A Föld mélyében rejlő titokzatos világnak a megismerése, mindig érdekelte a természetbúvárokat, hiszen a sötétség birodalma egy teljesen új világba vezeti el az embert, melynek megismerése természet iránti szeretetett igényel.
A barlangok önvédelemmel rendelkeznek ami sötétséget, vizet, sarat és nedvességet jelent. Ezekhez kapcsolódik az antrópikus védelem is, ami meghatározó szerepet játszik a barlangvédelem körében, példa rá a környékünkön lévo titokzatos Súgó-barlang.
A Gyergyói-medence keleti oldalán a Marosba ömlő Heveder patak, majd az ide csatlakozó Borzóka-patak fogadja be a barlangból kiömlő Súgó-patakot, amelyet a kristályos palákban összegyűlt források vize táplál. A barlang főbejárata 1060 m magasságban nyílik, egy 10 kilométer hosszú, 2 kilométer széles és 200 méter magas kristályos mészkőlencse részeként, 65 millió évvel ezelott, a Paleocén korban, gyurodéses mozgások során alakult ki. A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi.
A barlang felfedezése és elnevezése
A barlang vizes járatát a környékbeli lakosok már régóta ismerik. Ezt a barlangot is, mint sok mást az országban, a nép nevezte el. A Vizes és Felső járatokban a levegő áramlása gyors a külső hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozásának függvényében, így a húzat jelenléte állandó a járatokban. A húzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő, ami nagyon erős a Vizes járatnál, ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki a szájon. Valószínűleg erről a suttogó hangról kapta a barlang a nevét. E suttogás hangosabb volt az 1934-es évek előtt, ám addig a szűk bejáraton csak hason lehetett bekúszni. Az említett esztendőben kibővítették a bejáratot, hogy a bejutás az érdeklődők számára.
A barlangban a hiedelem szerint, „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt telnek meg a vedrek arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni.
A barlangot az 1930-as években kezdték kutatni, tudományos megalapozottság nélkül , főleg a kincskeresők. Ebben az időszakban id. Romfeld Ákos és Kémenes József gyergyószentmiklósi lakosok, bejárták a barlang egyes szakaszait, ahol barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjaira bukkantak. Ezek a kolozsvári múzeum tulajdonába kerültek. A tudatos barlangkutatást 1961-ben Buslig Lajos építésztechnikus és ifj.Romfeld Ákos kezdeményezte a Vizes járatban, a további kutatásoknál aktivan részt vett Garay Ödön természet-rajzszakos tanár, majd a „Bányai János” Amatőr Barlangkutató Csoport, melynek tagjai feltárták a barlangot, elkészítették az első térképet, ugyanekkor bioszpeológiai kutatásokat végez Margareta Dumitrescu és Traian Orghidan. 1974-től a baróti „Ursus spelaeus” barlangkutató csoport együtt a gyergyói barlangászokkal végez kutatásokat, és elkészítik a barlang összes járatának térképét (a feltérképezett járatok hossza 1021 m) Dénes István geotechnikus, székelyföld legnagyobb barlangkutatójának az irányításával. Ugyanez a csoport jelentős szerepet játszott a turistajáratok kialakításában.
A barlang leírása
Földrajzi koordináták: 46°40’ É szélesség és 25°30’K hosszúság;
- látogatható hosszúság:1021 m;
- szintkülönbség: 67 m
- kiterjedés:142 m;
- a főbejárat 1060 m magasságban van, az Aktiv járatból a kijárat 993 m magasságban van.
A barlang szerkezetileg 4 nagyobb járatrendszerre oszlik: az 1-es Száraz, a 2 –es Száraz, amelyek valamikor forrásszájak voltak, a Túlfolyó-ág, és a jelenlegi, Aktiv vizes járat.
Az 1-es Száraz egy vaskapuval ellátott rész, turisták által látogatható.
Az első terem az Öltöző-terem, ezt követi a Tanácsterem, amely a Felfedezők csarnokában folytatódik. Itt már megmutatja igazi arcát a mészkőbarlang , megláthatjuk a mészkőképződményeket, mint a Meduza, Oszlopsor, Bástya, Teknösbéka és a Delfin, Elvarázsolt világ, stb.
A plafonon megcsodálhatjuk az érdekes korróziós ikerüstöket, az Óriás Bagolyszemet.
A déli elágazás az Örvények termével, az Ödön-, a Zene-teremmel folytatódik, a Buzogányok terméből pedig egy újabb járat ágazik el, a Túlfolyó ág, amelyben egy 40 méteres kuszás után új, gyönyörű termekbe érünk, mint az Oszlop-terem, melynek éke a 4 méter magas és 0,8 méter átmérőjű oszlop. Ugyanitt gyönyörködhetünk a Csodacsillárban, a Nyerges pagodában…
E szakasz belső, védett területté lett nyilvánítva.
A barlang hőmérséklete, nedvességtartalma és állatvilága
A barlangi levegő az átlagnál több CO2 –ot tartalmaz. A Súgó-barlang páratartalma 90%-os a benti alacsony hőmérsékletnek (7-8°C) köszönhetően. A beszivárgó víz sok kálcium-karbonátot tartalmaz. A külső terület áteresztő talajréteggel fedett karszt. A bőséges vegetáció felbomlásából ásványi anyagokkal gazdagodva, elősegítette a barlangban a nagy mennyiségű cseppkőképződést- ami a majdnem alpesi magasságban ritka.
A barlang, mostoha körülményeihez képest, élővilággal is rendelkezik. A troglobin rovarfaj egyedei mellett télen, a bejárathoz közeli részekben húzódnak meg az éjszakai lepkék fajtáji, mint a scoliopterix libataix. A gerinces barlanglakók társaságát többféle denevér alkotja: közönséges denevér, hegyesorrú denevér, hosszúfülű denevér, hosszúszárnyú denevér.
A természeti rezervátumot, melynek része e barlang, egységében kell megfigyelni, tanulmányozni. A Súgó-barlang és környéke, 18,3 ha rezervátum, amely 65 hektárra bővíthető. A rezervátumon belül található a kosborfélék családjába tartozó rigópohár, papucskosbor, népis nevén a boldogasszony papucsa, amely ritka és védett növény. További ritkaságok: piros madársisak, vörösbarna nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, szúnyoglábú bibircsvirág.
A Súgó-barlang az egyik legfontosabb barlangja a Keleti Kárpátoknak, ahol megtalálunk minden típusú, mészkőbarlangokban keletkezhető képződményt, mint álló cseppkő, függő cseppkő, galléros oszlopok. Ásványtani szempontból megfigyelhető és tanulmányozható a számos aragonit – és heliktit-csoda.
A Súgó-barlang gyámja a Gyilkosto Adventure Egyesület. A 2005 augusztusában alakult szervezet főbb céljai közé tartozik a turizmus, az extrém sportok fellendítése, illetve a környezetvédelmi problémák megoldásában való részvállalás.
Turisztikai jellege
A barlang jelenleg természetvédelmi területnek számit, felügyelet nélkül nem látogatható.
Egy kedves kis felújitott menedékházban találhatnak menedéket a barlang mellett azok a fáradt természetjárók, akik el szeretnének itt tölteni egy pár napot.
Itt szalonnát is süthetnek az erre célra külön kialakított helyen, szomjukat pedig finom karsztvízzel olthatják, ami a barlangból tör elo.
Ha kedvünk van egy rövid sétára, az észak-keleti úton felsétálhatnak a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és még ennél is szebb az Egyes-kovel ékesített Nagyhagymás vonulatára.
A barlanglátogatás feltételei:
- a barlang zárva van, látogatása csak turistakísérővel lehetséges;
- a barlangban lámpákat használunk;
- a benti hőmérséklet 7-10 C között van;
- ajánlott a túraöltözet;
- a barlang mennyezetéről helyenként víz csepeg;
- a ruházat és a lábbeli összesározódhat;
- a látogatás időtartama 35-40 perc;
- a barlanglátogatást nem ajánlott mozgássérült személyeknek.
A barlangi képződményekhez hozzáérni tilos!!!
A barlang nyitva tartása
Nyári szezonban naponta 10 és 17 óra között, az év többi időszakában hétvégeken 10-18 óra között várják a barlanglátogatókat. A programon kívüli látogatás csak előzetes bejelentkezés esetén lehetséges.
Nagyobb/diák csoportok esetén szezonban is ajánlott az előzetes bejelentkezés.
Kapcsolattartó személyek:
• Crişan Hunor-Flaviu -0743362132
• Simon László -0744701815
• András Zsolt -0741131019
• Kinda Tibor -0745597784
Megközelítése
Gépjárművel, a Gyergyószentmiklóst Csikszeredával összeköto DN 12-es útvonalról, Tekeropatak és Vasláb között balra kell térni a Heveder felé vezeto fakitermelo útra. a sárga turistajelzés mentén, amely később a vasútállomásról érkező piros jelzésben folytatódik.
- Vonattal érkezve a 400-as fővonal vaslábi megállójától induló piros jelzés vezet a barlanghoz.
- Gyalog Gyegyószentmiklós központjából a kék jelzést követve a Visszafolyó patak mentén kell haladni. Ez egy kb. 3 órás gyalogút.
Forrás: gyergyoszentmiklos.net
