A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és
Boldog Új Évet 2021-ben!
2020. december 31., csütörtök
2020. október 24., szombat
Felújítják a kisvasút egy szakaszát. Jubileumra készülve
2020-10-20 Vajda György
A napokban üzemképes lesz az a gőzmozdony, amelyet egy lelkes – a vasúti szállítás iránt rajongó – csoport üzembe helyezne a keskeny nyomtávú vasúton. A javítási munkálatokat Mihály Ferenc (fotó) nyugdíjas mozdonyvezető irányította, egykori kollégáival, önkéntesek segítségével, és azon fáradozik, hogy turisztikai céllal üzemeltessenek egy szerelvényt a régi nyomvonalon. Azt is megtudtuk, hogy a nagyállomás épületében vasúttörténeti múzeumot létesítenek. Kezdeményezésüket felkarolta a vasúttársaság egyik részlege is.
Ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték a marosvásárhelyi nagyállomás Meggyesfalván levő mozdonyszínében és az egyik mellékvágányon.
Mihály Ferenc elmondta, több évtizedig volt mozdonyvezető, és nyugdíjazása után is hű maradt szakmájához. Nem tudta karba tett kézzel nézni, ahogy tönkremegy a keskeny nyomtávú vonal, a holtvágányokra húzott mozdonyok, amelyekből szinte minden mozdíthatót elvittek. Így több lelkes társával, önkéntesekkel tavaly hozzáfogtak a gőzmozdonyok javításához.
Fotó: Nagy Tibor
– Be akarjuk bizonyítani, hogy ezeket a mozdonyokat működőképessé lehet tenni. Romániában több helyen alakultak egyesületek, különböző társaságok, ahol megjavították a vasútvonalakat, rendbe tettek mozdonyokat, vagonokat, és turisztikai céllal – igen nagy sikerrel – rendszeres járatokat működtetnek. Az év elejétől dolgozunk. A nyáron beszereztük a hiányzó alkatrészeket a régi vasúti raktárakból. Három gőzmozdonyt és egy dízelmotoros vontatókocsit helyreállítunk, néhány hét múlva hozzáfogunk két vagonhoz is – mondta a nyugdíjas mozdonyvezető.
Megtudtuk, hogy Marosvásárhely–Parajd között a vonalat 1912–1915 között építették ki. A Nyárádmentén földtulajdonnal rendelkező nagybirtokosok és a beruházókat képviselő MÁV vezetői a nagyteremi kastélyban jelölték ki a nyomvonalat. S bár több földtulajdonos szerette volna, hogy az ő területéhez kerüljön közelebb a vasút, a döntő tényező a Nyárád közelsége volt, hiszen a gőzmozdonyok működéséhez vízre volt szükség. Az első szerelvény 1915-ben indult a nagyállomás mellett létesített mozdonyszínből. 1916 októberében egy nap alatt több ezer katonát szállított Marosvásárhelyről Parajdra. 1918 után pedig az utasok mellett sót, fát és gabonát szállított a székely fővárosba Parajdról, Szováta környékéről és a Nyárádmentéről. Mivel a szovátai viadukt szerkezete meggyengült, 1975-től csak a fürdővárosig közlekedett a szerelvény. Az 1989-es rendszerváltást követően sokáig volt rendszeres járat, aztán csődbe ment. Azóta senki sem viseli gondját a kisvasútnak. A Marosvásárhely–Maroskeresztúr szakaszt egy magánvállalkozó bérelte ki, hogy kis távon szerelvényt működtet, majd miután „rájött, hogy nem nyereséges”, eladta a síneket. Egyedül Szováta és Vármező között működtet járatot egy cég.
Mihály Ferenc elmondta, az a szándékuk, hogy a nagyállomástól újra lefektessék a síneket Maroskeresztúrig, és ezen járjanak a felújított gőzmozdonyok. Ehhez megkapták az engedélyt a vasúttársaságtól, és ígéretük van az egykori Imatex mögött építendő 10 emeletes szállót felhúzó Alfa Construct cégtől, hogy támogatásként lefekteti a vonalat. Megvannak a sínek, a talpfák, és megfelelő mennyiségű vasúti kővel rendelkeznek. Minden elő van készítve. Sajnos az egykori kicsi vonat mozdonyszínét nem tudják használni, mert az épületet a CFR eladta egy közszállítási vállalatnak. Igaz – tette hozzá Mihály Ferenc –, a terület továbbra is a vasúttársaság tulajdona.
A projekt részeként vasúttörténeti múzeumot rendeznek be a nagyállomás épületében, a volt vendéglő helyén. A múzeumot jövőben avatnák fel, mivel 150 évvel ezelőtt futott be az első szerelvény a marosvásárhelyi állomásra. A múzeum létesítését engedélyezte a vasúttársaság. Három helyiségben mutatnák be a Székely körvasút kiépítését, illetve a vasúti szakágazat történetét. Az egyik gőzmozdony és a dízelmotoros vontató holtvágányon, kültéri múzeumban lesz, ahol különböző irányítóeszközök, a gőzmozdonyokat ki- szolgáló szivattyúfejek és sok más korabeli eszköz lesz kiállítva. A munkájukat segítik a brassói műszaki egyetem szállítási fakultásának diákjai, gyakorlatként. A múzeumi részleg dokumentációjában Virág Sándor segített, aki a budapesti közlekedéstörténeti múzeumban és sok más helyen is járt. Gazdag fotó- és dokumentációs anyag gyűlt össze, igazi kuriózum lesz. Ha sikerül, egy múlt század eleji indóházat is berendeznek.
Mihály Ferenc azt is elmondta, hogy jövő hónapban a keskeny nyomtávú vasutat működtető egyesületek képviselői a Máramaros megyei Visón vagy a Hunyad megyei Krustyón találkoznak, hogy létrehozzanak egy országos szervezetet, hogy a CFR által nem használt vonalakat – leginkább kis nyomtávú – adják át olyan egyesületeknek, szervezeteknek, amelyek idegenforgalmi céllal működtetik majd. Mihály Ferenc szerint van ahol még megmenthető az infrastruktúra, nem igényel nagyobb beruházást a helyreállítása. A működtetés sem költséges. Külföldön ez komoly helyi jövedelemforrásnak számít, és nemcsak a működtetők nyernek, hanem a környéken lakók is, hiszen hozzájárulhat a turizmus fellendüléséhez. De ebből nem lehet meggazdagodni – teszi hozzá a volt mozdonyvezető.
Jelenleg Szeben megyében hét kilométeres szakaszon működtetik külföldi beruházó segítségével. A vagonokat egy Moldoviţáról kölcsönzött gőzös húzza. A Mezőségen a Lekence és Teke közötti járatot a marosvásárhelyi mozdonyszínből származó mozdonnyal működtették. A mozdony elromlott, jelenleg egy dízelhajtású kismotorral végzik a vasút karbantartási munkálatait.
– Sajnos, a vasúttársaság tönkretette az infrastruktúrát, nem volt jövedelmező, mindent eladtak. Nem állt érdekükben, hogy ezeket a létesítményeket turisztikai céllal működtessék. Erről a holtpontról szeretnénk elmozdítani a helyzetet – mondta Mihály Ferenc.
Az ötletet felkarolta Vîlcan Adrian, a CFR brassói regionális igazgatósága 7-es pályakezelő rész- legének vezetője is, akinek a közbenjárására megkapták az engedélyeket. Az igazgató elárulta, sikerült egy egykori „királyi” vagont beszerezni, valamint egy Buick típusú vasúti járművet. Ezeket is helyreállítják, és üzembe helyezik. Szándékukban áll a szerelvényt a vidrátszegi repülőtérig közlekedtetni. Erre is van jóváhagyás. Megtudtuk, hogy jövőben hozzáfognak a Székelykocsárd–Marosvásárhely közötti széles nyomtávú vonal felújításához, és a tervek szerint ezzel párhuzamosan lefektetik a keskeny nyomtávú vonalat is. Erről is egyeztettek a vasúttársaságnál. Az igazgató támogatja és örvendetesnek tartja a múzeum létrehozását, hiszen ez új színfoltja lesz majd a marosvásárhelyi turisztikai kínálatnak. Most olyan fázisba jutott a projekt, hogy konkrétumokról is beszélhetünk – mondta, majd hozzátette, reméli, Soós Zoltán megválasztott polgármester volt múzeumigazgatóként támogatja majd a projektet, és Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke is melléjük áll.
Mint ismeretes, a megyei tanács kifejezte szándékát, hogy átvenné a Marosvásárhely–Szováta közötti vonalat, amelynek a helyére kerékpárutat építene. Ez homlokegyenest ellentmond a vasútbarátok kezdeményezésének. Jogilag. Mert gyakorlatilag találhatnának megoldást. Ugyanis a jogszabály szerint a vasút mellett – a sínektől öt méterig – a CFR tulajdonában levő védett zóna van. Ha ezzel együtt adják át a megyei tanácsnak a tulajdonjogot, talán kompromisszumos megoldás születhet: helyreállíthatják a vasútvonalat, és mellette kiépíthetik a kerékpárutat. Ehhez jogi személyiséggel rendelkező partner kell, aki felvállalja a vasútvonal felújítását és működtetését.
Reméljük, hogy a civil kezdeményezést felkarolva, az állami vállalatnak (CFR) és a megyei tanácsnak, valamint a kis nyomtávú vasútvonal által érintett helységek önkormányzatainak sikerül olyan életképes tervet, megoldást találniuk, ami garantálja, hogy az elképzelés hosszú távon fenntartható, amivel valóban fellendíthető a turizmus megyénkben, mert a jelek szerint az érintettek közül mindenki ezt szeretné. Csak összefogás kell a közös cél érdekében.
2020. február 22., szombat
Gyula – a város, amelyben sose csalódunk
2020. február 20.,
Nagyvárad és Arad között, Románia határától mindössze 5 kilométerre található Magyarország történelmi fürdővárosa, Gyula. A város a történelem és a modernitás egyedi ötvözetével várja látogatóit, kínálatában minden megtalálható, amire az egész családnak igénye lehet egy nagyszerű kirándulás alatt. A gyulai víz – a szórakozás és az egészség forrása Világszerte híres a gyulai termálvíz, amely 2005 méter mélyről feltörő 72 C fokos, alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz elsősorban kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazható kiváló hatással. Ez az a természeti kincs, amely minden formájában kényezteti az ide látogatókat. A gyulai Várfürdő korszerű felszereltségének köszönhetően oly módon használja fel ezt a folyékony aranyat, hogy abban az egész család örömét leli: a gyerekek meleg vizes medencékben és csúszdákon csobbanhatnak az Aquapalotában, a felnőttek a Castello szaunaparkban élvezhetik a gőzfürdők kényeztetését, míg a szépkorúak a magas hőmérsékletű medencékben a gyulai termálvíz gyógyhatásáról győződhetnek meg.
A Várfürdő magas színvonalú wellness részleges és masszázs szolgáltatásai pedig tovább fokozzák a kényelmet és a kikapcsolódást. Történelem és kultúra – minden egy karnyújtásra A Várfürdő tőszomszédságában, található Gyula két meghatározó látványossága: a Gyulai Vár és az Almásy-kastély. A Gyulai Vár, amely az egyetlen épségben megmaradt síksági téglavár, mára multifunkcionális központként működik, a múltat bemutató kiállítás mellett solymászati bemutatót is lehet látni, de ki lehet próbálni a középkori kovácsmesterséget is. Az Almásy-kastély, 2014-es felújítása után Magyarország kastélyainak egyik gyöngyszeme és egyedi, interaktív kiállítással rendelkezik: modern eszköztárának köszönhetően a látogatók megtapasztalhatják, hogyan éltek sok száz évvel ezelőtt a kastély lakói, nemcsak a nemesek, hanem a szolgálók mindennapjaiba is bepillanthatnak az érdeklődők.
A kastély tornyából pedig panoramikus kilátás nyílik az egész városra. Szabadidő és kaland – az alföldi táj csodái Azt mondják, hogy fürdővárosokban a fürdésen kívül nincs más szórakozási és kikapcsolódási forma, azonban Gyula esetében ez határozottan cáfolható. A város környékén számos természetjáró tevékenységre van lehetőség: kerékpározás, lovaglás, valamint kajakos és gyalogos túrák. Kicsit több adrenalint nyújt a város határában található gokart pálya. De az sem unatkozhat, aki nem aktív pihenésre vágyik, a város hangulatos, Élővíznek nevezett csatornáján romantikus csónakázáson vehetnek részt.
Emellett Gyula kiváló kiindulópont egynapos kirándulások számára: elérhető távolságra található Szeged városa és a környező vidék a maga világhírű halászlé-vendéglőivel és könnyedén el lehet jutni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba is, ahol meg lehet tekinteni a híres Feszty-körképet, a Magyarok bejövetelét. Gyulán mindig történik valami – események és rendezvények A város kora tavasztól egészen késő őszig nagyszabású szabadtéri rendezvényeknek ad otthont. Ne lepődjünk meg, ha Gyulára látogatva éppenséggel a híres gyulai kolbásszal kínálnak vagy a térségben termelt pálinkák versenyébe csöppenünk. A Gyulai Végvári Napokon belekóstolhatunk a magyar vitézek életébe és részt vehetünk a Várszínház egyedi előadásain is, amelyeket vízre épített színpadon mutatnak be. Emellett a helyi virágkertészet, sörfőzés, csokoládégyártás és népművészet is saját ünnepet kap a városban, így az egész éves program garantált. Szálláshelyek – minden igénynek és pénztárcának Ha azon töprengünk, hogy egy külföldi kirándulás valójában nagyon sokba kerül, akkor Gyula erre biztosan rácáfol.
A város minőségi szállodái, amelyek itt elérhetőek: https://www.visitgyula.com/alomvakacio olyan kiváló ajánlatokat nyújtanak, amelyek ár-érték arányban messze felülmúlják a legtöbb magyarországi fürdővárost. Gyulán a látogató nem csupán egy szoba árát fizeti ki, hanem az egész város élményét vásárolja meg, hiszen a szállodák csomagjaikban rendszerint fürdőbelépőket és egyéb kedvezményeket is ajánlanak. És amiatt sem kell aggódni, hogy nem fér el mindenki, hiszen Gyulán minden szálláshelyen van lehetőség arra, hogy együtt legyen a család. Gyula az a város, ahol az egész család kikapcsolódhat és tartalmas, szórakoztató módon töltheti el a jól megérdemelt vakációt. További információ: www.visitgyula.com oldalon.
2020. február 19., szerda
Turisztikai vásár
2020. február 19
Február 20–23. között zajlik Bukarestben Románia Turisztikai Vására, amelyen bemutatják azt a kilenc desztinációt is, amely az Európai Bizottság által kezdeményezett, úgynevezett EDEN versenyen kiválósági díjat kapott.
Forrás: targuldeturism.ro
Ezek a Horezu-medence, a Nyugati Szigethegység Nemzeti Park, Feredőgyógy, Bodza-föld, Gyulafehérvár, Jurilovca, Nagyszeben környéke és Miszmogyorós. A 2006-ban alapított verseny célja, hogy a figyelem középpontjába állítson kevésébé ismert turisztikai desztinációkat. Az évek során Románia 36 desztinációja kapott kiválósági díjat. A vásáron egyébként 45 százalékos kedvezménnyel lehet vonatjegyeket vásárolni március 23-i határidőig.
2020. február 16., vasárnap
10 évesek vagyunk!
2011 februárjában tartotta alakuló ülését a kalotaszegi agroturisztikai központ. 13 panziótulajdonos fogott össze, hogy erősítsék a turista ellátást.
Ekkor a https://kalotaszegiath.blogspot.com/ portál elindítását is elhatározták, így most már tíz évesek lettünk.
Turisztikai rendőrséget szeretnének a hivatásos idegenvezetők
Antal Erika • 2020. február 14.,
Hozzanak létre egy úgynevezett turisztikai rendőrséget a hivatásos idegenvezetők érdekei védelmében – ezt kéri a pénzügyminisztériumtól és a rendőrségtől a Romániai Idegenvezetők Szövetsége. Indoklásuk szerint az új hatóság ellenőrizhetné az idegenvezetőket, és büntetést szabhatna ki azokra, akik engedély vagy a jogosultságot igazoló kitűző nélkül vezetnek turistacsoportokat. Turistacsoport Székelyföldön. A márciustól októberig tartó időszakban adnak a legtöbb munkát az idegenvezetőknek.
Nyugat-Európában évtizedek óta csak engedéllyel működő, minősített idegenvezetők dolgozhatnak, Kelet-Európában azonban ez még kevésbé jellemző. Bár létezik az Idegenvezetők Országos Szövetsége – illetve annak egyik alapítója, az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesülete –, amelynek tagjai engedéllyel rendelkeznek, számlaképesek, adót fizetnek és szakmailag is felkészültek, sok az alkalmi, feketén dolgozó idegenvezető, aki úgy kalauzol turistacsoportokat, hogy az abból származó bevétel után nem fizet adót.
Ennek egyik következménye a piacrontás – hívta fel a figyelmet Magyari-Vass István, az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy aki nem adózik, az általában 20–30 százalékkal olcsóbban dolgozik. De az sem mindegy, hogy az idegenvezető milyen „szemüvegen” át, milyen szempontok szerint mutatja be az illető várost vagy vidéket az idelátogatóknak. „Mi igyekszünk a reális Erdélyt, Székelyföldet megismertetni, amely nem egy rezervátum, ahogyan azt sok idelátogató hiszi, vagy a távolról jövő idegenvezető bemutatja” – hangsúlyozta a hivatásos idegenvezető, rámutatva arra, hogy sok magyarországi csoport úgy érkezik, hogy hozza magával saját kalauzát. Az pedig másként látja és láttatja mindazt, ami itt van, hiszen lehet, hogy járt néhányszor Erdélyben, és felszínes tapasztalatai alapján mutatja be azt a régiót, vidéket, amelyre a csoport kíváncsi – érvelt Magyari-Vass István.
Ki lehet hivatásos?
Ahhoz, hogy valaki hivatásos idegenvezető lehessen, meg kell szereznie az engedélyt, aminek feltétele egy tanfolyam elvégzése, illetve egy alapfokú nyelvvizsga. Mire hozzájut a helyi idegenvezetői minősítéshez, a költségei meghaladják a 2500 lejt.
De ha ennél többet akar, olyan minősítést, amelyet az egész országban használhat, jóval több tanulást, időt és pénzt kell rááldoznia – magyarázta a Székelyhonnak Magyari-Vass István. Az erdélyi magyar idegenvezetőket tömörítő egyesületnek csak az lehet tagja, aki engedéllyel tevékenykedik és számlaképes, megfelel a pénzügyi elvárásoknak – tette hozzá.
Hol kezdődik a „feketézés”?
Általában tanárok, földrajz szakon végzettek szoktak a nyári hónapokban nem hivatalosan idegenvezetőként dolgozni. Az úgynevezett turisztikai rendőrségnek az lenne a feladata, hogy ellenőrizze azokat, akik egy-egy városban vagy idegenforgalmi látványosság körül csoportot vezetnek. A szakember szerint ehhez nem volna szükséges egy újabb rendőrség létrehozására, a jelenlegit kellene bevonni, felkészíteni erre a tevékenységre. Érdeklődésünkre, hogy ha valaki népesebb családját vagy barátait kalauzolja, az idegenvezetésnek minősül-e, Magyari elmondta, az nem, ha viszont rendszeresen feltűnik egy város főterén egy-egy nagyobb csoporttal, már nem állíthatja azt, hogy családtagjainak mutatja be a várost vagy a barátaival sétál.
Az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének jelenleg húsz tagja van. Aradtól Nagyváradon át Brassóig, Háromszékig több megyében is dolgoznak, de a legtöbben Hargita megyében tevékenykednek, marosvásárhelyi tag még nincs.
Magyari-Vass István szerint azoknak, akik Erdély különböző egyetemein földrajz vagy turisztikai szakot végeznek, érdemes még egy kis energiaráfordítással, tanulással megszerezniük az idegenvezetői minősítést, mert a piac nagy és mindenki meg tud élni belőle. „Nekem ez a munkám, évente több mint 25–30 csoportot vezetek, és megélek belőle” – fogalmazott. Megélhetést biztosít A márciustól októberig tartó időszakban van a legtöbb munkájuk a minősített idegenvezetőknek. A kereslet-kínálat egyelőre spontán alakul, sok a visszatérő, illetve az olyan turistacsoport, amely „hallotta” egy előzőtől, hogy „jó volt” az illetővel sétálni az adott város utcáin, látnivalói között vagy a népszerű vidéken – fejtette ki Magyari-Vass István, hozzátéve, hogy az utóbbi időben egyre többen tartanak igényt munkájukra a téli hónapokban is.
Az engedély nélkül dolgozó idegenvezetők egy része nincs tisztában a vonatkozó szabályozásokkal, ráadásul olyanok is vannak köztük, akik kedvtelésből vállalják csoportok kalauzolását, nem a pénz miatt. Egy Marosvásárhelyen időnként idegenvezetést vállaló nyugalmazott földrajztanár a Székelyhonnak elmondta, soha senki nem kérdezte meg tőle, hogy van-e engedélye.
2020. február 14., péntek
Heves megye turisztikai látnivalói
A Magyarország északkeleti régiójában található Heves megye számos turisztikai vonzerővel rendelkező látványosság számára biztosít otthont. A műemlékek és a kultúra változatos megjelenési formái mellett számos természeti érték is gazdagítja az itt fellelhető látnivalók sorát.
A térségbe érve megannyi festői szépségű, pazar látványosság tárul az idelátogatók szemgolyói elé, és rendkívüli szolgáltatások ingerlik maradásra, de legalábbis visszatérésre az idetévedő vándorokat. Nehéz feladatnak is bizonyulhat egy csokorba gyűjteni a megye lehetőségeit, de azért ez a rövidke összeállítás talán kedvet ébreszt bárkiben, a régióban való körülkukkantás iránt.
A Magyar Állami Vasutak vitathatatlan lehetőségeit igénybe vevő utazók számára Heves megye első állomása Füzesabony városa. A mezőgazdasági múltra visszatekintő kisváros napjainkra is megőrizte csendes kistérség jellegét: a város lakosságának zömét a városszéli üzemek, vagy a környező települések látják el álláslehetőségekkel, és néhány kisebb vendéglátóegység biztosítja az itt élők kikapcsolódását. Közúti és vasúti csomópontja azonban kimagasló jelentőségű szerepet tölt be a régió gazdasági tevékenységét illetően.
Innen egy átszállást követően, észak felé utazva tovább érhetjük el a megyeszékhely szerepét betöltő Eger városát. A borról és a barokkról ismert város a lehetőségek sokszínű megnyilatkozása révén kimagasló vendéglátással rendelkezik. Számos kikapcsolódásra alkalmas egység áll a turisták rendelkezésére, és az itt található Szépasszony-völgy friss borai szemgúvasztóan erősek, akár az itt eltöltött éjszakák. Számos üzem is található a város határában, amelyek betanított fizikai munkát adnak és szakmunkások százait foglalkoztatják.
Rögtön Eger határában található az Egerszalóki sódomb. Ez a természeti képződmény olyan ritkaságnak számít, hogy csupán Törökország területén és az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban bámulható meg hasonló.
Szintén nem kell távolra bandukolnunk a megyeszékhelytől, hogy bámulatos történelmi jelentőségű képződményeknek legyünk szemtanúi. A Nyerges-hegy nyugati oldalán több múltember által faragott fülkékkel telelyuggatott kőképződményt tekinthetünk meg, amelyek mondanom sem kell, hogy mennyire szemcsiklandozó látványt nyújtanak.
Érdekességként megemlíteném, hogy Heves megye területén található a Mátra, és ezzel együtt Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Amihez lehet, hogy érdemes volna időnként mindenkinek elmászni. De rögtön Eger határában is tornyosodik egy Nagy-Eged névre keresztelt mészkőhegy, amelynek csúcsán, egy pokrócon heverészve eltölthetünk egy nyári éjszakát, miközben szentjánosbogarak röpködnek mindenfelé, a hegy lábánál, alattunk pedig ott vibrálnak szüntelenül a város fényei.
Ha azonban további történelmi jelentőségű épületmaradványokra lennénk kíváncsiak, az Eger terültén található Egri vár mellett a Siroki és a Kisnánai is kiváló lehetőséget biztosíthatnak.
2020. február 13., csütörtök
A vendégmarasztaló Kalotaszentkirály
Makkay József • 2020. február 10.,
Évente mintegy 20–25 ezer turistával büszkélkedhet Kalotaszentkirály-Zentelke község. A falusi turizmust csúcsra járató kalotaszegi település polgármestere szerint a sikertörténetnek egy titka van: rend a lelke mindennek. Korszerűsített patakárok a falu főutcáján • Fotó: Makkay József Aki szép magyar falut szeretne látni Kalotaszegen, illetve Észak-Erdélyben, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia Kalotaszentkirály-Zentelkére. A Bánffyhunyadtól néhány kilométerre fekvő községpontnak ugyanis messze földön híre van. És nemcsak a magyarok, hanem a románok között is. Nem véletlen, hogy a polgármester irodájának egyik fala tele van különböző kitüntetésekkel. Felsorolni is nehéz, hány intézmény figyelt fel a Kalotaszeg „fővárosának” szomszédságában meghúzódó gyönyörű településre, amely tavasztól késő őszig virágtengerben pompázik. A házak és kerítések rendezettek, az utcán nyoma sincs szemétnek, mindenhol kétnyelvű, magyar–román feliratok és turisztikai eligazító táblák sokasága fogadja a vendégeket. Olyan turisztikai pannókat láttam a központban, amelyek több tíz kilométeres sugarú körben több nyelven mutatják be a látnivalókat. Akik pár napot arra szánnak, hogy itt szálljanak meg, csillagtúrákban kereshetik fel nemcsak Kalotaszeg, hanem az Erdélyi Szigethegység legfontosabb látnivalóit is. És bőven akadnak ilyen érdeklődők, hiszen Kalotaszentkirály- Zentelke nemcsak Kolozs megyében, hanem a környező megyék viszonylatában is az egyik legjobban felkapott falusiturizmus-helyszín. Kalotaszentkirály-Zentelke településjelző táblája a falu határában • Fotó: Makkay József Húszmillió euró uniós pályázat A mintegy ötven hivatalosan jegyzet falusi vendégházat, panziót magában foglaló kalotaszentkirályi falusi turizmus harminc évvel ezelőtt kezdődött. „1990-ben indult a faluban a néptáncoktatás. Az első ilyen rendezvényre mintegy hatvanan érkeztek, akiket el kellett szállásolni. A szervezők felhívására rögtön akadt pár család, aki a szobáját felajánlotta. Ezen felbuzdulva Vincze Kecskés István szakoktató tanár – aki a rendszerváltás után maradt állás nélkül a bánffyhunyadi szaklíceumban – fantáziát látott a lehetőségben, és nagy elköteleződéssel elkezdte megszervezni a helyi falusi turizmust” – idézi fel a kezdeteket Póka András polgármester, aki két évtizede vezeti a messze földön híres községet. Több tucat kitüntetés öregbíti a község hírnevét • Fotó: Makkay József A falusi turizmussal kapcsolatos kezdeményezés önmagában azonban nem válhatott volna ilyen sikertörténetté, ha nem áll az ügy mellé teljes mellszélességgel a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal. Az igazi bumm az ország uniós csatlakozása után kezdődött, amikor a helyi önkormányzatok hozzájuthattak európai uniós pályázatokhoz. A RMDSZ-es polgármester kiszámolja, hogy eddig összesen 20 millió euró uniós forrást sikerült lehívni. Ebből nemcsak a teljes közművesítést oldották meg a község öt falujában, hanem a területileg illetékes vízügyi igazgatóság segítségével a falun átfolyó patak medrét szabályozták, és ezzel modern kinézetet adtak a községközpontnak. „Még hátravan egy 10 millió lejes munka: a falu fölött egy vízgyűjtő gáttal szeretnénk elejét venni a nagy esőzések idején kockázatot jelentő árvizeknek. Az így kialakítandó tórendszer újabb csemege lesz a turisták számára” – magyarázza a község elöljárója, aki abban reménykedik, hogy belátható időn belül ez a beruházás is tető alá kerül. Egy másik pályázat alapján bicikliutat terveznek a Kalota–Bánffyhunyad egykori vasútvonal töltésén, ami szintén vonzó lehet a falut kedvelő turisták számára. A község polgármestere, Póka András a rend embere • Fotó: Makkay József Ha nem megy szép szóval, akkor büntetnek Póka András keménykezű polgármester hírében áll, aki mindent a faluturizmus felvirágoztatásának rendelt alá. Már az feltűnő, hogy a községközpontban – de a község többi falujában is – nem látni elkorhadt, kidőlt kerítést vagy omladozó házat, gondozatlan falakat. Arról mesél, hogy helyi önkormányzati határozat nyomán előbb a kerítéseket tették rendbe. A község minden portájának tulajdonosát levélben tájékoztatták arról, hogy mit kell elvégeznie. Van, ahol csak festeni kellett a kerítést, máshol el volt korhadva, ezért ki kellett cserélni, vagy új kaput kellett készíteni. A lakosok bő fél évet kaptak erre. A 322 portából 52-ben nem készültek el idejére, ők újabb felszólítást kaptak. „Amikor 27-en erre sem reagáltak, az év végi karácsonyfa alá megküldtük az ezer lejes büntetést” – magyarázza Póka András. Aki vállalta, hogy rövid határidőn belül mégis pótolja mulasztását, annak eltörölték a büntetését, magyarázza vendéglátóm. A jó hír az, hogy végül mindenki beadta a derekát, mert rájött: ha itt akar lakni, akkor el kell fogadnia a polgármesteri hivatal által felállított szabályokat. Rigó Ilona és lánya, Póka Ilona Ildikó a család kalotaszegi szobájában • Fotó: Makkay József Még akkor is, ha a környéken a kalotaszegi példa nem ragadós. Hasonlóan jártak el a házak homlokzati részének felújításával is, ezért néz úgy ki a település, mint egy gondozott nyugat-európai falu. Póka azt mondja, ezt csak olyan településeken tudja bevállalni a polgármester, ahol a helyi tanács mögötte áll, az elöljáró pedig mindig következetes. Ha nem részrehajló és nem tesz kivételt, akkor a falvak lakói is mögé állnak. Kalotaszegi szoba A községvezető szerint a falusi turizmust a polgármesteri hivatalok infrastruktúrafejlesztéssel, jó közbiztonsággal és tisztasággal tudják támogatni. A rendezett falukép elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek. A helyiek pedig élnek a lehetőséggel, hiszen a vendégéjszakák száma az utóbbi években folyamatosan nőtt. Sokan korszerűsítették a családi házat, és a meglévő vendégszoba mellé újat építettek. A szobákat ma már mindenhol saját fürdő egészíti ki: a turisztikai minisztérium munkatársai által engedélyezett házi vendégfogadók többsége kétmargarétás, de nyilván vannak korszerűbb, új vendégházak is. Néhány gazda elnyert 200 ezer euró értékű uniós pályázatot falusi turizmusra, de a többség saját forrásból korszerűsítette lakását, ahogyan Rigó Ilonáék is tették. Százéves családi örökség a dédnagyapa szűrje • Fotó: Makkay József Lányával, Póka Ilona Ildikóval ma már négy-öt szobát tudnak kiadni szállóvendégeknek. Ők a legelején, 1990-ben kezdték el a vendéglátást, és rendre, lépésről lépésre terjeszkedtek. Pár éve a szomszédban meghaltak az idős tulajdonosok, és a régi kalotaszegi házat sikerült megvásárolniuk, így az lett az Akác panzió. Vendéglátóim sorra megmutatnak minden szobát. A falakat régi kalotaszegi falvédőkkel, csipkékkel díszítik: aki itt száll meg, annak kis időutazásban is része van, hiszen olyan szobában alszik, amely kinézetre ötven vagy száz évvel ezelőtti hangulatot idéz. Házuk egyik helyiségét berendezték kalotaszegi szobának. Amíg elkészült a polgármesteri hivatal tájháza, mindenki megfordult itt, mert ez volt a falu egyetlen autentikus kalotaszegi varrottasokkal és ágyneművel berendezett szobája. Ma is betoppannak, benyitnak kíváncsiskodók, hiszen házaknál ritkán lehet megcsodálni eleink gyönyörű hozományát. Kiegészítő kereset A kezdetben augusztus első felére, a nyári tánctábor köré szervezett falusi turizmus mára több hónaposra nőtte ki magát, szinte egész évben tart. A vendéglátók szövetségbe tömörülve, közösen képviseltetik magukat különböző turisztikai vásárokon és turistaügynökségekben. Minden vendégfogadónak saját honlapja van, így közvetlenül is fogadhat vendégeket, a turisták többsége azonban szervezett buszos kirándulások keretében érkezik a faluba. Elég sokan átutazóban szállnak itt meg egy-egy éjszakára, jövet-menet Székelyföld felé, de egyre több az olyan csoportos kirándulás is, amikor egy-egy busznyi ember több napot is eltölt a faluban, illetve környékén. Vendéglátó porta: a régi kalotaszegi házakat nem alakították át • Fotó: Makkay József A nyári táborok idején óriási a tumultus: az évi 20–25 ezer főnyi vendégéjszakás turistának a többsége akkor érkezik, de már a különböző évszakokra is szerveznek tematikus napokat. A nyári vendéglátás nagy előnye, hogy ilyenkor a falusi turizmus helyszínévé válik a községközpontban felépített modern kalotaszegi kollégium is, amelynek bentlakását és étkezdéjét egyaránt tudják hasznosítani. Kalotaszegi falvédőkkel díszített vendégszoba • Fotó: Makkay József Vendéglátóim szerint vannak fiatal családok is, amelyeknek fontos keresetkiegészítő lehetőség a falusi turizmus. „Ha a férjnek a környéken van állása, akkor a feleség számára ez egy ideális pénzkereseti lehetőség” – magyarázza Rigó Ilona. Turisztikai tájékoztató a falu egyik közterén • Fotó: Makkay József Az egyéni vállalkozásokként fenntartott kis vendégfogadók kínálata mindenesetre ma már ott van a legtöbb hazai és magyarországi turistaügynökség asztalán. De nemcsak magyarországiak jönnek szép számmal, hanem nyáridőben akad francia, holland, norvég, brazil vagy éppen japán vendég is. Aki eljön Erdélybe, az nagy valószínűséggel hall Kalotaszentkirály-Zentelkéről is.
2020. február 7., péntek
Tavaly ismét rekordot döntött a magyar turizmus
MTI, ORIGO 2020.02.07.
Tavaly ismét rekordot döntött a magyar turizmus, a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, a vendégéjszakák száma megközelítette a 31,3 milliót. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szálláshelyi összbevétel meghaladta az 550 milliárd forintot, ami 8,8 százalékos növekedést jelent 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tavaly december önmagában is rekord hónapnak nevezhető a külföldi vendégforgalom szempontjából, hiszen a korábbi évek decembereiben soha ennyi külföldi vendég nem volt még Magyarországon, mint az év utolsó hónapjában.
A SZÉP-kártya felhasználása tavaly elérte a 30 milliárd forintot, a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban 46,4 százalékos növekedést tapasztaltak. Az év utolsó hónapjában pedig2,4 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyáról a kereskedelmi szálláshelyeken, ami kimagasló, 93,3 százalékos növekedésaz előző év azonos időszakához képest.Tihanyi látkép
FORRÁS: ANDRAS_CSONTOS/SHUTTERSTOCK
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értékelése szerint még mindig kiegyensúlyozottan oszlik meg a külföldi és a belföldi vendégek száma, valamint az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is.
Tavaly az összes vendégéjszaka felét, 15,6 millió éjszakát a belföldi turisták, 15,7 milliót a külföldi vendégek töltötték el Magyarországon.
Kiemelték, hogy 2019 decembere önmagában is rekord hónapnak nevezhető a külföldi vendégforgalom szempontjából. A korábbi évek decembereiben ugyanis soha ennyi külföldi vendég nem volt még az országban, mint a tavalyi év utolsó hónapjában.A beutazó turisták száma 14,7 százalékkal emelkedett, akik 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.Jelentősen nő az országba érkező, jellemzően magas költésű vendégek száma, tavaly decemberben ugyanis két számjegyű növekedést tapasztaltak az amerikai, angol, olasz, izraeli, kínai turisták körében az előző évhez képest.
A szállodai szobák 2019 egész évi átlagára 7,9 százalékkal 22 ezer 400 forintra emelkedett, de decemberben 10,4 százalékkal 24 ezer 300 forintra nőtt az egy ével korábbihoz képest. A szállodák egy szobára jutó szállásdíjbevétele (REVPAR) a múlt évben 8,8 százalékkal 13 ezer 800 forintra, decemberben az egy évvel korábbihoz képest 14,8 százalékkal 13 ezer 100 forintra emelkedett. A szobák kihasználtsága éves átlagban 61,7, decemberben 54,0 százalékos volt, az egész évet tekintve 0,5 százalékponttal, decemberben 2,0 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az egy szállodai szobára jutó összes árbevétel (TREVPAR) az egész évben átlagosan 8,5 százalékkal, decemberben 13,5 százalékkal nőtt, 23 ezer 500, illetve 23 ezer 200 forint volt.
A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron az előző évinél 8,8 százalékkal több, 556,531 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. A külföldiektől 11,4 százalékkal több, 207,4 milliárd forint szállásdíjbevétel származott, a belföldi vendégek 5,6 százalékkal többet, 122 milliárd forintot fizettek ki szállásra. Az összes szállásdíjbevétel 9,2 százalékkal, a vendéglátásból szerzett bevétel 12,1 százalékkal 329,394 milliárd forintra, illetve 137,234 milliárd forintra nőtt, amihez 89,903 milliárd forint egyéb bevétel is társult, ami 3,2 százalékkal több az előző évinél.
Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 30,02 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok az elmúlt évben, ami 45,4 százalékkal több az előző évinél.
A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számolt összes bruttó árbevétele 15,5 százalékkal emelkedett, és elérte a 43,780 milliárd forintot, közölte a részletes adatokat a KSH.
Tavaly éves összehasonlításban az Izraelből érkezők 10,3 százalékkal, a Romániából érkezők 8,3 százalékkal, az Egyesült Királyságból érkezők pedig 4,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.
A budapesti Szent István BazilikaFORRÁS: GETTY IMAGES/ISTOCKPHOTO/HLINKA.HU/HLINKA ZSOLT
Közölték, 2010 óta másfélszer több vendég másfélszer több vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 2,5-szer nagyobb szállásdíjbevételt eredményezett 2019-ben.A magyar turizmus erősödését mutatja az is, hogy bizonyos mutatószámok tekintetében a növekedés üteme meghaladta Ausztria teljesítményét, és közelíti Csehországét is.
Az elmúlt években végrehajtott és a jelenleg is zajló összehangolt ágazati fejlesztések Magyarországot vonzóbbá tették, ami tovább erősíti az ország pozícióját a világ turisztikai térképén. A 2019-es eredmények igazolják a magyar turizmus versenyképességét. A lendület 2020-ban is folytatódik, közelebb kerülve ahhoz a célhoz, hogyMagyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen- olvasható az MTÜ közleményében.
2020. január 25., szombat
Tovább nőtt az erdélyi turizmus a nyári idényben
2020-01-14
A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2019-es nyári (május–októberi) turisztikai szezonban Erdélyben a turistaérkezések száma 3,1%-kal, a vendégéjszakáké 4,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme enyhén meghaladja az országos átlagot (3,1%, illetve 4,6%). Ugyanebben a periódusban a turisztikai szálláshelyek kapacitáskihasználása 37%-os volt, ami 2,6%-pontos javulást jelent az előző évhez viszonyítva.
A növekedésből a két magyar többségű székely megye átlag felett kivette a részét: az előző évhez képest 2019. május–október között 10,2%-kal több turista érkezett, és 9,9%-kal több vendégéjszakát regisztráltak a Székelyföldön. Hasonlóan kimagasló növekedést regisztráltak az észak-erdélyi régióban is (6,9%, illetve 13,3%).
2019. május–októberi időszak Erdélyben
A hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 3.548.901 turistaérkezést regisztráltak 2019. május–október között Erdélyben, ami 106.417 fővel (3,1%-kal) magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 7.752.288 volt, ami 354.602-vel (4,8%-kal) több, mint a 2018-as nyári szezonban. Egy turista átlagosan 2,2 napot töltött el egy erdélyi szálláshelyen a nyáron. Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák kétötödét adta (42,8% és 38,8%).
A havi szintű adatok alapján az év egészét tekintve az erdélyi turizmus a nyári hónapokban teljesít a legjobban – a vendégek száma egész évben csak júliusban emelkedik hatszázezer, valamint augusztusban hétszázezer fölé.
A téli időszakhoz hasonlóan a nyári idényben is az erdélyi turistaforgalom legnagyobb részét (a turistaérkezések 38,7%-át és a vendégéjszakák 33,7%-át) a dél-erdélyi megyékben regisztrálták. Brassó megye 777.746 turistaérkezéssel és 1.524.768 vendégéjszakával Erdélyben az első, míg országosan a harmadik helyet foglalja el a megyék rangsorában (Konstanca megye és Bukarest mögött). További 18,9%-kal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye (Kolozs és Maros), valamint 16,8%-kal a Bánság és 15,1%-kal a Partium. Az észak-erdélyi és székelyföldi megyék részesedése 10% alatti.
Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználása a nyári szezonban 37%-os volt, amely enyhén elmarad az országos értéktől (40,2%), viszont 2,6%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. E tekintetben Erdélyből a partiumi megyék teljesítettek a legjobban, 44,6%-os aránnyal, míg az észak-erdélyi megyék a legrosszabbul (27,7%).
2019. május–októberi ciklus a Székelyföldön
Székelyföldön a nyári szezonban 227.741 turistaérkezést (amiből 85.402 Kovászna és 142.339 Hargita megyében) és 743.921 ven-dégéjszakát (421.643 Kovászna és 322.278 Hargita megyében) regisztráltak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez 10,2%-os növekedést jelent a turisták, és 9,9%-ost a vendégéjszakák számában. Különösen Kovászna megye mutatott jelentős emelkedést ebben az időszakban (16,8% és 13,1%).
Ezzel Székelyföld a teljes erdélyi turistaérkezések 6,4%-át és a vendégéjszakák 9,6%-át adta, ami enyhe gyarapodást jelent az előző évekhez mérve.
Növekvő tendenciát mutat a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználása is az előző idényhez viszonyítva. Ez az érték a 2019-es nyári szezonban 39%, míg egy évvel korábban 34,7% volt. A mutató Kovászna megyében a tavalyihoz hasonlóan kimagasló, 57,1%-os értéket mutat, amivel országos szinten is az első helyen van.
2019. május–októberi időtartam a Partiumban
A másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített Partiumban a székelyföldi vendégforgalom valamivel kevesebb mint dupláját regisztrálták: 418.036 turistaérkezést és 1.170.402 vendégéjszakát. Ez elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (329.912 turistaérkezés és 1.026.630 vendégéjszaka).
Az előző évi nyári idényhez viszonyítva a régió enyhe csökkenést mutatott a vendégek számában
(-1,2%), ugyanakkor kis mértékű növekedést a vendégéjszakákéban (2,2%). Ez a régión belüli súlyából adódóan valójában a Bihar megyei turizmus alakulását tükrözi (-3,5%, illetve 1,3%). Ugyanakkor Szilágy megye jelentős növekedést könyvelhetett el ebben a szezonban (14,4%, illetve 12,2%).
A szálláshelyek kapacitáskihasználása ezen a vidéken is növekedett, és az erdélyi és országos átlag fölött (44,6%) volt, amely elsősorban az országos szinten is kimagasló Bihar megyei értéknek köszönhető (53,1%).
2019. május–októberi periódus Közép-Erdélyben
Az elmúlt nyári időközben a közép-erdélyi régióban (Kolozs és Maros) valamivel az erdélyi átlag feletti vendégforgalom-bővülést tapasztalhattunk. A turistaérkezések száma 764.151 (ami 4,8%-kal több, mint egy évvel korábban) és a vendégéjszakák száma 1.467.298 volt, ami 7,3%-os növekedést jelent.
A régiót alkotó mindkét megye szálláshelykapacitás-kihasználása is kevéssel az erdélyi átlag fölött volt: Kolozs megye 40,6%-os, Maros megye pedig 45,5%-os. (közlemény)
2020. január 4., szombat
A román turisták közel 44 millió eurót költöttek szilveszterkor a belföldi üdülőhelyeken
2020-01-04
Több mint 170 ezer turista töltötte a 2019/2020-as szilvesztert a romániai üdülőhelyeken, 2,5%-kal több, mint a tavaly, és közel 44 millió eurót költöttek, ami 10%-os növekedést jelent, derül ki a romániai idegenforgalmi munkáltatókat tömörítő szövetség (FPTR) által pénteken közzétett becslésből.
A közalkalmazottak két plusz szabadnapot kaptak szilveszterkor: december 27-ét és január 3-át, így a román turisták közül sokan 4-5 napos belföldi vagy külföldi kiruccanást szervezhettek. Mindezek ellenére a turisták száma nem nőtt számottevően tavalyhoz képest, azonban a vakációs utalványok részben kiegyensúlyozták a hó hiányát egyes üdülőhelyeken, írja pénteki közleményében a FPTR.
‘A román turisták számára továbbra is a belföldi üdülőtelepek jelentik a fő opciót, de egyre több külföldi turista érkezik Romániába szilveszterezni. Az elfogadható szállásárak, az olcsóbb étkezési költségek és a vakációs utalványok hozzájárultak a turisták számának emelkedéséhez. A szokatlanul meleg idő azonban csökkentette a keresletet a belföldi, illetve külföldi sízőparadicsomok iránt’ – jelentette ki Dragoş Răducan, a FPTR első alelnöke.
A legnagyobb kereslet most szilveszterkor a vidéki panziók iránt volt, 58.500 turista töltötte az évek közötti éjszakát panzióban, 2,6%-kal több, mint tavaly. Sokan 5 éjszakát is töltöttek a panzióban.
A fürdőhelyeken több mint 25.600 román turista töltötte a szilvesztert, 9,3%-kal kevesebb, mint a tavaly. A hegyvidéki üdülőhelyek iránt azonban többen érdeklődtek, mint tavaly: összesen 49.300 személy töltötte az ünnepet a hegyekben, 32,4%-kal több, mint tavaly.
A nagyvárosi hotelek szilveszteri ajánlatcsomagjait 31.500 személy választotta, nagyjából ugyanannyi, mint tavaly.
Ami az árakat illeti, azok átlagban 12%-kal nőttek tavalyhoz képest, tehát az árnövekedés nem volt olyan mértékű, mint a vendéglátóipari egységek költségeinek a növekedése, ez pedig a profit csökkenéséhez vezet, jelzik a szövetség képviselői.
A román turisták több mint 210,857 millió lejt költöttek a belföldi szilveszteri turisztikai csomagokra, 17,5%-kal többet, mint a tavaly. A Prahova-völgye, Brassó Pojána, Pöltinis, Sztrázsa, Călimăneşti, Félix-fürdő, illetve a barcasági, máramarosi és bukovinai települések voltak a legkeresettebb célpontok.
A romániai turisták közül csupán 10.870 (2%-kal kevesebb, mint tavaly) töltötte a szilvesztert a turisztikai irodák által szervezett külföldi kirándulásokon, összesen körülbelül 6,015 millió eurót költve el. Ez 2%-os csökkenést jelent tavalyhoz képest. A legtöbben síelni mentek Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba és Bulgáriába.
A FPTR jelzi még, hogy a romániaiak közül egyre többen szervezik meg saját maguk kirándulásaikat az on-line helyfoglalási rendszereken keresztül. Legtöbben repülőjegyet és külföldi szállást foglalnak, ellátás nélkül.
forrás: AGERPRES/(RO – szerkesztő: Nicoleta GHERASI, HU – szerkesztő: VALKAI Krisztina)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)