2016. január 24., vasárnap

20 ezer rózsát ültetne, és fehérre festetné a falu összes házát Bér polgármestere

http://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2016/01/16/20-ezer-rozsat-ultetne-es-feherre-festetne-a-falu-osszes-hazat-ber-polgarmestere/
Vaskor István 2016. 01. 16. 
Ha már Bér a szülőhelye és az otthona, természetes hogy a falu a mindene. Maczó László, a picinyke Nógrád megyei teelepülés első számú embere azt mondja, Bérből turistaparadicsomot „csinál”. Az álmok megvalósításához minden adott: a Cserhát lankái, a festői táj, a picinyike falu összetartó lakói és a sok-sok látnivaló is. Ezért nem enged a huszonegyből, tervei pedig bőséggel akadnak a megvalósításhoz.

Fotó: Sokszínű Vidék

Sokat aprított a levesbe
A hatvanéves polgármester 1990 óta már ötödik választási ciklusát tölti a település élén, azóta csupán négy éven keresztül nem ő volt a falu vezetője. A megelőző évtizedekben „aprított is sokat a levesbe”, vállalkozóként pedig hozzátett még néhány lapáttal.
Gyökereim itt vannak, minden ideköt – mondja. – Bér-Tótfalu, ez a sok szlovák lakta település a szülőhelyem, ahol békében és egységben megfér egymás mellett a magyar, szlovák, roma és ma már a filipinó kultúra is. Nekem lengyel őseim is vannak, üknagyanyám sváb, de én magyar vagyok. S ha már Bér az otthonom, csak természetes, hogy a falu a mindenem. Korábbi polgármesterségem idején és most is vallom, és azért fáradozom: töltsük fel Bért tartalommal, hogy a helyiek még inkább igazi otthonuknak érezzék a falut, és még több turistát köszönthessünk e csodálatos tájon.
Fotó: Sokszínű Vidék
Maczó László béri polgármester szegényparaszt családban született, volt szobafestő és zöldséges, ma pedig egy fogadóvá alakított vadászkastély és a környezetében megálmodott Nemzeti Emlékhely tulajdonosa a Bérhez közeli Virágospusztán.
Zöldségkereskedő volt, kastélytulajdonos lett
A valamikori zöldségkereskedőt jó két évtizede csapta meg a turizmus szele. Családi vállalkozásban kibérelte a virágospusztai, egykori vadászkastélyt és az azt övező parkot, melyet 15 éve megvásárolt, felújított és bővített. Az Andezit Fogadó néven ismert komplexumot évente tízezernél többen látogatják.
A polgármester a környék legnagyobb állattartója

Nem elhanyagolhatóan ő a környék legnagyobb állattartója. A kastély környékén teve és antilop is legelészik, de vannak lovak, mangalicák, szamarak, pávák, vaddisznók, szarvasok, őzek is, melyek testközelből láthatók.

Fotó: Gyurkó Péter

Amikor megálmodtuk a fogadó miliőjét, arra is gondoltunk, hogy a vendégek ne csak a festői környezetben gyönyörködjenek, hanem a szabadon legelésző állatokban is – mondja.
Mivel a polgármester mert korábban is nagyokat álmodni, s az álmok beteljesültek, nem meglepő, hogy most sincs híján terveknek. Idén tavasszal már – pályázati támogatással – 10 ezer tő rózsát ültetnek.
2015 tavaszán önkormányzatunk a falu minden portájának ingyenes adományozott 5-10 muskátlit, hogy csinosítsák ki a virágokkal házaik külsejét. Ez szülte az újabb ötletemet: egyszer, s nem is a távoli jövőben, minden házat fehérre festenénk, így Bér”kifehérülne”, 15-20 ezer tő rózsa elültetésével pedig turisztikai látványosságot alkotnánk. Van már néhány fehérre festett magánház, és önkormányzatunk épülete is ilyen.
Ám nem csupán tervek születnek, fejlesztések is történnek. A leendő arborétum és botanikus kert pompázó növényzetét a természet adta, a végleges kialakítás hamarosan megkezdődik. Két építészeti remeket – a XVI. században épült gótikus stílusú evangélikus templomot és a paplakot – felújították, a 150 évvel ezelőtt épített pincesor látványa régi idők hangulatát idézi, miként néhány – a palóc építészet jegyeit eredeti formájában megőrző – felújított parasztház is. Ezek egyike tájházként funkcionál.Fotó: 

Fotó: Sokszínű Vidék

A turizmus zászlóshajói
Béren áthalad a Mária Út, Közép-Európa legjelentősebb zarándokútja. Ennek tiszteletére épült meg a Mária-kert – pergolákkal és egy emléktáblával -, hogy a zarándokok a fák árnyat adó lombjai alatt, csodálatos környezetben pihenhessenek meg útjuk során.
A polgármester szavai mentén nemcsak lesz, hanem van is tartalma a falunak.Aligha kérdéses, hogy a turizmus szempontjából a polgármester álma a zászlóshajó: a rózsák és a fehérre festett porták faluja lehet a Nógrád megyei Bér.

Hogy kerül Bérre a filipinó kultúra?

Ami a polgármester által említett filipinó kultúrát illeti: Bér dicsekedhet hazánk egyedüli, autentikus filipinó éttermével, mely a majd 300 éves felújított patakmalmot övező Malom Udvar része. Itt a ház asszonyának, a Fülöp-szigetekről származó Annának vezetésével vendégszerető házigazdák várják a megfáradt vándorokat.

2016. január 17., vasárnap

Másfélmillió utas a kolozsvári repülőtéren

2016. 1. 17. 
Megközelítette 2015-ben a másfél milliót a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér utasforgalma.
A kolozsvári repülőtéren az elmúlt évben 1 millió 486 ezer érkező, illetve induló utast regisztráltak, ami 26 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Románia második legforgalmasabb repülőterén 2015-ben 14 667 leszállást, illetve felszállást jegyeztek fel, ami 15 százalékos növekedést jelent.
A legkeresettebb célpontok London, Bukarest, München, Milánó és Párizs voltak. A legtöbb utas Olaszországba, Németországba, Spanyolországba és Nagy-Britanniába utazott Kolozsvárról.
A légikikötő 2016-ban további növekedésre, 1,7 milliós utasszámra számít. A legnagyobb utasforgalmat lebonyolító Wizz Air légitársaság ugyanis februártól a németországi Memmingenbe, júliustól Berlinbe, az angliai Sheffieldbe, a dániai Billundba és a spanyolországi Alicante városba indít Kolozsvárról járatokat. Márciustól pedig a LOT lengyel légitársaság indít varsói járatot, valamint a Blue Air román fapados társaság dublini és liverpooli járatokat.
Szerző: MTI

2016. január 16., szombat

Európa legnagyobb termálvizes wellness-központja nyílt meg Bukarest mellett

http://eletmod.transindex.ro/?hir=21650

2016. január 15.
Európa legnagyobb, zöldmezős beruházásként épült termálvizes wellness-központját nyitotta meg a bukaresti nemzetközi repülőtér melletti Balotestin csütörtökön az osztrák A-Heat csoport. 

Fotók: Therma Bucuresti/Facebook

Az 50 millió eurós befektetéssel kialakított, 4000 fürdővendég egyidejű befogadására alkalmas, évi 1 - 1,5 millió fős fogalomra számító Therme Bucuresti nyolc medencéje számára több mint 3000 méteres mélységből hozzák felszínre a termálvizet, amely a komplexum energiaszükségletének 90 százalékát is fedezi. 

A létesítmény egyik különlegessége a medence-hálózatot körülvevő, több mint 800 ezer trópusi növényt tartalmazó, 180 ezer négyzetméternyi botanikus kert. A wellness-övezetben hat "tematikus" szauna, a családi szektorban pedig hullámmedence és másfél kilométernyi csúszda-rendszer várja a vendégeket. A beléptetést és a különböző szolgáltatások igénybevételét számítógépes rendszer segíti az érkezéskor kapott karkötők kódjának leolvasása alapján. 

A Therme Bucuresti medencéiben keringtetett víz hőmérséklete egész évben 33, a levegőé pedig 29-30 fokos. 
Az egésznapos felnőtt belépőjegyek 54 és 93 lej közötti összegbe kerülnek, a kiválasztott zóna függvényében. A 200 alkalmazottal működő wellness-központ menedzsmentje szerint a beruházás öt éve

2016. január 6., szerda

Desztináció Magyarország aranyérmes az európai úti célok között

2016.01.06 MTI
Magyarországon regisztrálták a legnagyobb növekedést a nemzetközi turistaérkezések számában a 2015-ös évről rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint, a nemzetközi turizmusban legjelentősebb európai úti célok közül.
A Magyar Turizmus (MT) Zrt. hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015 decemberi jelentése (World Tourism Barometer) szerint a világon 4,4 százalékkal, Európában 5,1 százalékkal, a kelet-közép-európai régióban 6,6 százalékkal, Magyarországon pedig 19,1 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015 első háromnegyed évében; a turisták számának növekedését tekintve ezzel Magyarország került a dobogó legfelső fokára a legjelentősebb európai úti célok közül. 
A 19,1 százalékos növekedés azt jelenti, hogy Magyarországon több mint a világátlag négyszeresével nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. 
Az UNWTO TOP 50-es listáján szereplő Európai országok közül a második legnagyobb növekedést (13,3 százalék) Szlovákiában mérték, a bronzérmes pedig Írország lett 12,8 százalékkal. Csehországban 8,5, Ausztriában 6,4, Lengyelországban pedig 5 százalékos bővülés volt a vizsgált időszakban a nemzetközi turistaérkezések számában. 
A nemzetközi turisztikai bevételek vonatkozásában is kimagasló teljesítményt, dollárban számítva több mint 7 százalékos növekedést ért el Magyarország. 
Abszolút értékben a Magyarországra érkező többnapos látogatók száma 11,0 millió fő volt 2015 első háromnegyedévében, akik 95,6 milliárd forintot, forintban számítva 15,2 százalékkal többet költöttek a vizsgált időszakban. 
A közleményben az MT Zrt. hangsúlyozza: az Európát és az országot is sújtó nemzetközi, politikai és egyéb viharok ellenére jó esély van arra, hogy 2015-ben is új rekordot lehessen elkönyvelni Magyarországon. A turizmus világtrendjei, valamint az utazási szokások és igények változása kifejezetten kedveznek a magyar turisztikai kínálatnak: a többszöri, rövid utazások trendje például a budapesti városlátogatásoknak, az európai demográfiai trendek pedig az egészségturizmusnak teremtenek jó lehetőségeket.

2016. január 2., szombat

B.Ú.É.K.!

Jó kívánság!

A 2016-os új év eljöttével, békés, blodog, borban, búzában gazdag új évet kívánunk az olvasóinknak, tisztelettel a szerkesztői gárda valamint a kalotaszegi HANGYA elnöksége!

Újabb Temes megyei turizmus portál

2015.02.25. 
Az egyik megyei alelnök által tavaly júniusban létrehozott, a Temes megyei turizmus népszerűsítését és fejlesztését célzó egyesület (APDT) bemutatta saját turizmus-portálját, amely a szerzők szerint fontos turisztikai látványosságokra, műemlékekre hívja fel turisták figyelmét.
A kizárólag román nyelven tudó turismtimis.ro portál olyan nevezetességekre hívja fel a figyelmet, mint az évek óta zárva tartó, felállványozott Hunyadi-kastély (amelyet a szerzők szerint Iancu de Hunedoara román nemes átépített 1443–47 között), a közveszélyes, düledező buziásfürdői fedett sétány, a trianoni szerződés „emlékműve”, a Triplex Confinium hármashatárkő vagy az 1944-ben létesített temessági ortodox kolostor.
Szerepel rajta továbbá néhány fatemplom, Hertha Müller szülőfaluja, a ma már moldovai telepesek lakta Nitzkydorf, amelynek a Nobel-díjas írónő nem kívánt díszpolgára lenni, és a lugosi Drăgan Egyetem 1996-ben átadott „műemlék” épülete, amelyet Iosif Constantin Drăgan román milliárdos, Lugos jelenkori jótevője építtetett. 
A temesvári Vármegyeházáról azt írja a portál, hogy vendéglő volt az utóbbi években, és jelenleg a Művészeti Múzeumnak ad otthont. Nevezetes műemlék a portálon a lugosi „kéttornyú” ortodox templom, de a temesvári Millenniumi templomról vagy a temesvári Szent-György Székesegyházról, de még a város egyik szimbólumává vált Ortodox Katedrálisról sem tesznek említést a szerzők. Szerencsére ennél jobb turisztikai portálok is működnek, mint például a banattour.ro vagy a banatour.eu.
Az APDT Egyesület a Temes Megyei Tanács támogatását élvezi.
Pataki Zoltán nyugatijelen.com