Boldog Új Évet Kívánok!
An Nou fericit!
Neue Jahr!
Happy New Year!
Yeni Yılınız Kutlu Olsun!
Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku!
С Новым Годом!
2017. december 30., szombat
2017. december 29., péntek
Csúcsot dönthet idén a görög turizmus
2017. 12. 29. 18:46 MTI
Minden eddiginél több turista érkezik várhatóan az idén Görögországba. Becslések szerint elérheti, sőt meghaladhatja a 30 milliót a vendégek száma.
A görög turisztikai vállalatok szövetségének (SETE) pénteken közzétett adatai szerint az év első tíz hónapjában 25,9 millió külföldi turista érkezett Görögországba a tavalyi első tízhavi 23,5 millióval szemben. A legtöbben, 3,6 millióan Németországból jöttek, majd 2,9 millióval Nagy-Britannia következik.
Forrás: AFP
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a nyáron azt jósolta, hogy a turisták száma az idén eléri a 30 milliót. A szakmai szervezet első becslése szerint ez elérhető, sőt meghaladható, mert Athén és Thesszaloniki télen is sok vendéget vonz.
A turizmus fellendülése belső és külső okoknak is köszönhető. Az országban lassan két éve alig voltak zavargások, és a sztrájkok száma is jelentősen csökkent. Görögország ugyanakkor hasznot húzott abból, hogy a terrorveszély és a belpolitikai bizonytalanság miatt sok turista Törökország és az észak-afrikai országok helyett Görögországot választotta.
2017. december 23., szombat
2017. december 17., vasárnap
Biotermelés és -termék a falusi turizmusban
Vidékfejlesztés, ökoturizmus
A hazai biotermék-előállítás és -értékesítés helyzetének megőrzése és fejlesztése érdekében fontos gazdasági feladat a belföldi fogyasztás elősegítése; a kis mennyiségű termékek – zöldség, gyümölcs, állati termékek – közvetlen eladása és a fogyasztói szokások átalakítása.
(Fotó: Hangulatos konyha a kiskunfélegyházi Kata tanyán, ahol bioételek készülnek.)
Mindehhez a falusi vendéglátók megfelelő partnerek lehetnek. E cél érdekében fontos a biotermelők és falusi vendéglátók kapcsolatának szorosabbá tétele. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) által kiképzett mintegy hatvan minősítőnek, szaktanácsadónak egyik fontos feladata, hogy a biotermék jelentőségére felhívják a már működő, illetve a leendő vendéglátók figyelmét.
A falusi vendéglátó a biotermék-kínálattal:
- növeli vonzerejét a környezettudatos vendégek számára;
- szemléletformáló erőt képvisel más fogyasztási szokással élő vendégei számára.
Bár a falusi turizmus és az agroturizmus nem teljesen azonos fogalmak (az agroturizmus elsősorban mezőgazdasági termelés elemeinek turisztikai szolgáltatássá alakítását jelenti, s mint ilyen, része a falusi turizmusnak), de egymásra épülnek. Napjainkban, amikor a mezőgazdasági termelés komoly gondokkal küzd, nem elhanyagolható az a törekvés, hogy a vidék életét régebben meghatározó mezőgazdasági tevékenységet az arra alapozott idegenforgalommal egészítsék ki.
A falusi/agroturizmus önmagát emésztené fel, ha nem vigyázna legfőbb értékére és vonzerejére, a környezet tisztaságára, mind a természet védelme, mind az odalátogató vendégek egészsége érdekében. Így kijelenthetjük, hogy a falusi turizmus és a biogazdálkodás, biotermék kínálat ideológiailag is egységet alkot.
A falusi turizmus és a biogazdálkodás közös jellemzői:
- Emberi léptékkel mérhető.
- Családi összmunkán alapszik.
- Összhangot teremt az ember és környezete között.
- Formálja a tudatot, és új életszemléletet ad.
Az agroturizmus megjelenése a falusi turizmus kínálatában az alábbi lehetőségeket kínálja:
- Mezőgazdasági/biotermékek direkt eladása.
- Mezőgazdasági tevékenység (pl. egy biogazdaság munkája) bemutatása.
- Tevékenységben való aktív részvétel.
A biogazdálkodás konkrét megjelenése a falusi turizmus kínálatában:
- A vendéglátó maga is foglalkozik biogazdálkodással.
- A vendéglátó kapcsolatot tart fenn a térség biogazdálkodóival programkínálata kiszélesítése érdekében. Ez a forma még az elsőnél is fontosabb, hiszen jelenleg csak a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tagságába tartozó mintegy 1500 vendéglátó jelentős potenciális lehetőséget kínál a biotermékek értékesítése területén.
Néhány konkrét példa arra, ahol a biogazdálkodás és a falusi turizmus máris összefonódott, akár saját biotermeléssel, akár bioszemléletű programok megvalósításával: Vígh László – Vál-Marianna major, Báthori Istvánné – Fülöpjakab, Eördögh András – Jászszentlászló, Madari Andor – Lakitelek, Mackólak vendégház – Püspökszentlászló, Mesterházy Péterné – Pápa-Borsosgyőr, Rendek Lászlóné – Kerekegyháza.
A FATOSZ és a Bokultúra Szövetség, ill. a Biokontroll Hungária Kht. (legújabban: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.) eddigieknél szorosabb együttműködése központi és régiós szinten egyaránt jelentősen kiszélesítheti a komplex kínálatot adó vendéglátók táborát.
A falusi és agroturizmus minősített vendégházainak szakosodása, a falusi turizmus specializált termékei
A szakosodás a minősített falusi vendégházakban és mezőgazdasági portákon egy jelentős továbblépés a magyar falusi üdülés (vidéki turizmus) széleskörű és szinte áttekinthetetlen kínálatának rendezésére. Lehetővé teszi, hogy a vendég kiválaszthassa a számára leginkább fontos szolgáltatásokat nyújtó vendéglátót, ugyanakkor ez a tendencia jellemzi az európai falusi turizmust is, amelyhez igazodnunk kell.
Falusi ízek Kárászon
A speciális kínálatokkal szembeni követelmények, a marketing-stratégia szellemében a konkrét igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egy szakosodott területen a falusi (vidéki) gazdák, illetve vendégfogadók versenyképesek legyenek és maradjanak – az általános minőségi követelményeken túlmenően – speciális kritériumok teljesítésére is fel kell készülniük, amit az időről-időre felmerülő új igényekhez hozzá kell igazítaniuk.
Tíz területen javasolja Szövetségünk a kínálat megszervezését és mélyítését, amihez a vele együttműködő országos kiterjedésű társszervezetek szakemberei részvételével konkrét kritérium-katalógusok kidolgozását tervezi. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a vendégházban (a portákon) a kínálat teljes és összehangolt legyen.
Adottságaitól függően egy-egy porta több területre is szakosodhat, amennyiben szolgáltatása megfelelő minőségi színvonalat biztosít.
Az egyes szakosodási területekre a FATOSZ más európai országok tapasztalatait kihasználva összeállított egy kritériumrendszer tervezetet, valamint a minősítés és ellenőrzés módjára is javaslatokat tett. A gyakorlatba való bevezetés azonban még további pontosításokat igényel.
A tervezett tíz szakosodási terület a következő:
- Bio/ökoporta.-
- Egészségporta.
- Üdülés kerekesszékes és mozgáskorlátozottakat fogadó vendégházban.
- Üdülés bébi- és gyermekbarát vendégházban.
- Aktív üdülés a falusi portán (kerékpár, horgászat, vadászat, természetjárás).
- Üdülés lovas tanyán (lovaglás, kocsikázás).
- Üdülés boros gazdánál.
- Hagyományok portája (népi tárgyi, szellemi, kulturális örökség).
- A “falusi vendégasztal” porta.
- Falusi életmód ifjúsági porta (agráriskola, csoportok vendégháza).
Az alábbiakban kiemelten foglalkozunk a bio/ökoporta kritériumrendszerével, ami természetesen több mint puszta termékértékesítés. Ugyanakkor a biotermék kínálat szélesítése valamennyi specializációban kívánatos lenne, különösen a gyermekbarát, az egészségporta, a “falusi vendégasztal” porta kialakításánál. Ez utóbbi esetben pl. kiemelt szolgáltatásként jelenik meg a táj ízeinek kínálata, a helyi gasztronómiai különlegességek megismertetése a vendéggel. Mindez biotermék felhasználással párosítva igen jelentős vonzerő lehet.
Bioételhez kiválóak a természetes fából készült konyhai eszközök – fafaragó Baranyában
Nem célunk most a még amúgy is csak tervezet formájában meglévő kritériumrendszerek felsorolása, de mindenképpen jelezni szeretnénk, hogy a falusi és agroturizmus irányzatai a FATOSZ irányításával ma Magyarországon kiemeltként kezelik a bioszemlélet erősítését és ennek eredményeképpen a biotermék értékesítés fellendítését.
Bio/ökoporta
Megfelelő színvonalú, működő biogazdaság nyerheti el ezt a specializációt. A kötelező kritériumok közül kiemelendő az, hogy az ökológiai módserekkel termelő mezőgazdasági üzemek, vagy haszonkertészkedők legyenek elismert tagjai a Magyar Biokultúra Szövetségnek, illetve valamelyik régiós egyesületnek, vagy legyen érvényes szerződésük a hazai Biokontroll Hungária.
Nonprofit Kft:-vel, illetve más elismert ellenőrző szervvel. Infomappát kell elhelyezni minden szobában a következő információkkal:
Utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy “Ön itt garantáltan bio-reggelit kap!”. Ugyanezt a reggeliző helyiségben jól látható helyen ki kell rakni.
Lista arról, hogy a reggelihez, a teljes- és félpanzióhoz mely termékeket állítja elő a vendégfogadó, illetve mely biológiai termékeket hol és kitől vásárolják.
Információk a gazdaságról, vagy a házkörüli biokertről pl. arról, hogy mikor lett ökológiai gazdaság, vagy mióta foglalkoznak biotermesztéssel.
Ha a háznál direktértékesítéssel foglalkoznak, tájékoztatást kell adni az eladásra kínált termékekről és árakról.
Tájékoztatás a gazdaság mindennapjairól, pl. házi szokások, napi munkafolyamatok.
Betekintést kell adni a falusi munkába és lehetőséget a közreműködésre, s erről kellő időben tájékoztatni kell a vendéget.
Információ arról, hol lehet a kistérségben, régióban biotermékeket vásárolni (pl. közvetlen értékesítés, biobolt, bio-tejüzemek).
Információ arról, mely helyi, vagy környékbeli vendéglőkben készítenek biológiailag termesztett alapanyagokból készült ételeket, teljes értékű vagy vegetáriánus ételeket
Az étkező és reggeliző helyiségek füstmentes helyiségek legyenek, és ezt a követelményt fel kell tüntetni. További, és ezen célcsoport számára, ill. a “biofilozófia” szempontjából kedvező ajánlás: “Bioportánk nem dohányzó gazdaság. Nálunk legfeljebb a szabadban dohányoznak.”
Aktuális könyvek és/vagy folyóiratok biztosítása a biogazdálkodásról, biotermékekről, a környezetről. A berendezés természetes, ill. környezetbarát anyagokból álljon.
Ha főétkezést kínálnak, főleg bio-alapanyagokat kell használni az ételek készítésénél. Biológiai termékek, élelmiszerek és menük megjelölése szükséges. A vendég egy biogazdaságban elvárja a biotermékeket és a bioéletmódot. Biztosan akarja tudni, mely termék bio és melyik nem. Ezért a bioélelmiszereket és -menüket – a sajátot és a vásároltat is – reggelinél és a főétkezéseknél írásban jelölni kell.
Bio-uzsonna a Zalaegerszegi Skanzen kézműves házában
Fontos a megfelelő hulladékkezelés megvalósítása (hulladék-szelektálás és környezetbarát anyagok felhasználása).
A ház körüli kert kialakítása és gondozása az ökológiai gazdálkodás irányelvei szerint történjen. (A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel való kapcsolatfelvétel szükséges).
Az elvárt kritériumok között – amelyeknek legalább 50%-t kell teljesíteni – az alábbiakat említjük meg:
A régióban folyó ökológiai termelésből származó jellemző terméket kell kínálni a vendégeknek, amely más biogazdáktól is beszerezhető.
Gyerekeknek játszótér – fából készült eszközök.
Víztakarékos gomb az öblítőtartálynál.
Energiatakarékos izzók az állandó világításnál.
Fűtés nap- vagy szélenergiával, vagy fagázosító kazánnal.
Biológiai ülepítő berendezés (pl. növényülepítő, háromkamrás berendezés).
Hálózat nélküli áramkörök.
Zavaró terek (vízerek, vetődések, egyéb mágneses terek) tekintetében bevizsgált hálóhelyek (igazolást bemutatni).
Abból indulunk ki, hogy a vendégek, akik ezt a specializációt választják, nem csupán bioételeket kívánnak fogyasztani, hanem egyéb területen is környezettudatos elvárásaik vannak. Különösen az utóbbi négy terület ma még ritkaságszámba megy, de a legfogékonyabbak számára, mint elvárt kritériumot az irányelvekbe felvettük.
Biokínálat a Magyar Turizmus ZRt.ben
A szállásadók a kritériumok megvalósításához keressék a megfelelő szakmai szervezetek segítségét (pl. Magyar Biokultúra Szövetség, illetve a régiós egyesületek; Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.; biopiacok; megyei agrárkamarák tanácsadói). Reméljük, hogy a rendszer felállása után szervezeteink együttműködésének eredményeként egyre több bioportát kínálhatunk belföldi és külföldi vendégeinknek.
A 136/2007. (VI.13.) kormányrendelet adta lehetőségek
Sokéves küzdelem után – melyben a FATOSZ is jelentős szerepet vállalt – idén június 27-vel hatályba lépett a fenti számú rendelet “A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenyégről”. Ennek jelentősége abban van, hogy míg eddig csak szállásadással egybekötve lehetett ételt italt-kínálni, illetve programot szervezni a vendégnek, most – ha valaki közhitelű nyilvántartásba veteti magát a település jegyzőjével erre a tevékenységre – alkalomszerűen, a szállásadástól függetlenül is lehetősége van a településre látogatók, átutazók részére szolgáltatást nyújtani, mely magában foglalja a saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését, falusi vendégasztal szolgáltatást (korlátozott számú csoport étkeztetése speciális és helyi ízekkel), helyi gazdálkodási módok bemutatását, falusi örökség, hagyományok bemutatását, rendezvények szervezését. A rendelet megjelenése óta igen sok kérdés halmozódott fel, melyek részben jogi, részben szakmai jellegűek. A FATOSZ megkísérli összegezni ezeket a gondokat és mielőbbi állásfoglalást kérni a vitás ügyekben, illetve kérni a végrehajtási utasítás megjelentetését a megfelelő szervektől.
A gondok ellenére jelentős előrelépésként könyvelhetjük el a rendelet megszületését, aminek eredményeképpen más EU országokhoz hasonlóan végre Magyarországon is jogszerűen kerülhetnek értékesítésre a helyi termékek. Mindez növeli a biotermék direkteladásának lehetőségét is, ezért jelentős a mi szempontunkból. A rendelet teljes szövege olvasható a FATOSZ honlapján (www.fatosz.hu) is, és egyéb internetes forrásokban. Figyeljék honlapunkat, amelyben jelezzük az aktuális jogi, szakmai eseményeket.
Dr. Miklay Frigyesné
FATOSZ titkár
Gazdaság-turizmus Egyre "trendibb" Magyarországon maradni
http://www.ma.hu/uzlet/309257/Egyre_trendibb_Magyarorszagon_maradni
2017.12.17 MTI
Teltházzal üzemelnek a szállodák karácsonykor és szilveszterkor
A karácsony és a szilveszter is kiemelt időszaka lett a magyar szállodáknak, mindkét ünnep idején teltházzal üzemelnek - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Az alelnök elmondta, aki nem gondolkodott előre, nehezen juthat szállodai szobához az országban. Ugyanakkor néhány éve, a fővárosban és vidéken is voltak olyan szállodák, amelyek teljesen üresen álltak az ünnepi időszakban.
Hozzátette, ez is jelzi, megváltoztak az utazási szokások, és egyre "trendibb" Magyarországon maradni, amihez hozzájárul az is, hogy jelentősen javultak a szállodák szolgáltatásai és bővültek a szórakozási lehetőségek.
Kifejtette, elsősorban vidéken épültek új szállodák, míg Budapesten - a 2008-as világgazdasági válság hatásai miatt - csak most kezdődnek a szállodanyitások.
2017. december 5., kedd
Hiába több a turista, ha a megye már nem tartozik a legnépszerűbb célállomások közé
Gáspár Botond • 2017. december 05.,
Az elmúlt évben nőtt a Maros megyébe látogató turisták száma, más megyében azonban a miénknél nagyobb intenzitással nőtt az utazóközönség, így Maros megye már nem szerepel az öt legkedveltebb romániai úti cél között.
Az Országos Statisztikai Intézetnek a turizmusra vonatkozó kimutatása szerint idén októberben 2016 októberéhez képest a turisták száma 8,7%-kal, a Romániában eltöltött éjszakák száma pedig 6,8%-kal nőtt. A határátlépések tekintetében külföldi látogatók száma 25,5 százalékkal nőtt, míg román állampolgárok 17,5 százalékkal többen utaztak más országba.
Egy külföldi átlagban 1,9 napot, egy belföldi pedig 2,3 napot tartózkodott vendéglátó egységben, ez összességében 30,7 százalékos szálláskihasználtságot jelent (2016 októberéhez képest 0,6%-os növekedés).
Legtöbben a hoteleket (40,6%) választották, következnek a hostelek (21%), a villák (20,9%), a panziók (19,2%) és az agroturisztikai egységek (13,3%).
Legtöbben a hoteleket (40,6%) választották, következnek a hostelek (21%), a villák (20,9%), a panziók (19,2%) és az agroturisztikai egységek (13,3%).
A külföldiek túlnyomó többsége Európából érkezik (88,4%), 54,4%-uk pedig az unió tagországaiból: Bulgária (23,2%), Magyarország (21,8%), Olaszország (11,3%), Németország (9%), Franciaország (5,3%) és az Egyesült Királyság (5,1%). Idén nőtt a Maros megyébe látogatók száma, ennek ellenére Maros megye már nem számít a legnépszerűbb 5 belföldi célállomás közé.
Az adatok szerint 2017 első kilenc hónapjában országos szinten 11 százalékkal emelkedett a turisták száma a tavalyi év hasonló időszakához képest, ezen belül pedig 2 százalékkal több vendég érkezett külföldről Romániába.
A trend Maros megyére is érvényes, 2016-ban mintegy 403.500 látogatót fogadtunk, közülük 70 ezren a határokon túlról érkeztek, idén viszont – csupán az első kilenc hónapban – 416.200 turista kereste fel térségünket, közöttük 77.200 külföldi. Míg tavaly azonban Maros megye a negyedik helyen „végzett” Bukarest, Konstanca és Brassó mögött, idén a megnövekedett látógatószám ellenére kiszorult a top5-ből, Kolozs és Szeben megyébe ugyanis többen látogattak, a Maros megyében töltött éjszakák tekintetében pedig az országos 8. helyen „tanyázunk” az idei első kilenc hónap alapján.
Idén eddig legtöbben Bukarestet keresték fel (1,53 millióan), majd Konstanca (1,18 millióan), Brassó (950 ezren), Kolozs (481 ezren), Szeben (436 ezren), Maros (416 ezren), Prahova (401 ezren), Bihar (367 ezren), Temes (305 ezren) és Szucsáva (295 ezren) következik. Az eltöltött éjszakák szempontjából Konstanca megye vezet (4,55 millió éjszaka), majd Bukarest (2,49 millió éjszaka), Brassó (1,92 millió éjszaka), Bihar (981 ezer éjszak) és Kolozs (930 ezer éjszaka) következik.
Turizmus: októberben 6,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma
2017. december 5.
Októberben 6,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Romániában a tavalyi tizedik hónaphoz mérten – közölte kedden a román országos statisztikai intézet.
A kereskedelmi szálláshelyekre érkezett turisták száma 8,7 százalékkal nőtt októberben. Az idei első tíz hónapban 10,6 százalékkal, 10,441 millióra nőtt a turisták száma a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégéjszakáké 6,1 százalékkal, 23,557 millióra emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz mérten.
A külföldi turisták töltötték el a vendégéjszakák mintegy 20 százalékát. Január és október között összesen 2,410 millió külföldi turista kereste fel a romániai kereskedelmi szálláshelyeket, ami 11,5 százalékos növekedésnek felel meg. Ők 8,9 százalékkal több, 4,602 millió vendégéjszakát töltöttek el.
Tavaly egész évben 25,275 millió vendégéjszakát töltöttek a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken, amelyekre 10,917 millió turista jelentkezett be.
[MTI]
2017. november 7., kedd
Turisztikai kampány - fókuszban a liba
2017. november 07. forrás: mti
A Szent Márton-napi hagyományok újjáélesztésére, megismertetésére november 11-ig tartó libalakoma kampányt indít a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) - jelentette be Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Bor, gasztronómia, utazás
Guller Zoltán elmondta: nem csak a hazai bor-, és gasztroturizmust népszerűsítik az őszi rendezvénysorozattal, hanem belföldi utazásra inspirálják a családokat a szezonalitás csökkentése érdekében.
A kampány része az "Át kell élned, hogy elhidd - Magyarország rád vár!" - szlogennel indított programsorozatnak, amelytől a magyar úti célok iránti érdeklődés erősödését és az utazási időtartam növekedését várja az MTÜ.
Kijelentette: visszahívó vendégszeretet nélkül nincs turizmus, az ágazat szereplőit ezért arra kérte, hogy Szent Márton-nap alkalmából minden vendégüknek egy apró gesztussal kedveskedjenek. Hozzátette, hogy az MTÜ felmérése szerint a magyaroknak fontos, hogy élmény, látványosság kapcsolódjon az utazáshoz.
A belföldi szállodák foglaltsága részben az októberben indult kampány eredményeképpen is 80 százalék fölé emelkedett, így idén várhatóan ismét jó forgalommal zárul az október - mondta Guller Zoltán.
A kampány kiteljesedése
Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke úgy fogalmazott, hogy a liba ételekre fókuszáló hét az egyhónapos belföldi utazást népszerűsítő kampány kiteljesedése. A hagyományok szerint aki Márton napon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog - mondta.
Szent Márton napján, szombaton délelőtt a libaünnep csúcspontjaként látványos flashmobot terveznek a Budai Várban, a vendégek és a séfek részvételével, ahová mindenkit szeretettel várnak - ismertette. Az oda érkezőket Magyarország legjobb séfjei kínálják libás ételekkel és újborokkal.
A magyar konyha és borok egyedülállósága
Krasznai Zsófia, nemzetközi borakadémikus elmondta: a Márton-napi hagyomány jól bemutatja a magyar konyha és borok egyedülállóságát, sokszínűségét itthon és külföldön egyaránt. A mondást kiegészítve hozzátette: aki ilyenkor új bort nem iszik, az egész évben szomjazni fog.
Az új bor, az adott évjárat első hírnöke éppen Márton-napra erjedt ki, gyümölcsös, friss, legjobban a szőlőre emlékeztető zamatos, még érlelés nélküli ital - mondta.
Az új bor Márton-napkor foglalhatja el legjobban a helyét a gasztronómiában.
Szulló Szabina séf elmondta, hogy a liba sokszínű alapanyag, amit többféleképpen el lehet készíteni. Példaként említette a liba rilette, vagy a ludaskása, liba zuzapörkölt ételeket.
2017. november 4., szombat
Torockó, ahol kétszer kel fel a nap
Kádár Hanga 2017. október 21.
A Székelykő és az Ordaskő sziklafalainak védelmében fekvő községet mintegy 600 lélek lakja, s ebből több mint négyszázan magyarok. Sok fiatal család panziót működtet Torockón, viszont nem ott él. A Fehér megyei helységet érintetlen, eredeti, hagyományos berendezkedése és nem mindennapi természeti adottságai miatt látogatják sokan.
A tiszta, éles levegő már-már csíp, az est hűvösébe friss tüzelő kéményfüstje vág, a fű másként zöld, a fával fűtött csempekályha melege bolyhos, bőr alá mászó, a vacsora kovászos uborkája után most is vágyunk – ilyen körülmények közé érkeztünk meg a hétvégén Torockóra, Erdély egyik legszebb községközpontjába, amelyhez Torockószentgyörgy falu tartozik. A településen már a római korban őrszolgálat működött a Székelykő csúcsán, amelynek jelzőtüzét a környéken könnyen észre lehetett venni. Később szláv eredetű népek szivárogtak be ide hadakozás nélkül – mint ahogy sok más félreeső erdélyi településre is –, amelyek csendben, feltűnés nélkül igyekezték élni mindennapjaikat. Fehérre meszelt házak, gondosan ápolt udvarok. Torockó számos házának falán díszeleg az Europa Nostra-díj emlékérme
A régen Toroszkónak írt község neve is szláv eredetű: a troszk vaskövet, vassalakot jelent, a szláv ow képző pedig a magyar i vagy s képzőnek felel meg. A név jelentése máris elárulja a torockóiak ősi foglalkozását a helység természeti kincseinek tudatában: bár a készlet a 19. században kimerült, hosszú időn keresztül vasat, vasércet bányásztak. Történészek szerint már a szlávok is ezzel foglalkoztak az erdő kitermelése és az állattartás mellett, a falu azonban sokáig nem számított jelentős helységnek. A honfoglaló magyaroknak még a szlávok tanították meg néhány környékbeli település nevét, aztán idővel egy részük kihalt, illetve beolvadt a magyar törzsek közösségébe. Az Erdélyt megszálló magyar törzsek közül az Ákos nembeli Toroczkai család telepedett meg a völgyben, katonái a Székelykő csúcsáról vigyázták a környéket az 1117 méteres Várkő nevű csúcsra épített várból, aminek ma már csak néhány alapköve látható. A 13. század derekán zajló tatárjárás idején az ellenség teljesen lerombolta a várat, az ostrom alól a lakosságot azonban kézdi székelyek mentették fel, így királyi rendelettel székelyek kapták meg a várat, amelyet kijavítottak és később sikeresen megvédtek a második tatárjárás idején. Az unitáriusok puritán egyszerűségű temploma uralja a falu központját, de a környéket is
III. Endre a tatárok és kunok által megfogyatkozott lakosság létszámának növelésére a 13. században német ajkú bányászokat telepített a faluba. A 14. században Torockót már bányavárosként emlegetik mezővárosként működő vásártartási joggal. A település vasérckészlete azonban az 1800-as évek végére kimerült. Torockó a turizmustérképen Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében részletesen ecseteli, hogyan vált unitáriussá a kezdetben többnyire római katolikus vallású lakosság. Egy Peterd falubelinek megtetszett a helyi unitáriusok anyanyelven történő, puritán egyszerűséggel zajló szertartása, a férfi pedig vasárnaponként mindig elvitt magával egy-két torockóit a templomba, akiknek a misztikus mélységek nélküli istentisztelet sokkal inkább a szívükhöz nőtt, végül a bányászok unitárius papot kértek maguknak és áttértek az új hitre. Szabó Zsolt kolozsvári irodalom- és helytörténésznek régóta szívügye számos délnyugat-erdélyi falu, köztük Torockó is.
Tartalmas mesélés közben vezet végig a falun: az unitárius parókián még Jókai Mór neves írónk is megszállt, a helyiek büszkék is erre: az eseményre utaló emléktábla díszeleg az unitárius parókia falán – jó magasan, hadd lássa minden arra járó. Ott jártunkkor éppen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem friss újságírószakos hallgatóinak gólyatábora zajlott az ifjúsági szabadidőközpontként működő Tóbiás Házban. Szabó Zsolt a Brassais Véndiák Alapítvány elnökeként elmondta: a központtól néhány lépésre található telek hosszú éveken keresztül üresen állt. Aztán a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum diákjai a Torockószentgyörgyön iskolába járt névadójuk emlékére összefogtak, és eldöntötték, felrázzák a falu turizmusát. Az 1700-as évek végén megépített jobbágyházat pályázati alapból és Tóbiás Károly torockói elszármazott anyagi támogatásával kibővítették, az istállót étkezdévé és konyhává alakították, hálószobákat, zuhanyzókat építtettek. Az épületegyüttes azóta nemcsak az újságíró-növendékek és oktatóik csapatösszerázó helyszíne, de matematika-, rajz- és néptánctáborok állandó otthona is. Az alapítvány többek közt holland, magyarországi, lengyel oktatási intézményekkel szervez cserediákprogramokat. A falu vendéglátóiparának egyik első ingatlana egész évben zsong: a történelembe szívesen visszatekintőknek kellemes élményt nyújt a régi házban megőrzött háromszáz éves gerendák és díszítő elemként megépített füles kemence látványa. A Székelykő a hűvösebb őszi napokon is vonzza a természetkedvelőket
Torockón csupán a központban néha elviharzó motorosok, személygépkocsik cáfolják, hogy itt sem állt meg az idő. A község hangulata, elképesztően mély csendje és ékei azonban régi századokról mesélnek: a Tóbiás Háztól néhány lépésnyire fekvő, még vízzel tele mosómedence szélén mintha látnánk is a régi idők ott görnyedő, sulykoló asszonyait. Ahogy a dombokra felnyúló utcákon emelkedünk, lenyűgöző, ritkán tapasztalható csend fogad, amit kutyaugatás, kakaskukorékolás is alig tör meg. A szűkös, félre eső utcácskákban a tiszta udvarokba lesünk be: a falu jelenlegi arculata az 1800-as években rögzült. A polgárosodás éveiből megmaradt, meseszerűen tarkálló piros muskátlis zöld ablakok gyakori díszei az öregesen megbillent és a frissen meszelt falú házaknak egyaránt. A falu egyik legkülönlegesebb értéke a Kárpát-medence egyik legrégebbi vidéki háza, amelynek ablaka felett ma is jól kiolvasható az 1668-as évszám. A mintegy 350 éves falusi viskóra vigyáznak: tapasztott falai, ha kicsit megsüllyedve is, de állnak, tönkrement zsupfedelét új zsindellyel helyettesítették. Az apró ablakok odabent felújított kemencét rejtenek, amelyet szervezett falusétákon meg is mutatnak a turistáknak. Ugyancsak vén, hangulatos, többnyire kőházak közötti, szűk egy méter széles sikátoron rövidíthetünk a központ irányába, ahol az Europa Nostra-díj érméivel díszített házak szépségét egy, a látogató szemét hirtelen megkapó múlt századi tömbház töri meg. Szabó Zsolt felvilágosít: a falu egységes arculata miatt az oda nem illő tömbház lebontása is szóba került, ám a megvalósításig nem jutottak el. Örökségvédelem a „magyar szigeten” A Fehér megyében többségében magyar ajkú lakóival magyar szigetnek számító Torockó 1999-ben nyert Europa Nostra-díjat „38 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttesének kiváló helyreállításáért, amely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg” – olvasható a község honlapján. Az Európai Unió műemlékvédelmi díját 1978 óta ítélik oda épített örökség, kultúrtáj, műtárgygyűjtemény, archeológiai feltárás kategóriákban, illetve a kulturális örökség területén készült kiemelkedő tanulmányért és az örökségvédelem terén kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményért. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda, a díjnyertes épületekre bronz plakett kerül. A Tóbiás Ház májustól októberig lelkes táborozók ricsajától hangos
A Torockó Értékvédő Program éppen 1996-ban született meg, Torockó magyarországi testvértelepülésének, a budapesti Lipótváros akkori vezetőségének és a Transylvania Trust Alapítványnak köszönhetően. A programnak köszönhetően akkor felújították és azóta is támogatják a falu egyedi építészeti örökségét. A díj elnyerése után a látogatók száma gyorsan megnőtt, fiatal, lelkes vállalkozók alakították át vásárolt, örökölt ingatlanaikat panzióvá, a turisták pedig azóta is rendszeresen érkeznek megmászni a sziklákat, végigsétálni a fehérre meszelt, virágablakos házak között vagy éppen ejtőernyővel leereszkedni a hegyről. A lehetőségeknek azonban még koránt sincs vége: hangulatos, változatos kocsmák várják a forrásvízre ráunt szomjazókat, a szintén a központban található Duna-ház pedig már négy éve kulturális Duna-napokat tart. A falu maroknyi, alig több mint 120-as létszámú román lakosságának ortodox temploma is a központban áll: a múlt század elején kötelezték a helyi önkormányzatot és lakosságot az istenháza megépítésére, amelynek kertje hosszú éveken keresztül gazosan állt, mivel sokáig nem élt ortodox felekezetű lakos. A templomnak most díszes kertje van, amelynek jó részét a pap engedély nélkül kanyarította ki a közterületből. Szkíta öltözetű íjászok rendszeresen szerveznek versenyt a Székelykő lábánál
A legnyugatibb székely végvár tövében A forrásvizekre általában két jelzőt szokott mondani az ember: jéghideg és édes. A Torockó központjában található harsány buzogó azonban minden közhelyet bebizonyítva valóban édes és ihatóan hűs is. Nem csoda, hogy a szomját oltani akaró, hegyet mászó vagy falut barangoló látogatónak sokszor sorba kell állnia. A múzeumot szombati látogatásunk idején éppen zárva találtuk. Értesüléseink szerint azonban vasárnaponként nyitva találják az érdeklődők, akik egyebek mellett a helyi díszes viseletet és a település céhes múltjára utaló szűcsök, lakatosok, asztalosok hagyatékát nézhetik meg. Torockónak az idő múlásához való különös viszonyának újabb bizonyítéka, hogy a polgármesteri hivatal a mai napig a község első városházában működik, itt szorítottak helyet a múzeumnak is. Az egyik legszebb erdélyi településen tett látogatás nem múlhat el a Székelykő meglátogatása nélkül: a hegyre vezető úton, díszes székelykapu csalogatja egy régi vízimalom megtekintésére a turistákat. A tulajdonos megőrizte vízimolnár felmenőjének szakmai kellékeit is, amelyből kis kiállítást rendezett be a házában. A malomkerék mögött, az árokban pedig formás, már nagyra nőtt pisztrángok lubickoltak a szájtáti gyermekek örömére. Szkíta íjászok és Double Rise Bár a késő délutáni óra és a korai sötétedés nem engedte meg, hogy megmásszuk a sziklás ormot, a hegy tövében a domboldalon azonban különös jelenségre bukkantunk: magyar és székely zászló lobogott a tetőn akadály nélkül libegő szélben. Szkíta és hun öltözetbe burkolózott, lelkes íjászok versenyébe botlottunk, ahol a céltáblák előtt számos román ajkú fiatal is lelkesen próbálgatta tehetségét a festői falusi táj fölött, ahol kétszer kel fel nap. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, a faluból nézve ugyanis úgy tűnik, visszabújik a Székelykő sziklái mögé, majd röviddel ezután újra előbukkan. Innen kapta a nevét a két éve, nyár elején zajló, tízezrek által látogatott Double Rise, angolul dupla felkelést jelentő erdélyi összművészeti fesztivál. A nap sokatmondó befejezéseként pedig a csak a széltől zajos tetőn állva egyszer csak felénk zendült az esti harangszó magabiztosan megerősítve az eddig arra járók haza hozott üzenetét: ha egyszer megláttad, még sokszor visszavágysz Erdély legnyugatibb székely végvárának tövébe.
A tiszta, éles levegő már-már csíp, az est hűvösébe friss tüzelő kéményfüstje vág, a fű másként zöld, a fával fűtött csempekályha melege bolyhos, bőr alá mászó, a vacsora kovászos uborkája után most is vágyunk – ilyen körülmények közé érkeztünk meg a hétvégén Torockóra, Erdély egyik legszebb községközpontjába, amelyhez Torockószentgyörgy falu tartozik. A településen már a római korban őrszolgálat működött a Székelykő csúcsán, amelynek jelzőtüzét a környéken könnyen észre lehetett venni. Később szláv eredetű népek szivárogtak be ide hadakozás nélkül – mint ahogy sok más félreeső erdélyi településre is –, amelyek csendben, feltűnés nélkül igyekezték élni mindennapjaikat. Fehérre meszelt házak, gondosan ápolt udvarok. Torockó számos házának falán díszeleg az Europa Nostra-díj emlékérme
A régen Toroszkónak írt község neve is szláv eredetű: a troszk vaskövet, vassalakot jelent, a szláv ow képző pedig a magyar i vagy s képzőnek felel meg. A név jelentése máris elárulja a torockóiak ősi foglalkozását a helység természeti kincseinek tudatában: bár a készlet a 19. században kimerült, hosszú időn keresztül vasat, vasércet bányásztak. Történészek szerint már a szlávok is ezzel foglalkoztak az erdő kitermelése és az állattartás mellett, a falu azonban sokáig nem számított jelentős helységnek. A honfoglaló magyaroknak még a szlávok tanították meg néhány környékbeli település nevét, aztán idővel egy részük kihalt, illetve beolvadt a magyar törzsek közösségébe. Az Erdélyt megszálló magyar törzsek közül az Ákos nembeli Toroczkai család telepedett meg a völgyben, katonái a Székelykő csúcsáról vigyázták a környéket az 1117 méteres Várkő nevű csúcsra épített várból, aminek ma már csak néhány alapköve látható. A 13. század derekán zajló tatárjárás idején az ellenség teljesen lerombolta a várat, az ostrom alól a lakosságot azonban kézdi székelyek mentették fel, így királyi rendelettel székelyek kapták meg a várat, amelyet kijavítottak és később sikeresen megvédtek a második tatárjárás idején. Az unitáriusok puritán egyszerűségű temploma uralja a falu központját, de a környéket is
III. Endre a tatárok és kunok által megfogyatkozott lakosság létszámának növelésére a 13. században német ajkú bányászokat telepített a faluba. A 14. században Torockót már bányavárosként emlegetik mezővárosként működő vásártartási joggal. A település vasérckészlete azonban az 1800-as évek végére kimerült. Torockó a turizmustérképen Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében részletesen ecseteli, hogyan vált unitáriussá a kezdetben többnyire római katolikus vallású lakosság. Egy Peterd falubelinek megtetszett a helyi unitáriusok anyanyelven történő, puritán egyszerűséggel zajló szertartása, a férfi pedig vasárnaponként mindig elvitt magával egy-két torockóit a templomba, akiknek a misztikus mélységek nélküli istentisztelet sokkal inkább a szívükhöz nőtt, végül a bányászok unitárius papot kértek maguknak és áttértek az új hitre. Szabó Zsolt kolozsvári irodalom- és helytörténésznek régóta szívügye számos délnyugat-erdélyi falu, köztük Torockó is.
Tartalmas mesélés közben vezet végig a falun: az unitárius parókián még Jókai Mór neves írónk is megszállt, a helyiek büszkék is erre: az eseményre utaló emléktábla díszeleg az unitárius parókia falán – jó magasan, hadd lássa minden arra járó. Ott jártunkkor éppen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem friss újságírószakos hallgatóinak gólyatábora zajlott az ifjúsági szabadidőközpontként működő Tóbiás Házban. Szabó Zsolt a Brassais Véndiák Alapítvány elnökeként elmondta: a központtól néhány lépésre található telek hosszú éveken keresztül üresen állt. Aztán a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum diákjai a Torockószentgyörgyön iskolába járt névadójuk emlékére összefogtak, és eldöntötték, felrázzák a falu turizmusát. Az 1700-as évek végén megépített jobbágyházat pályázati alapból és Tóbiás Károly torockói elszármazott anyagi támogatásával kibővítették, az istállót étkezdévé és konyhává alakították, hálószobákat, zuhanyzókat építtettek. Az épületegyüttes azóta nemcsak az újságíró-növendékek és oktatóik csapatösszerázó helyszíne, de matematika-, rajz- és néptánctáborok állandó otthona is. Az alapítvány többek közt holland, magyarországi, lengyel oktatási intézményekkel szervez cserediákprogramokat. A falu vendéglátóiparának egyik első ingatlana egész évben zsong: a történelembe szívesen visszatekintőknek kellemes élményt nyújt a régi házban megőrzött háromszáz éves gerendák és díszítő elemként megépített füles kemence látványa. A Székelykő a hűvösebb őszi napokon is vonzza a természetkedvelőket
Torockón csupán a központban néha elviharzó motorosok, személygépkocsik cáfolják, hogy itt sem állt meg az idő. A község hangulata, elképesztően mély csendje és ékei azonban régi századokról mesélnek: a Tóbiás Háztól néhány lépésnyire fekvő, még vízzel tele mosómedence szélén mintha látnánk is a régi idők ott görnyedő, sulykoló asszonyait. Ahogy a dombokra felnyúló utcákon emelkedünk, lenyűgöző, ritkán tapasztalható csend fogad, amit kutyaugatás, kakaskukorékolás is alig tör meg. A szűkös, félre eső utcácskákban a tiszta udvarokba lesünk be: a falu jelenlegi arculata az 1800-as években rögzült. A polgárosodás éveiből megmaradt, meseszerűen tarkálló piros muskátlis zöld ablakok gyakori díszei az öregesen megbillent és a frissen meszelt falú házaknak egyaránt. A falu egyik legkülönlegesebb értéke a Kárpát-medence egyik legrégebbi vidéki háza, amelynek ablaka felett ma is jól kiolvasható az 1668-as évszám. A mintegy 350 éves falusi viskóra vigyáznak: tapasztott falai, ha kicsit megsüllyedve is, de állnak, tönkrement zsupfedelét új zsindellyel helyettesítették. Az apró ablakok odabent felújított kemencét rejtenek, amelyet szervezett falusétákon meg is mutatnak a turistáknak. Ugyancsak vén, hangulatos, többnyire kőházak közötti, szűk egy méter széles sikátoron rövidíthetünk a központ irányába, ahol az Europa Nostra-díj érméivel díszített házak szépségét egy, a látogató szemét hirtelen megkapó múlt századi tömbház töri meg. Szabó Zsolt felvilágosít: a falu egységes arculata miatt az oda nem illő tömbház lebontása is szóba került, ám a megvalósításig nem jutottak el. Örökségvédelem a „magyar szigeten” A Fehér megyében többségében magyar ajkú lakóival magyar szigetnek számító Torockó 1999-ben nyert Europa Nostra-díjat „38 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttesének kiváló helyreállításáért, amely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg” – olvasható a község honlapján. Az Európai Unió műemlékvédelmi díját 1978 óta ítélik oda épített örökség, kultúrtáj, műtárgygyűjtemény, archeológiai feltárás kategóriákban, illetve a kulturális örökség területén készült kiemelkedő tanulmányért és az örökségvédelem terén kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményért. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda, a díjnyertes épületekre bronz plakett kerül. A Tóbiás Ház májustól októberig lelkes táborozók ricsajától hangos
A Torockó Értékvédő Program éppen 1996-ban született meg, Torockó magyarországi testvértelepülésének, a budapesti Lipótváros akkori vezetőségének és a Transylvania Trust Alapítványnak köszönhetően. A programnak köszönhetően akkor felújították és azóta is támogatják a falu egyedi építészeti örökségét. A díj elnyerése után a látogatók száma gyorsan megnőtt, fiatal, lelkes vállalkozók alakították át vásárolt, örökölt ingatlanaikat panzióvá, a turisták pedig azóta is rendszeresen érkeznek megmászni a sziklákat, végigsétálni a fehérre meszelt, virágablakos házak között vagy éppen ejtőernyővel leereszkedni a hegyről. A lehetőségeknek azonban még koránt sincs vége: hangulatos, változatos kocsmák várják a forrásvízre ráunt szomjazókat, a szintén a központban található Duna-ház pedig már négy éve kulturális Duna-napokat tart. A falu maroknyi, alig több mint 120-as létszámú román lakosságának ortodox temploma is a központban áll: a múlt század elején kötelezték a helyi önkormányzatot és lakosságot az istenháza megépítésére, amelynek kertje hosszú éveken keresztül gazosan állt, mivel sokáig nem élt ortodox felekezetű lakos. A templomnak most díszes kertje van, amelynek jó részét a pap engedély nélkül kanyarította ki a közterületből. Szkíta öltözetű íjászok rendszeresen szerveznek versenyt a Székelykő lábánál
A legnyugatibb székely végvár tövében A forrásvizekre általában két jelzőt szokott mondani az ember: jéghideg és édes. A Torockó központjában található harsány buzogó azonban minden közhelyet bebizonyítva valóban édes és ihatóan hűs is. Nem csoda, hogy a szomját oltani akaró, hegyet mászó vagy falut barangoló látogatónak sokszor sorba kell állnia. A múzeumot szombati látogatásunk idején éppen zárva találtuk. Értesüléseink szerint azonban vasárnaponként nyitva találják az érdeklődők, akik egyebek mellett a helyi díszes viseletet és a település céhes múltjára utaló szűcsök, lakatosok, asztalosok hagyatékát nézhetik meg. Torockónak az idő múlásához való különös viszonyának újabb bizonyítéka, hogy a polgármesteri hivatal a mai napig a község első városházában működik, itt szorítottak helyet a múzeumnak is. Az egyik legszebb erdélyi településen tett látogatás nem múlhat el a Székelykő meglátogatása nélkül: a hegyre vezető úton, díszes székelykapu csalogatja egy régi vízimalom megtekintésére a turistákat. A tulajdonos megőrizte vízimolnár felmenőjének szakmai kellékeit is, amelyből kis kiállítást rendezett be a házában. A malomkerék mögött, az árokban pedig formás, már nagyra nőtt pisztrángok lubickoltak a szájtáti gyermekek örömére. Szkíta íjászok és Double Rise Bár a késő délutáni óra és a korai sötétedés nem engedte meg, hogy megmásszuk a sziklás ormot, a hegy tövében a domboldalon azonban különös jelenségre bukkantunk: magyar és székely zászló lobogott a tetőn akadály nélkül libegő szélben. Szkíta és hun öltözetbe burkolózott, lelkes íjászok versenyébe botlottunk, ahol a céltáblák előtt számos román ajkú fiatal is lelkesen próbálgatta tehetségét a festői falusi táj fölött, ahol kétszer kel fel nap. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, a faluból nézve ugyanis úgy tűnik, visszabújik a Székelykő sziklái mögé, majd röviddel ezután újra előbukkan. Innen kapta a nevét a két éve, nyár elején zajló, tízezrek által látogatott Double Rise, angolul dupla felkelést jelentő erdélyi összművészeti fesztivál. A nap sokatmondó befejezéseként pedig a csak a széltől zajos tetőn állva egyszer csak felénk zendült az esti harangszó magabiztosan megerősítve az eddig arra járók haza hozott üzenetét: ha egyszer megláttad, még sokszor visszavágysz Erdély legnyugatibb székely végvárának tövébe.
2017. augusztus 21., hétfő
Egész jó helyek, ahova mégsem mennek a turisták
2017. augusztus. 21.
Gyönyörű sziget a Csendes-óceán déli részén, csoda, hogy nem tarolta még le a tömegturizmus.
Egy nem szokványos helyről álmodozik, ahol a kutya sem jár? Itt van a világ 15 legkevésbé látogatott országa.
A világ turisztikai szempontból legnépszerűbb országait és városait szinte minden héten listázza a sajtó, de mi van a rangsor aljával? Melyek azok az országok, ahol nem kell utazók millióival osztozni, vagy a tengerparton úgy feküdni, min a hering a konzervdobozban?
Az ENSZ turisztikai szervezetének 2017-es megjelenésű kiadványa szerint az alábbi országokat látogatják a legkevesebben. Érdekes módon még egész jó, és Magyarországról sem elérhetetlen helyek is vannak benne bőven.
15. Francia Guyana (199 ezer turista/év)
Dél-Amerikai legkevésbé felfedezett országa – egyelőre.
14. Bhután (155 ezer)
A himalájai királyság, amely arról híres, hogy a boldogságindexe a legjobb a világon.
13. Banglades (135 ezer)
A sűrűn lakott, árvizektől gyakran szenvedő ország alig van rajta a turizmus világtérképén.
12. Moldova (121 ezer)
Egy túra Kisinyovban esetleg?
11. Anguilla (79 ezer)
Nagy Britanniához tartozó szigetcsoport a Kis-Antillákon.
10. Sierra Leone (74 ezer)
2014-ben súlyos Ebola-járvány volt, ez is magyarázza a visszaesését.
9. Liechtenstein (69 ezer)
Ausztria és Svájc közé ékelődött monarchia. Miért mennek ide ilyen kevesen?
8. Kelet-Timor (66 ezer)
A közbiztonság nem a legjobb, de a hely gyönyörű.
7. San Marino (60 ezer)
Gondolta volna, hogy ez a városállam is a legkevésbé látogatott helyek közé kerülhet?
6. Dzsibuti ( 51 ezer)
A jemeni konfliktus elől menekülők legfőbb célpontja, nem árt óvatosnak lenni vele.
5. Comore-szigetek (24 ezer)
Szigetcsoport Madagaszkártól északra Seychelle-től nem is olyan messze.
4. Montserrat (9 ezer)
Nem a spanyol hegyről van szó, hanem a karib-tengeri szigetről.
3. Sao Tomé és Principe (8 ezer)
Afrika nyugati partjainál fekszik, közel az Egyenlítőhöz.
2. Kiribati (4 ezer)
Az isten háta mögé vágyik? Itt a helye.
1.Tuvalu (1 ezer)Gyönyörű sziget a Csendes-óceán déli részén, csoda, hogy nem tarolta még le a tömegturizmus.
© AFP / SPC
2017. június 17., szombat
Megnyílt a felújított Dettai Termálstrand
Pataki Zoltán 2017. június 15.,
Fotó: facebook.com
Június elején megnyílt a frissen felújított Dettai Termálstrand, ahol fedett és szabadtéri hideg és m eleg vizes medencék, gyógykezelő központ, napozók, szauna, öltözők, vendéglő, szálláshelyek és parkolóhelyek várják a turistákat. A strandot az önkormányzat rehabilitálta és működteti, nyitvatartás naponta 7–22 óra között.
A dettai strandbelépők ára rendkívül vonzó: három év alatti gyerekek számára ingyenes a belépés, 3-18 év között gyerekek számára 3 lej/nap, felnőttek számára 5 lej/nap. A strand területén való parkolás, illetve nyugágy, napernyő bérlése egyaránt 5 lejbe kerül egy napra. A dettai termálstrand nemcsak a Temes megyeiek körében népszerű, a szomszédos Krassó-Szörény megyéből is sokan látogatják.
Átadták a leghosszabb temesi kerékpárutat
Pataki Zoltán 2017. június 15.,
Az elmúlt hét végén a Bánsági Vízügyi Igazgatóság átvette a kivitelezőtől Temes megye leghosszabb (37 km) kerékpárútját, amely a Bega-csatorna gátján vezet végig Temesvártól Ötvényen, Bégaszentmihályon és Óteleken keresztül a román–szerb határig.A 37 km hosszú kerékpárút a Módosi hídtól Ötvényig a Bega-csatorna bal partján, Ötvénytől az országhatárig a csatorna jobb partján halad végig. A kerékpárutat 15 cm vastag zúzott kő alapozásra építették, az aszfaltcsík két méter széles és 4 cm vastag. Titu Bojin arra figyelmeztetett, hogy borsos, 7000 lej értékű bírságra számíthatnak azok az autósok, akik felhajtanak a kerékpárútra. „Eddig két 7000 lejes bírságot osztottunk ki és egy harmadik autóst is azonosítottunk, aki ráhajtott a kerékpárútra, ő is 7000 lejes bírságra számíthat. Fokozni fogjuk az ellenőrzéseket, és a bírságok értékét is növelni akarjuk, annak érdekében, hogy megőrízzük a kerékpárutat, amely 2,4 millió euróba került” – nyilatkozta Titu Bojin. A vízügyi igazgató szerint a közeljövőben megvalósulhat a bégaszentmihályi zsiliprendszer felújítása is, amely újból hajózhatóvá tenné a csatornát Temesvártól a román–szerb határátkelőig. A nemzetközi hajóforgalom újraindítása érdekében egy új határállomást is ki kellene építeni Románia és Szerbia között.
2017. június 12., hétfő
Topogó turizmus
2017. június 7.,
2017 a turizmus éve Háromszéken, ennek, no meg legrangosabb, legismertebb turistaszervezetünk meg- és újjáalakulásának kettős évfordulójának jegyében szervezik meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) országos vándortáborát július utolsó napjaiban, megyénk egyik legvarázslatosabb, de igen veszélyeztetett helyén, a Rétyi Nyír szomszédságában.
Egy ezernél több embert befogadó tábor létrehozása akkor is nagy feladat, ha csak a helyet és az ivóvizet, illetve tisztálkodási lehetőséget kell megteremteni. És mindjárt itt az első kérdés: mikor még a gazdag országokban is fölöttébb népszerűek – csúcsidényben hónapokkal előre foglaltak – a szabadság érzését kínáló, zsebbarát kempingek, megyénkben a Besenyői-tó partján működik az egyetlen hivatalos sátorozóhely, és országszinten is kevés van belőlük. Még ott sincs, ahol nagy igény lenne rá, például a Rétyi-tó partján vagy a Szent Anna-tó nyergében. A vadkempingezés pedig erősen környezetszennyező, főként, ha tömeges. A szemét összegyűjtése és elhordása persze fontos, de korántsem elegendő a huszonegyedik században. A tiltás nem megoldás, a pikniktörvényt a kutya sem tartja be. Valamit tenni kell a természet és önmagunk érdekében, de csak topogunk...
Ezért is lenne üdvös, ha nem csupán egyetlen szervezet egyetlen rendezvényére figyelnénk, legyen az bármennyire jelentős. Alkalom mindig akad arra, hogy a helyi önkormányzatok szétnézzenek a házuk táján: vannak értékeink, de hogyan mutatjuk fel, becsüljük meg, adjuk el őket? A meglévő turistautak, ösvények újrafestése elkezdődött, de a Rétyi Nyírről még mindig nem készült turistatérkép. A Baróti- és Bodoki-hegységről ma is egy régi, 1987-es (30 éves!) kiadás a leghasználhatóbb (Kisgyörgy Zoltán munkája), jó lenne ezt újra kinyomtatni, a szükséges javításokkal. Az elmúlt években több ismeretterjesztő plakát jelent meg az útszéleken – például néhány gombafajról, védett növényekről, állatokról – , ezekre is ráfér a felújítás, nagy részük a felismerhetetlenségig lekopott, megrongálódott, eltűnt. Akárcsak a Sepsiszentgyörgy környéki bicikliutak – a Sepsi Zöld út és a Sugásfürdőre vezető Zeroo terepút – jelzései. Új bicikliutakat is kell kijelölni, mert a közutakon életveszélyes karikázni – a Rétyi Nyírig vagy a Besenyői-tóig azonban a mezei utakon egy tízéves gyermek is el tud tekerni, ha biztonságban megteheti. Évről évre többen ülnek nyeregbe, de csak a sugásfürdői úton lehet viszonylag nyugodtan elindulni, meg a félreesőbb falvakban. Azokról is érdemes legalább szórólapokat nyomtatni: hol, melyik utcán kell keresni a műemlék templomot, tájházat, kúriát, egyéb nevezetességet? Hol lehet ebédelni, ha egy család vagy baráti társaság elindul gyalogos vagy biciklis túrára? Hogyan szabaduljunk a fenyegető kutyáktól?
Sokszor halljuk, hajtogatjuk, hogy a turizmus a zöld ipar, a kitörési lehetőség ezen a vidéken – de előrelépést a meglévő, öröklött állapotokból nemigen tapasztalunk. A szállások száma és minősége javult, de a természet, a környezet védelme nagyrészt a civil szervezetekre hárul, amelyek ugyan végzik önként vállalt feladatukat, de kevés emberrel és kevés pénzzel rendelkeznek, a hatóságok, a magánszféra támogatására szorulnak. Így persze nagyon esetleges és rapszodikus minden, ami történik – ám ha valóban komolyan gondoljuk a turizmusfejlesztést, akkor hosszú évek átgondolt, összehangolt, céltudatos munkájára van szükség, és nagyobb odafigyelésre az állam, az illetékes közintézmények részéről. Nem kell semmit kitalálni, mások már megtették, de neki kell feküdni. Hogy ne csak a vándortábor hűlt helyével maradjunk.
2017. január 22., vasárnap
25 LEGJOBB FALUSI HANGULATÚ SZÁLLÁSHELY
Ha kedves vidéki vendégházat keresel vagy autentikus falusi szálláshelyet, esetleg régi malomból vagy parasztházból kialakított vendégszobát, akkor ez a gyűjtemény lesz leginkább a segítségedre. Válassz úti célt az ország legjobb falusi hangulatú szálláshelyei közül.
Vértestolnán, a Gerecse hegyei között egy újjáépített parasztházban érdemes megszállni, ami búboskemencéjével, hímzett falvédőivel visszaidézi a régi falusi házak hangulatát, de közben a mai kor kényelmét is megadja nekünk. 4 napraforgós vendégház.
Csillagvirág vendégház
Megyert, a legkisebb magyar falut Sümegtől 12 km-re, a Balaton-felvidék nyugati csücskében találjuk. A hat vendégház összesen 50 főt tud elszállásolni. A szobák hangulata, berendezése szépen ötvözi a trendi, fiatalos és autentikus népi elemeket, motívumokat, tárgyakat.
Ez a városlődi szálláshely a százéves parasztházak minimalista vonalát követi, kiegészítve a mai igények szerinti összkomforttal, hangulatos verandával. Bútorait a faluban itt-ott még fellelhető rusztikus bútorokról másolták.
A Káli-medencét sokan hívják Mini-Provance-nak, és ez a szálláshely pont erre játszik rá. És nagyon jól. Rusztikus mediterrán elemek keverednek a modern trendekkel, közben ügyesen becsempészi a magyar falusi hangulatot is. Mindezt varázslatos természeti környezetben.
Káli Art Inn
Ki aludt már malomban? A Villa Fiore egy több száz éves malomépület stílusosan felújítva, megfűszerezve egy kis mediterrán hangulattal, a Balatoni-borvidéken, Lesencetomajban. Csendes környezet, házias ételek, bio-fürdőtó, jacuzzi és végtelen nyugalom várja a vendégeket.
Kisdörgicsén, a Sárffy család egykori uradalmi épületében alakították ki a szálláshelyet, ami kitűnően és ízlésesen ötvözi a régi idők falusi luxusát a maival. Minden igényt kielégítő kényelem, túraajánlatok, kerti medence is benne van az árban.
A régi építésű, de igényesen felújított, tornácos, nádtetős parasztkúria épületében vendégeskedni olyan, mintha egy gazdag parasztcsalád házába lépnénk. Szép, népies berendezés, összkomfortos szobák, hangulatos verandával, Kővágóörsön, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park délkeleti részén.
Összkomfortos veleméri szálláshely, amely egy új építésű, a régi román falusi templomokat idéző épületből és egy százéves, felújított parasztházból áll. A parasztház belső terei teljesen megőrizték a régi, falusi hangulatot. Berendezési tárgyait néprajzi múzeumok is megirigyelnék.
Csinyálóház
Berendezésében a modernebb vonalat követi, de nem kevésbé hangulatos, falusi jellegű, négy napraforgós minősítésű szálláshely vár minket Kékkúton, a Káli-medence közepén. A rendezett kertben hatalmas diófák alatt, illatos levendulák között tölthetünk el néhány kellemes napot.
A Hortobágyi puszta szélén, Hajdúszoboszló és Nagyhegyes határában, akácfák árnyékában találjuk meg a Tuba tanyát. A valódi tanyasi hangulat mellé az Alföld hamísíthatatlan ízeit, saját kemencében készült ételeit kínálja a gazda.
Hortobágyon, világörökségi helyszínen nyitott meg a Sóvirág vendégház 2012-ben. 6 db kétágyas szobája a főúri vadászházak hangulatát idézi. 15 férőhellyel, egész évben várja a vendégeket. Ideális kiindulópontja lehet a Puszta felfedezőkörútjának. Négy napraforgós szálláshely.
Ez a százéves, kétszobás, felújított parasztház tökéletes hely a pihenésre. Szép fenyőbútorokkal, füves kerttel, tornáccal, kemencével, gyümölcsfákkal, kerti grillezővel és teljes komforttal várja vendégeit Tiszacsegén, a folyó közelében.
Dorottya udvar
A szálloda Pest megye déli részén, a kiskunság kapujában fekszik. Többféle vendégház közül választhatunk: van nádfedeles parasztház, modern hotel és faház is. A hotel is sok programlehetőséget kínál, de a környék természeti értékeit is érdemes felfedezni.
A kényelmes, családias, búbos kemencés, nádfedeles, összkomfortos parasztházak falusi hangulattal, egész évben nyitva állnak, Kunhegyesen. Az udvaron kerti kemence, nyársaló hely, lengőteke, játszótér és egy kisebb néprajzi múzeum várja a vendégeket.
Ez a négy napraforgós vendégház a csendes Almáskeresztúron található. A szálláshely egy kisházból és egy nagyházból áll, mindkettő ízlésesen berendezett, népies hangulatú, de modern szobákkal, gyerekbarát szolgáltatásokkal és dézsafürdővel várja vendégeit.
Búbos kemence, régi bútorok, hagyományos tanyasi környezet, népi ételek jellemzik a Piroska vendégházat Székkutason, Orosháza mellett. Jól felszerelt konyha és fürdő adja a kényelmet, minden más autentikus tanyasi életérzést közvetít.
Vidéki romantika vár Buzsákon (Fonyódtól délre), ahol a 8 fős, négy szobás vendégházban a hagyományos, és nagyon szép parasztbútorok között még igazi szalmaágy is található. A Szalmaháznak továbbá egy kényelmes társalgója, két fürdőszobája, egy téli és egy nyári konyhája is van.
Szalmaház
Lajosmizse híres lovastanyája egy hatalmas komplexum, ahol mindent megtalálunk, ami lovakkal kapcsolatos a lovasbemutatótól a lovastáborig. Szállást takaros kis házikókban nyújtanak, amik a legaranyosabb falusi hangulatot varázsolják elénk, szép bútorokkal, díszekkel, verandákkal.
Létezik felső kategóriás falusi szálláshely is. Ezen a ruzsai tanyán régi, nádfedeles épületegyüttest alakítottak butik hotellé. Minden megőrizte az autentikus vonásait, de mindenbe belekeverték a modern trendeket. Az összhang kiváló, a hangulat falusi, a minősítés négy napraforgó.
Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő Hollókőn, az Ófaluban mi is beköltözhetünk egy igazi palóc parasztházikóba, ahol régi palóc berendezés, de modern kényelem vár minket. Innen kiindulva érdemes felfedezni a falut, a várat és a környéket.
Noszvaj északi részén találjuk ezt a kis paradicsomot, ahol luxus színvonalú jurtában és parancsnoki sátorban is aludhatunk, de van vendégház is, medence és rengeteg hely piknikezni, amihez finomságokkal teli kosarat is kapunk.
Nomád hotel
Villánykövesden, a pincesoron találjuk ezt a szintén négy napraforgós szálláshelyet. Gyönyörű házzal és kerttel, saját pincével (saját borral és pálinkával), modern, de rusztikus hangulatú belső terekkel, összkomforttal várják az utazókat. A Flórián pince remek kiindulópont a Villányi borvidék felfedezéséhez.
Catherine szőlőskerti házai a Vértes Nemzeti Park szélén álló saját szőlőskerttel, gyümölcsfákkal és levendulákkal övezett hagyományos és a rusztikus hangulatú, modern vendégházak. Mind a hat ház nagyon szépen van berendezve, ízlésesen ötvözik a mai trendeket a falusi hangulattal.
A Kosbor panzió antik bútorait a tulajdonosok gyűjtötték össze, sok-sok év alatt. Szobáik a századfordulós polgári lakások hangulatát tükrözik, de a mai kor kényelmével és luxusával. A panziót Magyarszombatfán, az Őrségi Nemzeti Park szomszédságában találjuk, mesébe illő környezetben.
Öt, gyönyörűen felújított házból, egy pincéből és egy grillteraszból áll a Borházfalu, a festői Göcsej és Őrség lábánál. A házakat egy család újította fel és csinosítja a mai napig, ettől olyan őszinték, egyediek, de mégis ismerősek és barátságosak. Négy napraforgós szálláshely.
Boldog Új Évet 2017-ben is!
A szerkesztőségi gárda ezúton is mond a kedves olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet, Mindenkinek egészséget!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)