A turistaság

Az alábbi cikket olvasva látható a nincs új a Nap alatt és az is, hogy a magyar turista mozgalom nagyon régi dolog.
http://www.huszadikszazad.hu/sport/a-turistasag

1901 | Május
Korunk egyik legnagyobb áldása a társadalomnak az egészségért felvett közös küzdelme. A turistaság első sorban az egészségnek, a test és lélek higienéjének tesz nagy szolgálatot.Nincs életkor – a zsenge gyermektől az aggig – melyben a szabadban, a tiszta levegőben való tartózkodás, mozgás a szervezetre éltető erősítő hatással ne lenne. Ezért sürgeti a modern pedagógia, hogy már a kis iskolás gyermekek minél gyakrabban, minél rendszeresebben ránduljanak ki, vitessenek ki a testet felfrissítő, szivet-lelket nemesítő szabad természetbe.Ezért hódít a művelt nemzeteknél mind szélesebb körben s nagyobb arányokban az iskolai turistaság, mint egyfelől az önállóság – és akaraterőfejlesztésnek, a jellemképzésnek megbecsülhetetlen eszköze. A kerékpározás, e magasabb korban is üzhető sport, fokozza a szív és tüdő műküdését, gyorsítja az anyagcserét s pirosabbra festve vérünket, élénkiti annak elválasztó képességét, így testi ruganyosságunk visszaadásával ébrentartja szellemi rugékonyságunkat is.A turistaság előmozdítja a társadalmi békét, felkelti az összetartozottság érzetét. Régebben a hegyláncok, gerincek, szakadékok, folyóvizek elszigetelő határt alkottak országok, nemzetek, népek között, ma e pontok a világ művelt társadalmának találkozó helyei, hol a közös vágy, közös küzdés a kitűzött czél elérésében, majdan a közös öröm, közös kedvtelés a természet jelenségeinek szemléletén az embereket közelebb hozza egymáshoz, a természeti erők harmonikus együttmüködése visszhangot keltve az ember lelkületében, barátkozóvá, közlékenynyé teszi s a kölcsönös megismerésre, megbecsülésre vezet.A turistaság hasznot hajt a tudománynak, nevezetesen a földrajzi és természettudományi ismeretek terjesztésének és gyarapodásának.A turistaság fejleszti, érleli a hazaszeretetet. Hiszen csak azt szeretjük igazán, csak azt vallhatjuk magunkénak, a mit ismerünk. Feltárva hazánk természeti szépségeit, minél többször keressük fel azokat, minél több kedves benyomással gazdagodva térünk onnan vissza, e benyomások mind megannyi ujabb kapocs, mely szivünket a hazához köti.Vándorlásaink, barangolásaink közben megismerve hazánk népeinek ős szokásaival, hagyományaival, eredeti jellemvonásaival, - érdeklődésünk felkeltével, felébred vonzódásunk honfitársaink iránt. És nem szállhatja-e meg ifjainkat, igaz nemzeti érzés ihlete váromladékaink, történelmi műemlékeink szemléletekor, midőn ez emlékek legélénkebb szószólói a magyar nemzet páratlan haza- és szabadságszeretetének. Gyakoroljuk tehát már ez okból is a turistaságot, hogy lehessünk itthon, igazán itthon e hazában.

"Szeretet-csoki" és egy mosoly - ma van a turizmus világnapja

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/27/21/_Szeretet_csoki_es_egy_mosoly__ma_van_a.aspx
Forrás: Duna Közbeszéd | 2011. szeptember 27.

A Malév-pilóták külön köszöntötték ma a külföldi utasokat járataikon, az éttermek pedig csokit adtak a rendelés mellé - vendégbarát akciókat szervezett a Magyar Turizmus Zrt.

A Turizmus Világnapja alkalmából vendégbarát akciókat szerveztek ma a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére szolgáltatók és szakmai szervezetek. Az akciósorozat keretében délelőtt felavatták az elégedett turista élőszobrát, a külföldi turistáknak pedig szeretet-csokoládét osztogattak a Turizmus Zrt. munkatársai. A turizmus világnapi akciókról Horváth Gergelyt, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a Közbeszédben.

„Minden embernek jó példát kell mutatnia, aki a turizmusban dolgozik, mert ez az emberekről szól” – mondta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, aki kiemelte: idén először szerveztek programokat a turizmus világnapja alkalmából. Hozzáfűzte, olyan nagy állami cégek csatlakoztak az akcióhoz, mint a Máv-start Zrt. vagy a Malév, de számos étterem és szálloda vett részt a programban. A vezérigazgató példaként említette meg a Közbeszédben, hogy a Malévnál például a mai napon a kapitányok külön köszöntötték a fedélzeten a külföldi turistákat.

Minden évben közzé teszik a nagykövetségek azoknak a helyeknek a feketelistáját, amelyekkel kapcsolatban rossz tapasztalataik, negatív élményeik voltak a külföldieknek. Mint azt Horváth Gergely elmondta, sokat javult az ország feketelistája, egyre kevesebb az ilyen szolgáltató a rendszerben.

Kiemelte: nem elég, hogy a 400 ezer turizmus-ágazatban dolgozó vendégszerető legyen, a jegyellenőröktől a lakosokig, mindenki hozzáállása számít, mert az összkép határozza meg a rólunk kialakult képet a külföldiekben.

A Magyar Turizmus Zrt. sok energiát és pénzt fordított arra idén is, hogy folyamatosan informálja a turistákat a különféle eseményekről és programokról. A júliusi hűvös időjárás nem kedvezett a nyaralóhelyek és szabadtéri szolgáltatók forgalmának, de mint azt Horváth Gergely a műsorban hangsúlyozta, azokban a szállodákban érződött kevésbé a rossz idő hatása és kaptak visszajelzéseket elégedett turistáktól, ahol voltak alternatívák, fedett medencék, programok.

Mint kiemelte, a turizmus élénkítésének kulcsa – amit a Magyar Turizmus Zrt. alkalmaz, a hirtelen, gyors reagálás, és persze egy mosoly.

Fedett pihenők a vadonban – Összefogtak a „torzsások”

http://www.erdely.ma/kisregio.php?id=100207&cim=fedett_pihenok_a_vadonban_osszefogtak_a_torzsasok

Illusztráció

Fedett pihenők, tűzhelyek várják ezentúl a gyergyószárhegyi enduropálya közelében lévő Hidegkút forráshoz érkezőket. A Torzsások Turisztikai Egyesület kezdeményezését Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat, valamint vállalkozók és magánszemélyek támogatták.

„Idős emberek mesélték, hogy hajdanán a Hidegkútnál nagyobb méretű födött pihenőhely volt, ahová vasárnapokon, ünnepnapokon szívesen kijártak a falu lakói kirándulni” – magyarázta lapunk kérdésére Gáll Kinga, a faluturizmus-hálózatban tevékenykedő gazdasszonyokból verbuválódott Torzsások Turisztikai Egyesület elnöke. Mint mesélte, az idősek által emlegetett pihenőhely kb. 70 évvel ezelőtt létezett, azonban azóta felnőtt az akkori fiatal erdő, az építmény elkorhadt, a jó vizű forrás környékét ellepte a szemét.

A gazdasszonyok azonban eltökélték, hogy pénzt szereznek a Hidegkút rendbetételére, és újra kellemes felüdülést nyújtó kirándulóhellyé varázsolják az elhanyagolt helyet. „Kapóra jött a megyei tanács források és fürdőhelyek felújítását célzó pályázata” – fejtegette az elnök, elmondva, hogy 10 200 lejt nyertek a megyei tanács pályázatán, ezt pótolta fel a helyi önkormányzat húsz köbméter építkezési fával. Kalákamunkával takarították ki a forrás közelében lévő tisztást a szeméttől, ugyanígy készítették el a hat darab tízszemélyes asztallal, paddal ellátott födött pihenő alapját. Az építményeket a helyi Simon manufaktúra készítette, a forrást és közvetlen környékét Csergő Tibor helyi vállalkozó tette rendbe. Ezenkívül hat táblával jelzett turistaösvényt alakítottak ki a Lázárkastélytól a forrásig.

„Követendő és példaértékű, amit a faluturizmusban tevékenykedő gazdasszonyok tesznek” – ismerte el Gábor László polgármester a kezdeményezők érdemeit. Noha szerinte a pályázati pénzek elnyerése nehézkes, és az elszámolás is bonyolult, az egyetlen módja a fejlődésnek a külső forrásokból beszerzett pénz helyi célokra való fordítása. Mint magyarázta, az önkormányzat partner a pályázatírásban, nemrégiben készítettek elő egy olyan uniós pályázatot, amely egy kilátó és nagy hatósugarú távcső felszerelését célozza a Hegyeshegy tetején, illetve bekapcsolódtak a Leader-programba is.

„Nagy megvalósításokat tudnak felmutatni a Torzsások egyesület tagjai” – ismerte el Márton István, a vidékfejlesztési igazgatóság vezetője, kiemelve, hogy két éve, amióta ismeri a szárhegyi gazdasszonyokat, azok rendszeresen bekapcsolódnak a megyei önkormányzat szervezte vásárokba és rendezvényekbe. Jánossy Alíz Hargita Népe 

Júliusban a legtöbb turista Magyarországról érkezett

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/62876

Sokan keresték fel Rozsnyó várát

A Romániában elszállásolt turisták száma 21,8%-al nőtt júliusban (több mint 893 000-ra) a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva, ezek közül 18,7 százalék volt külföldi – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból.

A szállodai érkezések aránya 74,6% a teljes számból, itt a növekedés 24%-os a tavaly júliushoz képest. A turisztikai egységekben eltöltött vendégéjszakák aránya 26,7%-kal nőtt 2,67 millióra, ebből 87% a romániai turisták éjszakája, a maradék 13% külföldieké. Az elemzett hónapban a turisztikai szálláshelyek kihasználtsága 31,1 százalékos volt, itt a növekedés 1,8 százalék 2010 júliusához viszonyítva. A szállodák esetében a kihasználtság 35,5 százalékos.
A határátkelőknél 945 000-en jöttek be  az országba, ez 7,4 százalékos növekedést jelent. A legtöbben (94%-uk) európai országból érkeztek. Az EU-s tagállamokból a turisták 54,8 százaléka érkezett Romániába: a legtöbben Magyarországról  (30,8%), Bulgáriából (14,9%), Lengyelországból (11,3%), Németországból  (8,4%), Olaszországból (7%) şi Ausztriából (4,1%) jöttek.
A határátkelőknél regisztrált kiutazók száma 1,096 millió, 4,9 százalékkal több, mint 2010 júliusában. A legtöbben (72,8%) gépkocsival utaztak.
2011 január–június időszakában 14%-kal 3,7 millióra nőtt a szálláshelyeken regisztrált érkezések aránya, és 9,9%-kal 9,18 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma.

Vannak gyönyörű tájak

http://www.3szek.ro/load/cikk/42366/vannak_gyonyoru_tajak

2011. szeptember 10., szombat: Közélet

A Kovászna Napokon a Tourinfo-iroda kiállítótermébe lépve harminchárom fotó fogadta a vendégeket. Kíváncsian találgatták, melyik hol készülhetett. Ismerős, környékbeli tájak kerültek szem elé.

Rétyi Nyír, Gyimesek, Szent Anna-tó, Kovászna. Napfényben, ködben úszva, sejtelmes árnyakban – ahogyan a fotóművész, Mikola Zoltán fényképezőgépe lencséjén keresztül látta. Meglepően sok vendég jelent meg a megnyitón, kovásznaiak mellett fürdővendégek is. Gazda József műkritikus tárlatnyitó beszédében így fogalmazott: a világ tele szépséggel, csodálatos dolgokkal, melyekben gyönyörködhet az ember. A lényeg nem a drága gép, felszerelés, észre kell venni a szépséget, meg kell látni különlegességét, és akkor jó lesz a fotó – árulta el a gyönyörű felvételek titkát Mikola Zoltán. Fotózáshoz kapcsolódó további terve többek között a helyi fotóklub létrehozása. 

Kinek van igaza ?

Nemrég olvashattuk, hogy a Hargita megyei turisztikai egyesület igazgatója arról szólt, hogy csökkent a panziósok száma, az előző cikkben pedig arról volt szólt a megkérdezett, hogy megéri a panziósoknak a turizmussal foglalkozni.

Valószínűleg a dolgokat másfelől kellene megközelíteni. Ma már köztudott, hogy sokan a gyors nyereség reményében fektettek be és kezdtek vendégfogadással foglalkozni. Mint olyan a panziós tevékenység egy fajta kiegészítő tevékenysége a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Erről szólnak a szakemberek is. magyarén szerintük ebből megélni nem igen lehet, mert csak intézménysített formában lehet jövedelmező.

A kalotaszegi panziótulajdonosok is erre alapoztak, amikor is megalakították a Kalotaszegi Központi Agroturisztikai Hivatal,ahová eddig már 13 panzióvezető lépett be. 

A tagok közösen járnak a kiállításokra és közös akciókat programokat ajánlanak a vendégeknek. Igyekeznek újabb és újabb programokkal bővíteni a kínálatukat.

Meg is látszik az eredmény hiszen a befektetés  aránylag rövid idő alatt megtérült. Több csoport is jött mér az idei évtől. Azonkívül pedig a külföldi turistaügynökségek egyre több alkalommal "néznek" körül Kalotaszegen.

A Hargita megyei vezető elmondja, hogy nem elég változatos a panziósok programja, de arról már nem szólt, hogy mit tett az általa vezetett egyesület. Hiszen éppen ennek az egyesületnek is jó lehet, ha a tagjai számára lehetőségeket teremtene úgy mint, turisztikai képzés-átképzés, szimpóziumok-fórumok rendezése, tapasztalatcsere látogatások, stb.

Máskülönben a Kalotaszegi Központi Agroturisztikai Hivatal keretében még az idei évtől szeretnénk olyan továbbképzéseket szervezni, amelyek értékesebbé teszik majd a panziósok programkínálatát. Keizer Róbert 

Érdemes panziót működtetni – A statisztikák nem tükrözik a valóságot

http://erdely.ma/turizmus.php?id=99299Az Országos Statisztikai Intézet meglepő közléssel rukkolt elő: az adatok azt bizonyítják, hogy a panziók száma a működéshez megkövetelt engedélyek szigorítása miatt csökkenő tendenciát mutat.

Hogy áll Kovászna megye ezen a téren, illetve megéri-e panziót működtetni manapság?

Négy évvel ezelőtt Hargita megyében 397 turisztikai fogadóegységet tartottak nyilván, számuk 2008-ban 415-re emelkedett, ám ezt követően, jelentősen visszaesve 2009-ben 316, míg tavaly már csak 281 működési engedéllyel rendelkező egységet tartottak nyilván. Háromszéken csak a tavalyi és az idei adatokat sikerült összevetnünk, ám ez határozott emelkedést mutat: míg tavaly 99 minősített vendégfogadó volt, idén 113-ra nőtt a számuk.

Albert Zoltán, a Kovászna Megyei Panziók Egyesületének munkatársa elmondta, „az adatok nem tükrözik a teljes valóságot, ugyanis a statisztikai hivatal nem egy teljes spektrumot ellenőriz, hanem a bejelentett vendégfogadók egy részének kéri el az adatait, és azok alapján állítja össze a statisztikát. Egy másik ellenőrizhetetlen réteg a feketén működő panziók, melyek sehol nem szerepelnek, ezért automatikusan ki is maradnak a rendszerből. A számokban rejlő fejlődés mindezek ellenére pozitív, sokan kerestek meg, hogy segítsünk minősíteni az egységüket”.

Mostanáig a rangsorolt panziókat háromévente ellenőrizték, és ha változott a szolgáltatás színvonala, új minősítést kaptak, ám idéntől ezt is eltörölték. Azokat, akik soha nem szerepeltek egyetlen nyilvántartásban sem, most sem ellenőrzik, így büntetlenül reklámozhatják magukat, és pénzt kereshetnek anélkül, hogy feljelentenék őket.

„A piac állandóan változik, főként a kisebb egységek vezetői nem képzett vállalkozók, nem követik a piaci mozgásokat, így ez is okozója lehet a forgalomcsökkenésnek. Sokan azon a szinten maradnak, ahol annak idején elkezdték, nem bővítették, nem fejlesztették szolgáltatásaikat, gondolok itt lovagoltatásra, sportolási lehetőségekre. Így attrakció hiányában egy bizonyos kliensréteg elmarad” – magyarázta Albert.Kovács Ödön, a csernátoni Kovács panzió vezetője kérdésünkre elmondta, nem tapasztalt forgalomcsökkenést, ugyanannyi vendége volt az idei szezonban, mint az előző években. „A visszatérő vendégekre építünk, s bár nehézségek, problémák természetesen akadnak, ezzel jár, ha az ember a vendéglátóiparba belefog. Számolni kell az esetleges szigorításokkal vagy a törvények megváltoztatásával is. Ennek ellenére szerintem, ha az ember rendesen odaáll a dolgokhoz, akkor még mindig megéri vendégfogadót üzemeltetni” – fejtette ki véleményét a panzióvezető.

A Kovászna megyei panziókban az év első felében 88%-os volt a foglaltsági arány, ez 7116 turistát jelent. A hotelek sem panaszkodhatnak, 26 402 vendéget fogadtak, közel 39%-kal többet, mint a tavalyi év ezen időszakában. A 2010-es év első hat hónapjához viszonyítva ez 20%-os növekedést jelent. Pál-Varga Réka, Székely Hírmondó