2011. november 26., szombat

Wild Carpathia

Nemrég olvashattuk, hogy egy kicsiny filmstúdió által készített dokumentumfilmnek is beillő anyag megnyerte a nagyközönség bizalmát. Ugye, hogy nem kell sok százezres euróba kerülő reklám ahhoz, hogy szép kis hazánkről hírt adjunk...

Wild Carpathia, un superb documentar despre Transilvania!

<strong>Wild Carpathia, un superb documentar despre Transilvania!</strong><br />  <object width="448" height="386"><param name="movie" value="http://embed.trilulilu.ro/video/funnyman/1d1822e3ee4f5b.swf"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><param name="flashvars" value="username=funnyman&hash=1d1822e3ee4f5b&color=0xeaeaea"></param><embed src="http://embed.trilulilu.ro/video/funnyman/1d1822e3ee4f5b.swf" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="448" height="386" flashvars="username=funnyman&hash=1d1822e3ee4f5b&color=0xeaeaea" ></embed></object>  <br /><a href="http://www.trilulilu.ro/video/film" title="film">  Vezi  mai multe  video    din   film </a><br />

2011. november 20., vasárnap

Az ásványvizek hazája - Tusnád

http://think.transindex.ro/?p=973
A székelyföldi szénsavas ásványvizek keletkezését a Kelemen-Görgény-Hargita hegyvonulat vulkanikus láncának köszönhetjük. A geológusok szerint a vulkanikus tevékenység itt a paleogén korszak végén kezdődött, a neogén korszakban érte el tetőfokát, de a földtörténeti negyedidőszakban is folytatódott, vagyis egy több mint 600.000 éven át tartó folyamat volt. A vulkáni működés északról délre haladva a Kelemen-havasoktól a Hargita-hegylánc, pontosabban a Csomád-hegység felé tolódott. Az eruptív tevékenység intenzitásának csökkenésével egyidejűleg, fokozatosan megjelentek az erőteljes gázfeltörések és a különböző termál- és ásványvizek. A vulkáni magmák kihűlése után a termálvizek eltűntek, helyükben megmaradtak a langyos vagy hideg szénsavas ásványvizek. De még mindig találunk példát a széndioxidos száraz gázömlésekre, azaz mofettákra itt a térségben.
Tusnád vidéke 48 természetes ásványvízforrással büszkélkedhet, amelyeket belső ivókúrára vagy külső kúrákra (fürdésre) egyaránt használhatunk. Változatos kémiai összetételüknek köszönhetően sokféle bántalom kezelésére alkalmasak, az emésztőrendszeri és érrendszeri betegségek, valamint a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer megbetegedéseire is.
A vidék különleges gyógyvíz- és ásványvíz-gazdagsága ugyancsak a vulkáni működéssel magyarázható. Itt, az utolsó vulkáni kitörések 8000-9000 évvel ezelőtt történtek , tehát az itt található geológiai képződmények viszonylag fiatalok. Ennek következtében, a vidéken elterjedt jelenségnek számítanak a mofetták és rendkívül sok ásványvízforrás található. A forrásoknak összetétele eltérő, mivel azok különböző mélységekről törnek felszínre és földalatti útjuk során más-más kőzeteken haladnak át, amelyekből más és más ásványi anyagokat oldanak fel.
Nagyon sok székelyföldi ásványvizet palackozva is forgalmaznak. Vizet csak akkor lehet természetes ásványvízként forgalmazni, ha az védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően pedig kedvező hatással van az egészségre.
Az ásványvizek nem tartalmazhatnak káros összetevőket, és nagyon szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelniük. Néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni, és a szén-dioxid kivételével nem lehet idegen anyagot hozzáadni a vízhez. Lényeges az is, hogy a forrás vagy kút helyén kell palackozni, így biztosítva eredeti tisztaságának és összetételének megőrzését. A természetes ásványvizet kémiai eljárással nem kezelhetjük, csak szűréssel távolíthatjuk el az instabil vasvegyületeket.
A székelyföldi borvizeket és gyógyvizeket már a 18. században palackozták, és nagy népszerűségnek örvendtek az ország határain túl is. A tusnádi ásványvíz a kor egyik legismertebb ásványvize volt. 1879-ben 50.000 üveg Tusnad ásványvizet palackoztak és szállítottak szét a monarchia minden sarkába, de még távolabbra is.
Székelyföldön nagy valószínűséggel nagyon sok fel nem fedezett és hasznosítatlan ásványvízforrás létezik. Ugyanakkor sajnos nagyon sok forrás el is tűnt az idők során. Ezért legtöbbször az emberi tevékenység a felelős. Az erdők ésszerűtlen kivágása nemcsak árvizeket okozhat, hanem a vízforrások kiapadását is eredményezheti, mivel nem lesz már, ami megkösse a csapadékot, amiből a földalatti vízrétegek táplálkoznak. A folyóvizek mesterséges szabályozása következtében szintén nagyon sok ásványvízforrás eltűnt, hiszen ez a beavatkozás a folyómeder mélyülését eredményezi, így a közelben levő források vize a meder felé terelődik. Továbbá veszélyforrást jelent az is, hogy sok falusi településen nincs korszerű szeméttározó, illetve csatornahálózat, és a talajba beszivárgó szennyvíz a mélyen levő rétegeket is veszélyeztetheti. De ide sorolhatóak az ásványvízkutak túlzott kitermelése és a szakszerűtlen kútkiképzések is.
A kedvező és egyedi természeti tényezők az ásványvizek hazájává tették Székelyföldet. Rajtunk múlik ennek a csodálatos természeti kincsnek a fennmaradása, és tőlünk függ, hogy a jövő generáció örülhet-e ásványvizeink jótékony hatásának

Magánszemélyekként adózhatnak az öt szobát bérbe adók

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/66120
2011. november 18.
Azok az ingatlantulajdonosok, akik turisztikai célra 1–5 szobát adnak ki bérbe, bejelenthetik jövedelmüket az adóhatóságnál anélkül, hogy vállalkozói engedélyt váltanának ki, az adót pedig a megyei szinten meghatározott jövedelmi normák alapján fizethetik be.
A 2012-es költségvetési tervezethez csatolt jelentés azokra a jövedelmekre vonatkozik, amelyek az ingatlantulajdonos által turisztikai célokra kiadott szobák bérbeadásából származnak, ha az ingatlan 1–5 szobával rendelkezik. „Az évi nettó jövedelmet a jövedelmi normák alapján határozzák meg vagy valós rendszerben, az adófizetők választása szerint. Az adó 16%-os” – áll az idézett dokumentumban.
A pénzügyminisztérium képviselői szerint az előírást belefoglalják egy sürgősségi rendeletbe, amely a 2012 január elsejétől életbe lépő Adótörvénykönyvet módosítja.
A turisztikai törvény jelenleg nem biztosítja ezt a lehetőséget, így a szobákat bérbe adó ingatlantulajdonosoknak kereskedelmi társaságként vagy engedéllyel rendelkező magánvállalkozóként kell bejegyeztetniük magunkat, ezt követően kérhetik a besorolást a szakminisztériumtól.
A tárca képviselői szerint az Adótörvénykönyv új előírását belefoglalják majd a turisztikai törvénybe is, erről már folynak a tárgyalások.
Az évi nettó jövedelmet a jövedelmi normák alapján (a pénzügyi igazgatóságok által meghatározott fix összegből, a valós jövedelmektől függetlenül) vagy pedig valós rendszerben (a bevétel és az elszámolható összegek közötti különbséget adózzák). Az adókulcs 16%-os.
Dorin Gherghina, a régiófejlesztési és turisztikai tárca engedélyeket kiadó és ellenőrzésekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője szerint vannak olyan tulajdonosok, akik a polgármesteri hivatalokban bejelentik, hogy állandó bérlőik vannak, de azt nem jelentik, hogy turisztikai tevékenységet folytatnak. A turistákat fogadó, besorolással nem rendelkező tulajdonosokat legtöbb 50 000 lejre lehet megbírságolni.
Mohammad Murad, a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke szerint a turisztikai idényben a tengerparti üdülőtelepeken naponta kb. 5000 személyt szállásolnak el olyan tulajdonosoknál, akik nem fizetnek adót. Szerinte a leghatékonyabb adózási mód egy évi, rögzített adó lenne, amit a tulajdonosok befizetnének. Országos szinten a turisták mintegy 5%-ának biztosítanak helyet magánszállásokon, a romániai fekete turizmus aránya pedig nem haladja meg a piac 15%-át.

2011. november 15., kedd

Az utolsó működő csernátoni vízimalom

http://erdely.ma/kisregio.php?id=104016&cim=az_utolso_mukodo_csernatoni_vizimalom_video
Hajdan negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy malom őrölt Csernáton patakán. Ma már csak egyetlen egy zakatol az Ikavári csonka torony közelében. 
Bíró Sándor működteti jelenleg a több száz éves egyetlen vízimalmot, melyet az édesapjától, néhai Bíró Árpádtól örökölt. Bíró Árpád, a régi vízimolnárok utolsó mohikánja, nyolcvanhat éves korában, 2009. szeptember 2-án hunyt el. A molnár szerint a vízimalom a lassabban forgó vízkerék miatt tökéletesebb lisztet őröl, mint a kalapácsmalom.
A harmincnégyből huszonöt épült a falun kívül, mintegy sortanyás települést képezve. A mestergerenda tanúsága szerint az 1836-beli, felsőcsernátoni Orosz Simon-féle malom újraépítve a Haszmann Pál Múzeum skanzenjében látható.  MTV, Kárpát Expressz 

2011. november 12., szombat

Mezőségi fesztivál Szamosújváron

http://kultura.hu/main.php?folderID=1234&articleID=319040&ctag=articlelist&iid=1
2011. november 4
November első hétvégéjén rendezik meg a Mezőségi Néptánc és Népzene Fesztivált az erdélyi Szamosújváron.
(MTI) - A fesztivál gyerek táncházzal kezdődik november 4-én a szamosújvári Téka Házban. Mesét mond, és éneket tanítHideg Anna néni Ördöngösfüzesről. Az első napon a helyi művelődési házban fellép a nyárádszeredai Bekecs, a budakalászi Lenvirág és Borvirág együttes. A Transilvania étteremben táncházzal zárul az este. Ott a buzai, csabaújfalusi zenészeket is láthatja és hallhatja a közönség.
Szombaton, november 5-én Holttenger – Mezőségi útirajzok 2009–2010 címmel nyílik meg Wagner Péter építész grafikai kiállítása a Téka Ház konferenciatermében, majd Kallós Zoltán néprajzkutató Adok néktek aranyvesszőtcímű könyvét mutatják be. Az érdeklődők meghallgathatják Pozsony Ferencegyetemi tanár előadását a Mezőség néprajzi felfedezéséről. Ugyancsak minden érdeklődőt várnak a Kolozs megyei román és magyar néptánccsoportok koreográfusainak szakmai tanácskozására. 
Ahogy az első, úgy a második nap is hajnalig tartó táncházzal zárul.

Országos ifjúsági néptáncfesztivál Nyíregyházán


http://kultura.hu/main.php?folderID=1234&articleID=319298&ctag=articlelist&iid=1

2011. november 11.

Csaknem ezer táncos, zenész és oktató részvételével rendezik meg a X. Országos Ifjúsági Néptáncfesztivált Nyíregyházán pénteken és szombaton.


A kétnapos rendezvényen 19 település tehetséges néptáncosai mutatkoznak be. A fesztiválon szakmailag is értékelik a fellépők teljesítményét és új táncokat is tanulhatnak a résztvevők.
Péntek délután a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrumban sárospataki, nagybaracskai, győri, püspökladányi, miskolci és helyi fiatalok, valamint a budapesti Kalyi Jag tagjai lépnek színpadra.
Szombaton a délelőtti programban berettyóújfalui, debreceni, hódmezővásárhelyi, martonvásári, nagymarosi, százhalombattai és sátoraljaújhelyi táncosok mutatják be műsorukat. Délután székesfehérvári, isaszegi, békéscsabai táncosok, valamint a jászberényi Barkóca és a Galagonya, a budapesti Ifjú Kincső Tánccsoport versenyprogramját láthatja a zsűri és a közönség.
Szombat este 20 órától a legjobbak gálaműsort adnak a fesztivál helyszínén, a művelődési központban. Pénteken és szombaton - egyaránt 22 órától - táncházat szerveznek a résztvevőknek a rendezők, ahol a nyíregyházi Bürkös Zenekar közreműködésével a különböző hazai és határon túli tájegységek táncaival ismerkedhetnek meg. A pénteki táncház után rock and roll és retro parti várja a fellépő fiatalokat egy közös mulatozásra Nyíregyházán.

2011. november 6., vasárnap

Nőtt a turisták száma szeptemberben

2011.11.04
A romániai vendéglátóipari egységekben elszállásolt turisták száma 18,7 százalékkal nőtt szeptemberben az elmúlt év hasonló időszakához képest. A 688 ezer turista 24,7 százaléka volt külföldi - áll az Országos Statisztikai Intézet pénteki közleményében.
Szállodában a vendégek 78,1 százaléka keresett szállást, ami 18,3 százalékos növekedést jelent 2010 szeptemberéhez képest.
A vendégéjszakák száma 8,8 százalékkal emelkedett 1,8 millióra. A hazai turisták által igénybevett vendégéjszakák 81,2 százalékot tett ki.
A határátkelőkön regisztrált külföldi turisták száma szeptemberben elérte a 696 600-at, ami 6,9 százalékos növekedést jelent. 93,1 százalékuk európai országokból érkezett, 56,5 százalék EU-tagországból. Közülük is legtöbben Magyarországról (32,8%), Bulgáriából (18,1%), Németországból (10%), Olaszországból (8,2%) és Lengyelországból (5%) érkeztek.
A határt átlépő romániaiak száma egymillió volt szeptemberben, 4,6 százalékkal növekedett múlt szeptemberhez képest, a kilépők 72,4 százaléka a közúti szállítást vette igénybe.
Az év első kilenc hónapjában az elszállásolások száma 16 százalékkal emelkedett 5,4 millióra, a vendégéjszakák száma 12,5 százalékkal nőtt 14,1 millióra. manna.ro/mediafax

2011. november 4., péntek

Fellendülőben a turizmus

http://www.radiocluj.ro/hu/hirek-reszletek/stire/fellendueloben-a-turizmus.html
2011.11.04
Idén több turista látogatott Romániába, mint tavaly. Szeptemberben csaknem 19 százalékkal többen szálltak meg a vendéglátóipari egységekben, mint tavaly. Több mint 680 ezer személyről van szó, egynegyedük külföldről érkezett.

A csíkszentimrei Büdösfürdő csodákra képes

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=101474&cim=a_csikszentimrei_budosfurdo_csodakra_kepes_video
A legenda szerint több száz évvel ezelőtt pásztorok bukkantak rá a Hargita hegység déli oldalán lévő büdös gödörre, a mai csíkszentimrei Büdösfürdő névadójára. 
A legendabéli öreg pásztor birkanyáj terelgetés közben gyakran megpihent az erős szagot árasztó, de kellemesen meleg gödörnél; és egyszer csak azt vette észre, hogy teljesen megszűntek korábbi végtagfájdalmai. 
A csodára tudományos magyarázat is van. Az 1920-as évektől gázfürdőként hasznosítják a természeti forrást. Azóta sok ezer reumás és mozgásszervi betegségben szenvedő ember gyógyult meg Büdősfürdőn.

Fürdővárosi minősítést kapott 10 üdülő- és kezelőközpont

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=102037&cim=furdovarosi_minositest_kapott_10_udulo_es_kezelokozpont
Fürdővárosi rangot kap 10 üdülő- és kezelőközpont a kormány tegnap elfogadott határozata szerint.
A balneo – klimatológiai központ minősítést Szováta, Kovászna, Vízakna, Félixfürdő, Herkulesfürdő, Amara, Călimăneşti-Căciulata, Govora, Olăneşti-fürdő és Techirghiol kapta meg. 
Ezekben a központokban a meglévő természeti tényezőket használják fel terápiás célra, kiegészítve esetleg étrend- és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel.

A Gyimes völgyében a természet, a történelem és a kultúra egységes világot tár elénk

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=103193&cim=a_gyimes_volgyeben_a_termeszet_a_tortenelem_es_a_kultura_egyseges_vilagot_tar_elenk

Az utolsó őrház– Ma a gyönyörű Patakországba utazunk – mondja alkalmi útvezetőnk, Zólya Zoltán, Tusnádfurdő egykori polgármestere, jelenleg a Hargita Megye Tanácsának osztályvezetője. Gyimesbükkbe, a történelmi Erdély egyik legkeletibb településére tartunk. A falu Csíkszeredától mintegy 30 kilométerre északkeletre, a Tatros felső szakaszán a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába.
Első állomásunk a csíkszépvízi vízgyűjtőmedence, ahol néhány fotó erejéig időzünk, majd innen kezdünk felkapaszkodni a Gyimesi-szoroson. Egyre több a fenyves, feltűnő, hogy egyetlenegy hórihorgas görbe fát sem látunk, mindegyik egyenes, szép szál fenyő. Mintegy tíz kilométer megtétele után elérjük a legmagasabb csúcsot, itt megállunk, hogy gyönyörködjünk mind a Csíki medence, mind a Gyimes völgyének festői szépségében.

Bilibók Ágoston  
 Az út szélén árusok kínálják portékáikat, havasi, erdei meg repcemézet, kecskesajtot, áfonyalekvárt, -szörpöt, kürtőskalácsot – mindazt, amit arrafelé meg tudnak termelni, el tudnak készíteni az emberek. Zólya Zoltán meséjéből megtudunk egyet s mást az itteniek viszontagságos mindennapjairól, beszámolóját pedig egy-egy székely viccel, anekdotával fűszerezi. Megmagyarázza például, hogy a csángó tehén azért tud a hegyen járni, mert egyfelől az egyik lába kurtább, mint a másik, csak egy irányba tud menni, és vannak jobb-. illetve ballábas tehenek. Komolyra fordítva a szót elmondja, miért nevezik a vidéket, amerre járunk, Patakországnak.
A birtokok és a porták a patakok mellett épültek ki, és aszerint kapták a nevüket, hogy melyik család telepedett meg mellettük

Sapkagyűjtemény    
. A legtöbbjük az első települők nevét őrzi, mint a Gáborokpataka, Szőcsökpataka, Rajkópataka, Récepataka, Borospataka, Antalokpataka. Még egy érdekes dolog: ha megkérdezik a csángót, hogy magyar-e, nem azt válaszolja, hogy magyar vagy román, hanem, hogy katolikus. Ugyanis a vallás szerint szabják meg, értékelik ki hova tartozik. Az ortodoxok románok, a katolikusok pedig magyarok. Az itteni csángómagyarok pedig ragaszkodnak az identitásukhoz, büszkék az ezeréves múltjukra, és az ideérkezőknek nagy szeretettel mesélnek arról a történelmi múltról, amely összeköt bennünket.
Történelemóra az 1000 éves határnál
Gyimesbükkön, a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román–magyar határtól, áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza, az 1000 éves határ. Útvezetőnk alkalmi történelemórát tart számunkra, melyen megtudjuk, hogy érdekes módon a Rákóczi-várat nem Rákóczi építette, hanem Bethlen Gábor 1626-ban, határvédelem céljából. Az átkelés Moldova és Erdély között nagyon fontos volt ezekben a szorosokban.

A tánctáborban, balról az első André Csaba
Mátyás király ezen keresztül portyázott, és többször behatolt Moldovába, ugyanakkor ez védőbástya is volt a fosztogató tatárok betörése ellen. A nevét onnan kapta, mert II. Rákóczi Ferenc erősítette és építette át a kornak, és a katonai stratégia igényei szerint, és része volt annak a várrendszernek, mely a határok mentén épült fel. A várba 134 lépcsőfokon lehet le-, illetve feljutni, Latz András volt az egyetlen székely huszár, akinek ezt sikerült lóháton megtenni. Időközben a lépcsőrendszerből 15 métert ki kellett vágni, így mi 95 lépcsőfokon jutunk fel és mászunk le – szinte négykézláb –, s azon tűnődünk, hogyan sikerült a székely huszárnak lóháton ezt megtennie?
Betérünk az őrházba, csatlakozunk az ott lévő csoport tagjaihoz, akiknek Bilibók Ágoston mond ismertetőt. A nyugalmazott vasutas a Román Állami Vasutak, a CFR alkalmazottja volt 1990-ig, ma a történelmi Magyarország 30-as számú őrházának gondnoka. Tőle tudjuk meg, hogy az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda–Gyimesbükk–Palánka–Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság használta,
 
1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatot. Néhány évvel ezelőtt Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került az épület, ő pedig a helyi önkormányzatnak ajándékozta.
2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. A rendezvényre Budapestről különvonat érkezett a helyszínre. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható. A gyűjtemény páratlan, láthatunk korabeli fotográfiákat, térképeket, az egykori gőzösökön használt sebességmérőt, tányérsapkákat, német vasútfőnöki kabátot és szolgálati női blúzt MÁV felirattal, valamint kocsi- és mozdonytáblákat.
Gyimesközéplokon, André Csaba táborában
Gyimesközéplok völgyi és havasi szórványtelepülés. Itt őrzik legjobban a gyimesi csángó hagyományokat, népszokásokat, viseletet, táncokat, énekeket. Lakossága gyakorlatilag színmagyar. A hagyományápolást, a gyimesi táncok elsajátításának fontosságát tartja szem előtt André Csaba és párja, Juhász Réka, akik szeretnék átadni tudásukat a vidékükön élő gyerekeknek, fiataloknak. Kezdetben úgynevezett serke bálakat szervezett, ez egyfajta táncház, amelyen a néptáncok mellett népdalokat tanultak az érdeklődők. Időnként Zerkula János, a legismertebb gyimesi zenészek egyike is muzsikált itt.
 Ehhez hasonló összejöveteleket már a nagyszülők idejében is rendeztek, viszont a kommunizmus idején – mivel tilos volt a közösségbe járás – megszűntek, emiatt sok középkorú nem is tudja a gyimesi táncokat.
Aztán itt a Tatros partján, a nagyszülők családi birtokán, ahol két évvel ezelőtt még pityóka (burgonya) termett, Csaba felépített egy csűrt, majd a barátok és a család segítségével még néhány épület tető alá került, így alakult ki a Tatros-parti tábor. Tavaly szervezték meg az elsőt, az idén tágabb baráti kör jött el. Azt szeretnék, hogy az ide látoható ismerje meg a gyimesi népzenét, táncokat, viseletet, ételeket, népi mesterségeket, a csángók múltbeli életét, szokásait, hiedelemvilágát – mondja André Csaba tánctanár.
Mindebből mi is kaphattunk egy kis ízelítőt az esti táncházban. Szöveg és fotók: Erdősi Loc Valéria Magyar Szó

Feljesztik a Tordai-hasadékot

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=103496&cim=feljesztik_a_tordai_hasadekot


A Natúra 2.000 program keretében uniós támogatást kap a Kolozs Megyei Tanács a Tordai- és a Túri-hasadék fejlesztésére.
A majdnem 3 millió lejt természetvédelemi beruházásokra, a két hasadék turisztikai fejlesztésére, népszerűsítésére költik – áll a Megyei Tanács közleményében.
Forrás: www.kolozsvariradio.hu

Vendégcsalogató svájci ötletekkel

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=103515&cim=vendegcsalogato_svajci_otletekkel
Kovászna fejlesztési stratégiájának fő irányvonalát a vendégforgalom jelenti. A gyógykezelés mellett a kikapcsolódást, szórakozást keresők számára is próbálnak alternatívákat nyújtani.
Így szeretnék elérni, hogy a városba ne csak a kedvezményes kezelési vagy üdülési jegyekkel érkezők – többnyire idősek, nyugdíjasok – látogassanak, hanem a fiatalabb korosztály számára is vonzóvá váljék. Nem titkolják: utóbbi réteg fizetőképesebb, többet költ az üdülés alatt, így jelentősen hozzájárulhatna a település gazdasági fejlődéséhez.

Luzerniek Kovásznán

Idén immár ötödik éve, hogy a svájci Luzern városban működő turisztikai egyetem diákjai gyakorlati képzésük részeként Kovásznán töltenek egy hetet. Ez idő alatt olyan ötleteket vetnek fel, olyan terveket dolgoznak ki, melyek megvalósításával fejleszthető az idegenforgalom Kovásznán. Ilyen ötlet alapján valósult meg például a sok vitát kavart városnéző sétavonat – mely utóbb igencsak sikeresnek bizonyult. A sípálya, a kultúrotthon előtti szabadtéri sakktábla ötlete is a svájciak fejéből pattant ki. Az idén kidolgozott tervek közös jellemzője, hogy könnyen, kis költségvetéssel megvalósíthatóak. Sikerük valószínűsíthető, hiszen a diákok Nyugaton régről jól működő, bevált ötleteket „szabtak át" Kovásznára.
Az ötfős csoportokban dolgozó egyetemisták – minden csoportban itthoni diákok is – főként a szabadidő hasznos eltöltését, a természetközelséget, a környezet óvását ötvöző projekteket mutattak be egyhetes gyakorlatuk végén, de előadásukból nem hiányoztak a panzióknak szánt „vendégcsalogató fogások" sem.

Kalandpark nyárra

A kovásznai és környékbeli télisport-rajongók régi vágya, hogy a fürdővárosban felvonóval felszerelt, legalább egy kilométeres sípálya épüljön. A korábban szinte elképzelhetetlennek tartott terv megvalósulni látszik: decembertől fél kilométeres, felvonóval, hóágyukkal ellátott pálya várja majd a síelőket. Jövőre üzembe helyezik a második felvonót is, ez már ezer méteres lesiklást tesz lehetővé. Felvetődött, hogy a kialakuló pálya környezetét nyáron is hasznosítani kellene. A diákok tarsolyában erre is kerültek ötletek.
Elsősorban környezetbe illő, természetbarát anyagokból építenének menedékházat a sípálya alá. Az épület télen is hasznosítható lenne. Itt kapnának helyet a jegyirodák, gyorsétterem, kávézó, napozásra is alkalmas nagy terasz – a sort folytatni lehet, az épületet az igényeknek megfelelően használhatnák ki. Közvetlen közelébe játszóteret képzeltek el. Egészséges környezetben szórakozhatnak itt a gyermekek, miközben közvetlen kapcsolatba kerülnek a természettel, megismerik a környezetbarát életmódot.
A nagy attrakció a fákra erősített köteleken kialakított kalandpark lenne – hasonló található Brassóban (Adventure Park), Hargitafürdőn (Balu Park), mindkettőről tudjuk, jelentős a látogatottságuk. Ország­szin­ten is újdonság lenne a Kovászna Flyer névre keresztelt drótkötélpálya, melyen a földfelszíntől tíz méter magasan, nyolcszáz méter hosszan, akár óránkénti 80 kilométeres sebességgel lehetne lecsúszni.
A sípálya mellett kapna helyet a nyári bob-, valamint a terepszkúter- (Dirt scooter) pálya. Utóbbi nehéz terepet bíró kerekekkel felszerelt, kerékpárhoz hasonló, motor nélküli járgány, mellyel a lejtőn lefelé lehet robogni. A felfelé haladást a sílift segítené.
Mindezeket az ötleteket a Kaland és természet címszó alatt, a Fedezd fel és éld meg a nyarat Kovásznán szlogennel lehet népszerűsíteni – ajánlották a diákok.

Vissza a természetbe

Nemcsak terveket mutattak be, egy ötletet meg is valósítottak a gyakorlatozó vendégek. A Clermont Szállótól indulva három terepbicikliutat jelöltek ki. A különböző nehézségű pályákat faoszlopokra szerelt csinos útjelzőkkel látták el. A sikeres munka öröme azonban nem tartott soká. Alig egy nappal a megvalósítás után már kezdtek eltűnni az útjelzők. (Úgy tűnik, nemcsak a vendégforgalmi fejlesztési lehetőségeket kell bemutatni a kovásznaiak egy részének, hanem a civilizált élet szabályait is...) Sebaj, a vandálok munkáját kijavítják, ha szükséges, vasoszlopokat szerelnek mindaddig, amíg többé nem tűnnek el – hangzott az ígéret.
A kerékpározást – mint az egészséges életmód, a környezetvédelem, üzemanyag-megtakarítás módját – a város területén is népszerűsíteni kell. Ehhez kijelölt bicikliutakra van szükség. A bemutatott tanulmány a városon áthaladó, két kilométeres kerékpárutat javasol. Kiindulópontja a Tourinfo iroda, és érinti a város látnivalóit, érdekességeit. A jelenlegi úthálózatba lehet beépíteni, sárga vonallal határolják el a bringásoknak szánt sávot. Megkülön­böztető, figyelemfelhívó jelzések kellenek az útkereszteződésekhez, körforgalmakhoz. Némely szakaszokon a járdákon haladna a kerékpárforgalom, két sávra osztva a járófelületet.
Svájci városokban bevált, az előadók fotókkal bizonyították, számítógépes feldolgozással élethűen mutatták be azt is, hogyan nézne ki a kovásznai kerékpárút.

Segítség a panzióknak

Több csoport dolgozott a panziók, vendégfogadók fellendítésének, népszerűsítésének lehetőségein. „Kézbe vették" a sepsiszentkirályi Kiss Panziót. A tulajdonossal folytatott beszélgetésekből, a környezettel való ismerkedésből kiderült, akár két ajánlatcsomagot is össze lehet állítani. Egyikük a Templomok és kultúra, másik az Állatok és vidék nevet kapta. Utóbbi a faluban lévő gazdaságokra építhető, ahol a turista saját bőrén tapasztalhatja a gazdaélet minden mozzanatát. Aki akarja, a tehenet is megfejheti – hangzott a nekünk mindennapi, de a külföldről érkező vendégeknek rendkívüli lehetőség. A két ajánlat széles körű ismertetéséhez a megfelelő szórólapokat is elkészítették, rajta a Kiss Panzió minden adatával, elérhetőségével.
A csernátoni Hanna Panziót is górcső alá vették a diákok. Mint kiderült, rendelkezik ugyan honlappal, de az csak magyar nyelven elérhető, így a nagy keresőmotorok nem jelenítik meg az első oldalak között. A weboldal kezelőjének már kiadták az utasítást: minél előbb meg kell jelennie a román, angol és német nyelvű változatnak is. A Kiss Panzió­hoz hasonlóan a Hannánál is ajánlatcsomagot állítottak össze. Túrák, piknikezés, Ika vára, a csernátoni falumúzeum és egyéb érdekesség került az ajánlatba – nem hiányzik belőle a panzió nagyasszonyának büszkesége, a finomabbnál finomabb falatokkal feltöltött pince bemutatása sem. Az ajánlat alapján több napot is kellemesen lehet eltölteni a Hanna Panzió közelében.

Sepsiszentgyörgy és Árkos környékén a háromszéki vendégfogadók, vendéglátók körében eddig mellőzött – de Nyugaton jól bevált – rendszert, az ügyfélkártyát szeretnék meghonosítani. Ennek alapján a vendégek különböző kedvezményekre jogosultak a rendszerben részt vevő egységeknél. Lehet ez egy ajándékkávé, olcsóbb belépőjegyek – bármilyen figyelmesség, mely érezteti a kártyatulajdonos vendéggel, hogy ő itt megkülönböztetett bánásmódban részesül. A kártyával kis könyvecske is jár, melyben a turista a rendszerben részt vevő vendégfogadók ajánlatait tanulmányozhatja. Az ügyfélkártya bevezetését már tavalytól szorgalmazzák, de nem megy zökkenőmentesen. Az ok: a háromszéki vendéglátók még mindig csak saját maguk reklámozására összpontosítanak, nem érzékelik az összefogás szükségességét – az ügyfélkártya bevezetése viszont megtörheti ezt.

Zimmer frei!

Kovásznán évekkel ezelőtt közel 700 kiadó szoba – Zimmer frei, mert így is hirdették egykor – várta a vendégeket. Ezek jórészt eltűntek mára – ebben közrejátszott a vonatkozó törvények barátságtalan alakulása is. A sok engedély, kikötés, bürokrácia elvette az emberek kedvét attól, hogy hivatalos körülmények között fogadjanak vendéget (mert feketén, „adómentesen" ma is lehet kiadó szobát találni Kovásznán). Megoldást hozhat azonban a turisztikai minisztérium idén márciusban kelt 1051-es rendelete. 
Ennek értelmében bárki hivatalosan kiadhat szobát – legtöbb négyet –, és ehhez csupán az szükséges, hogy a pénzügyi hivatalnál és a kereskedelmi kamaránál bejegyeztesse magát. Nincs szükség egészségügyi, tűzvédelmi és egyéb engedélyekre, a könyvelés egyszerű, az adózás a tulajdonképpeni forgalom alapján történik. Nyilván, az alapvető feltételeket meg kell teremteni a vendég számára – közölte Lőrincz Zsigmond polgármes­ter. A kiadó szobák rendszerének újjászületése tényleges gazdasági fejlődést jelenthet, nagyon sokan jutnának bevételhez, munkahelyek jönnének létre, a lakosság is hasznot húzhatna a vendégforgalomból – véli a városgazda. Annál is inkább fontos az ágazat mielőbbi fejlődése, mivel a jelek szerint egyre szűkül, talán meg is szűnik a kedvezményes üdülési és gyógykezelési jegyek rendszere. Helyüket a Magyarországon is alkalmazott üdülési csekkek veszik át, melyeket a kiadó szobák működtetői is értékesíthetnek.
A svájciak terveit, ötleteit egyébként kivitelezhetőnek tartja a polgármester, alacsony költségvetéssel megvalósíthatóak, akár közepes vagy rövidebb távon is megtérülő befektetések. Mindehhez azonban a vállalkozói szféra bevonására van szükség. A polgármesteri hivatal több idegenforgalom-fejlesztési befektetést eszközölt, ám erőforrásai végesek. A sípálya valószínűleg az utolsó befektetés, a többi ötlet kivitelezése a vállalkozói szférára vár, a városháza biztosítja az infrastruktúrát, helyet – hangzott Lőrincz Zsigmond felhívása.
A labda tehát fel van dobva (és nem csak a kovásznaiaknak, hiszen az ötleteket szinte bármelyik háromszéki településen alkalmazni lehet). Egyrészt a kovásznai polgármesteri hivatal halomnyi ötletet kapott, mellyel ténylegesen javíthatók a látogatóknak szánt szórakozási, hasznos időtöltési lehetőségek télen és nyáron egyaránt. Más­részt a polgármester a vállalkozói réteget próbálja mozgósítani: jöjjenek, fektessenek be Kovászna turizmusába, a városháza részéről minden segítséget megkapnak.
Ha foganatja lesz ezeknek, bízhatunk benne, hogy rövid távon, talán már jövő évtől látványos újdonságok szórakoztathatják Kovászna vendégeit – és miért ne: a város lakosságát is. Bokor Gábor Háromszék

2011. november 2., szerda

XV. MEZŐSÉGI NÉPTÁNC ÉS NÉPZENE FESZTIVÁL - Szamosújvár – 2011. november 4–5.

2011. november 02.

Az erdélyi Mezőség hagyományos népművészeti értékeinek bemutatását és népszerűsítését célzó szamosújvári Mezőségi Néptánc és Népzene Fesztivál két hónapnyi előzetes munkálkodást koronáz meg: október óta néptánc-, népzene- és népdaloktatás, kézműves foglalkozások zajlanak, valamint a fesztiválra meghívott közösségek látogatása.
November 4–5-én a Téka Alapítvány (partnerek: Kolozs Megye Hagyományőrzési Forrásközpontja, Tóvidék Közösségi Egyesület) immár 15. alkalommal szervezi meg a fesztivált annak érdekében, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a különböző falvakban élő népi értékhordozók számára, lehetőséget tudásuk és szellemiségüknek, érzelmi jelentőségüknek színpadon és közvetlenül történő átadására, a részvevő fiatalok számára élő és alkotó valóságként mutatni be azt, amit táncházakban, tánckörökön elsajátítanak. Ugyanakkor a fesztivál fontos eszköze a Kis-Szamos mente, Tóvidék és Belső Mezőség még élő népi kultúrája megismerésének, szakmai rögzítésének, népszerűsítésének. Az alábbiakban közöljük a fesztivál programját. 
Péntek, november 4.
– 17: Prücskök táncháza. Mesét mond, és éneket tanít Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről. Helyszín: a Téka Ház.
– 19: néptáncelőadás. Fellépnek a nyárádszeredai Bekecs, a budakalászi Lenvirág és Borvirág együttesek. Helyszín: a Szamosújvári Művelődési Ház.
–20,30: Szék, Ördöngösfüzes, Szépkenyerűszentmárton és Csabaújfalu bemutatkozása. Muzsikálnak a buzai, csabaújfalusi zenészek, Pali Marci és zenekara, Harmadik zenekar. Utána táncház. Helyszín: Transilvania étterem.
Szombat, november 5.
– 11: Holttenger – Mezőségi útirajzok 2009–2010 Wagner Péter építész grafikai kiállítása a Téka Ház konferenciatermében. Közreműködik Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője.
– 11,30: Könyvbemutató: Kallós Zoltán néprajzkutató Adok néktek aranyvesszőt című könyvét bemutatja Székely Melinda irodalomtanárnő. Helyszín: a Téka Ház konferenciaterme.
– 12: Néprajzi előadás. Pozsony Ferenc egyetemi tanár ( BBTE) Mezőség néprajzi felfedezése című előadása a Téka Ház konferenciatermében.
– 14–17: táncoktatás: budatelki és mezőszopori táncok. Oktatnak Kiss Zsolt és Tálas Ágnes, Feketelaki Tibor és Székely Melinda. Közreműködnek a helyi adatközlők. Helyszín: Téka Ház, Gödör.
– 17: konferencia: Kolozs megyei román és magyar néptánccsoportok koreográfusainak szakmai tanácskozása. Helyszín a Téka Ház konferenciaterme.
– 19: a meghívott adatközlők bemutatkozása. Muzsikálnak a palatkaiak, a Harmadik zenekar és a meghívott települések zenészei. Helyszín a szamosújvári Conte étterem.
– Táncház hajnalig.
A fesztivál célközönségét adatközlő táncosok, énekesek és zenészek alkotják a következő településekről: Szék, Ördöngösfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Csabaújfalu, Bálványoscsaba, Kötke, Erdőszombattelke, Feketelak, Buza, Melegföldvár, Visa, Marokháza, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarpete, Nagysajó, Zselyk, Szopor, Mezőceked, Magyarfráta, Ormán, Aranylábutuson, Budatelke, valamint közvetett módon mindenki, aki a mezőségi népi műveltség értékeit tiszteli. A rendezvény támogatói: a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Szakmai Kollégiuma, Romániai Nemzeti Kulturális Alap