partján vagy a Szent Anna-tó nyergében. A vadkempingezés pedig erősen környezetszennyező, főként, ha tömeges. A szemét összegyűjtése és elhordása persze fontos, de korántsem elegendő a huszonegyedik században. A tiltás nem megoldás, a pikniktörvényt a kutya sem tartja be. Valamit tenni kell a természet és önmagunk érdekében, de csak topogunk...
Ezért is lenne üdvös, ha nem csupán egyetlen szervezet egyetlen rendezvényére figyelnénk, legyen az bármennyire jelentős. Alkalom mindig akad arra, hogy a helyi önkormányzatok szétnézzenek a házuk táján: vannak értékeink, de hogyan mutatjuk fel, becsüljük meg, adjuk el őket? A meglévő turistautak, ösvények újrafestése elkezdődött, de a Rétyi Nyírről még mindig nem készült turistatérkép. A Baróti- és Bodoki-hegységről ma is egy régi, 1987-es (30 éves!) kiadás a leghasználhatóbb (Kisgyörgy Zoltán munkája), jó lenne ezt újra kinyomtatni, a szükséges javításokkal. Az elmúlt években több ismeretterjesztő plakát jelent meg az útszéleken – például néhány gombafajról, védett növényekről, állatokról – , ezekre is ráfér a felújítás, nagy részük a felismerhetetlenségig lekopott, megrongálódott, eltűnt. Akárcsak a Sepsiszentgyörgy környéki bicikliutak – a Sepsi Zöld út és a Sugásfürdőre vezető Zeroo terepút – jelzései. Új bicikliutakat is kell kijelölni, mert a közutakon életveszélyes karikázni – a Rétyi Nyírig vagy a Besenyői-tóig azonban a mezei utakon egy tízéves gyermek is el tud tekerni, ha biztonságban megteheti. Évről évre többen ülnek nyeregbe, de csak a sugásfürdői úton lehet viszonylag nyugodtan elindulni, meg a félreesőbb falvakban. Azokról is érdemes legalább szórólapokat nyomtatni: hol, melyik utcán kell keresni a műemlék templomot, tájházat, kúriát, egyéb nevezetességet? Hol lehet ebédelni, ha egy család vagy baráti társaság elindul gyalogos vagy biciklis túrára? Hogyan szabaduljunk a fenyegető kutyáktól?
Sokszor halljuk, hajtogatjuk, hogy a turizmus a zöld ipar, a kitörési lehetőség ezen a vidéken – de előrelépést a meglévő, öröklött állapotokból nemigen tapasztalunk. A szállások száma és minősége javult, de a természet, a környezet védelme nagyrészt a civil szervezetekre hárul, amelyek ugyan végzik önként vállalt feladatukat, de kevés emberrel és kevés pénzzel rendelkeznek, a hatóságok, a magánszféra támogatására szorulnak. Így persze nagyon esetleges és rapszodikus minden, ami történik – ám ha valóban komolyan gondoljuk a turizmusfejlesztést, akkor hosszú évek átgondolt, összehangolt, céltudatos munkájára van szükség, és nagyobb odafigyelésre az állam, az illetékes közintézmények részéről. Nem kell semmit kitalálni, mások már megtették, de neki kell feküdni. Hogy ne csak a vándortábor hűlt helyével maradjunk.