Erdélyt ajánlja őszi úticélul a National Geographic

http://erdely.ma/turizmus.php?id=172804

2014.09.20.

Fotó: Gyenes Kálmán, filantropikum.com

A patinás National Geographic magazin utazási mellékletének mesés őszi tájakat összesítők tízes listájára hetedikként Erdély is felkerült.

A szerkesztők szerint Erdély egy legendákkal átitatott, szépia tónusú középkori várkastélyokkal tűzdelt vidék, és külön ajánlják a Fogarasi-hegységet átszelő 90 kilométer hosszú Transzfogarasi utat, 90 fokos szűk kanyarjait, és az utat körülölelő varázslatos őszi tájat.

A lista első helyén a Kalifornia államban található Sonoma megye található, ahol a csodálatos szőlősök lenyűgözővé varázsolják az őszt. A második és harmadik helyen szintén amerikai úti cél áll. A második Új-Mexikó északi része, ahol szeptember és október végén az aranyszínű tájban lehet gyönyörködni, míg a harmadik az Ohio államban található Holmes megye.

A lista további helyezettjei:

Gaspé-félsziget (Kanada, Quebec) – a juharlevelek ősszel pirosra váltanak, ami a kanadai zászlóra emlékeztet

Duoró folyó völgye (Portugália) – piros, narancssárga és sárga színben pompázik az észak-portugáliai völgy

Bajorország – az alpesi erdők színkavalkádja pompázatos látvány

Moszkva – a parkok, paloták és kupolás templomok látványa lenyűgöző

Jiuzhaigou-völgy (Szecsuán tartomány, Kína) – az egyik legváltozatosabb flórával és faunával rendelkező kínai régió

Kiotó (Japán) – a levelek nézésének hagyománya, japán elnevezése koyo

Jerome Flynn

filantropikum.com

Ízelítő Erdővidékről, nem csak túrázóknak

http://erdely.ma/turizmus.php?id=172801

2014.09.20.

Albert Levente felvétele

Gyermekkorban kell megalapozni, hogy természetszerető, hagyománytisztelő, környezete iránt érdeklődő, mindezeket értékelő felnőtté váljon valaki.

Színes-ízes történeteivel, gyermekkorát felidéző emlékeivel a természetért rajongó és arról mély tisztelettel beszélő Lőrincz Sándortól (fotó) ezt kapta útravalóul közönsége Sepsiszentgyörgyön, ahol szerda délután mutatták be a biológia szakos tanár Erdővidéki túrautak című kötetét.

Míg helytörténeti irodalommal inkább találkozik az olvasó, kifejezetten turistakalauz jellegű kiadvánnyal, mely kistérségek bemutatását célozza, kevésbé – vázolta a tavaly megjelentetett és korábban Erdő­vidék több településén már ismertetett könyv kapcsán Demeter László. Mint mond­ta, a Tortoma Úti­könyvek sorozatának korábbi három kötete városokat – Ko­lozsvár, Sepsiszent­györgy és Brassó – mutatott be, így a negyedikként megjelent Er­dővidéki túrautak kakukktojásnak számít a sorban. 

Az igényes kivitelezésű kötet nagy erénye, hogy színesen illusztrált, az olvasót, túrázót 31 térkép segíti eligazodni a kistérségben, s a leírásokhoz több mint 200 színes fotót is mellékeltek – fűzte hozzá.

Lőrincz Sándor útleírásaiból korábban 29 jelent meg az Erdővidéki La­pok­ban, a könyv­be rendezett változatban pedig nemcsak azokra a lát­vá­nyosságokra össz­pontosít, melyekre más kiadványok is rávilágítanak, de kisebb, rejtett értékekre is felhívja a figyelmet, legendákat, történeteket örökít meg, melyek a nagyobb gyűjteményekből kimaradtak.

Erdővidék annyira gazdag látnivalókban, hogy azokról akár hatkötetes kiadvány is írható – vélekedett Lőrincz Sándor, aki rámutatott: munkájának sepsiszentgyörgyi vonatkozása is van, hiszen egy leírás a Rabocskai László és Gödri Judit megyeszékhelyi pedagógusok által megálmodott tanösvényt örökíti meg. „Aki nem bírja erővel végigjárni ezeket az utakat, vegye kézbe a könyvet, kövesse a leírtakat térképen, és ha szereti a természetet, ugyanolyan élményben lehet része, mintha valóban ott járna” – ajánlotta az érdeklődőknek a szerző, aki 1976 óta gyűjti és jegyzi fel a helyiek közölte, a térségre vonatkozó adatokat, megnevezéseket, történeteket. 

Ő maga gyermekként, nagyapja, édesapja révén került kapcsolatba a természettel, s „annyi­ra közel kerültem és annyira megszerettem, hogy amikor elküldtek kilenc órától kicsi misére, én inkább katicabogarakat lestem helyette” – idézte fel. Vallja: „Aki a természet szeretetére neveli a gyermeket, az ember-, közösség- és hagyományszeretetre is megtanítja, s ezáltal finomabb lelkűvé is válik.”

Demeter Virág Katalin

Háromszék

Hosszabb a turistaszezon Szovátán

http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/hosszabb-a-turistaszezon-szovatan

Gligor Róbert László | 2014.09.26. 

Bár szeptember közepén is túl vagyunk, a napsütéses időjárásnak köszönhetően még tart a tusristaszezon a sóvidéki fürdővárosban. Igaz, hogy a látogatók száma csökkent, de így is forgalmasak az utcák, turistalátványosság a fürdőtelep és a sós tavak környéke is.

Még mindig szép számban látogatják a Medve-tavat a turisták

A fürdőtelep bejáratánál „Szállás” feliratot lobogtató férfi próbált szállóvendéget szerezni valamelyik közeli panzió számára. A kisvárosban nem üresek az utcák, le-fel sétáló családokkal vagy csoportokkal lehet találkozni. Egy magyarországi turistacsoport a buszállomástól gyalog járta be a telepet, a sós tavak környékét, és elégedettek voltak a látvánnyal. A tavak mellett román fiatalok csoportjával is találkoztunk, akik minden egyes tavat szemügyre vettek a sósziklák között. A vendéglátóipari egységek teraszai sem voltak üresek, ott is találtunk néhány vendéget, ahol egész nyáron hiába próbálta bennebb csalogatni a hangos zene a járókelőket. A Medve-tó fölötti teraszon és a szomszédos Kicsigombában zsúfoltság volt ebédidőben, szabad asztalért, székért egy ideig kár is volt várakozni.

A tavak körüli sétányon és a fürdőtelepen még mindig sok a vendég

Iszap gyógyászati célokra

A fagypont-közeli hajnalok miatt fürdeni már nem lehet, a Piroska- és a Vörös-tónál így csak sétáltak a vendégek. A Vörös tavat a nyár elején bekeríttette az önkormányzat. A Vörös- és Fekete-tavak iszapját gyógyászati célokra használták, de 1968-ban bezárták a kitermelést, ugyanis több évtizedre, akár nyolcvan évre is szükség van ahhoz, hogy az iszapréteg újratermelődjön. A Medve-tó körül elterülő több mint nyolcvan hektáros természetvédelmi terület felügyeletét a helyi önkormányzat látja el, ezért amikor a Só útja projekt keretében elkezdte a rezervátum felújítását és infrastruktúrájának kiépítését, bizonyos kötelezettségeket is felvállalt, például a tavak védelmét. A Vörös-tavat azért kerítették be, mert igencsak megnőtt az iszap felügyelet nélküli kitermelése: azontúl, hogy a turisták engedély nélkül merték és kenték magukra az iszapot, a környezetet is bepiszkították, szemeteltek, továbbá akadtak olyanok, akik vederszámra hordták haza az iszapot. A tó bekerítésének lényege nem a fürdőzők eltávolítása, hanem a vadturizmus és a törvénytelen iszapkitermelés visszaszorítása, a természeti értékek védelme – érvelt Szováta polgármestere, Péter Ferenc.

Nyitva a Tivoli-tó

Több évi munkálat és többszörös határidőcsúszás után sikerült idén átadni a teljesen újjáépített Tivoli-tavat, amelyet a helyiek is a szocialista korban kapott nevén, Ifjúsági-tóként emlegetnek. Augusztus közepétől lehet igénybe venni a fürdőzésre alkalmas állóvizet, de a turistákat főleg a csónakázási lehetőség vonzotta – tudtuk meg a helyszínen. Folyamatos volt a látogatottság, egy-egy hétvégén akár napi száz vendég is volt, de a legutóbbin már csak alig tízen. Megtudtuk: egy fél órára öt, egy órára tíz lejért lehet csónakot bérelni, amelyet legtöbb négy személy használhat, a mentőmellény viselete kötelező, továbbá 14 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül nem engednek vízre szállni, és alkoholt sem lehet fogyasztani a tó területén.

A tó partján kialakított kalandparkban ennél többen is voltak a hétvégén, a tulajdonostól – bár számadatokkal nem szolgált – megtudtuk, jó közepes nyári szezont tudnak maguk mögött, és ha a kedvező időjárás megmarad, akár október végéig is nyitva tartanak.

Túra a Kárpátok főgerincén

http://www.szekelyhon.ro/magazin/tura-a-karpatok-fogerincen

Péter Beáta | 2014.09.24. 

A Gyimesi- és Csíki-havasok megismerése érdekében, valamint a természetjárás és a túrázás népszerűsítéséért kétnapos teljesítménytúrát szerveznek október első hétvégéjén. Jelentkezni szeptember 30-éig lehet.

Az Egyeskő 60 elnevezésű teljesítménytúrát tizenhatodik alkalommal szervezik meg. Akárcsak a kezdetekkor, idén is egy csíkmenasági baráti társaság összefogásának köszönhetően kerül sor Erdély egyik legkedveltebb túrájára.

„Első alkalommal, 1999-ben az akkori barátnőmmel és a legjobb barátommal szerveztük meg a túrát. Az ötlet oda vezethető vissza, hogy 1995-ben a Kárpátok főgerincén végigment a Kárpát-koszorú Expedíció két magyarországi fiatalember vezetésével, és minden csíki túrázót, illetve a gerinc közelében a működú turistaegyesületeket megmozgatta. Én is részt vettem benne, és akkor figyeltem fel rá, hogy a gerinc mellettünk halad el és mennyire szép” – emlékezett vissza Bartalis László főszervező.

Évről évre többen csatlakoztak a kezdeményező túrázókhoz, egy idő után nemcsak környékbeliek, de Magyarországról is szép számmal eljöttek, idén közel ötven személy jelentkezett be onnan. A szervezők több mint száz résztvevőre számítanak. „Nagyon sok a visszajáró túrázó, a társaság hetven százaléka visszajáró, mert itt igazából nemcsak a teljesítményről szól a dolog. A hangulaton van a lényeg. Szombat este sátrazunk, ott tábortűz lesz. A menasági közbirtokosság támogatja az idei túrát, bográcsozás, szalonnasütés, csendes gitározgatás, énekelgetés vár a résztvevőkre. A hangulat nagyon jó szokott lenni és nagyon jó visszajelzések vannak” – mondta Bartalis. 

Tapasztalt túrázóknak szól

A főszervező elmondta, inkább a tapasztaltabb túrázókat várják a rendezvényre, ebben az évben a résztvevők 64,5 kilométert tesznek meg úgy, hogy az összes felszerelést mindenki maga kell vigye, kivéve a sátrat, ezek szállításáról a szervezők gondoskodnak. Az előző években a forgatókönyv többnyire úgy volt, hogy Csíkmenaságon találkoztak a résztvevők péntek este, szombat hajnalban pedig útnak indultak, és vasárnap délután az Egyeskőnél volt a túra befejezése. Idén az Egyeskőtől indulnak a túrázók, egy éjszakát a Szent László-kápolnánál töltenek, és vasárnap délután Menaságra érkeznek.

„Azt szeretnénk, hogy mindig csempésszünk valami különlegességet a túrába, hogy ne csak »kilométer-gyártásról« szóljon , ahol az emberek csak legyalogolják a kilométereket, hanem valami szín legyen benne. Ebben az évben is lesz egy történelmi kitekintő, hisz a Széphavason bírói pontunk van. Ott meglátogatjuk a nemrégiben felszentelt Szentlélek-kápolnát is. A táborhely is nagyon szép a Szent László-kápolna mellett, ahol sátorozni fogunk.”

Szükséges kellékek

A szervezők kérik, hogy a résztvevőknél legyen túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, esőkabát, élelem, hálózsák, derékalj, sátor, kulacs, elemlámpa, térkép a Csíki- és Gyimesi-havasokról, valamint a Nagyhagymás-hegységről, iránytű, túrabot, elsősegélycsomag. A benevezési díj egységesen 25 lej. A túrára csak a 18. életévét betöltött személy nevezhet be. Bővebb információ a jelentkezéssel és a túrával kapcsolatban a www.egyesko60.ro oldalon található.

23 új tevékenységi megnevezéssel bővült a Romániai Foglalkozások Osztályozása

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=171656&cim=23_uj_tevekenysegi_megnevezessel_bovult_a_

2014.09.03. 

Forrás: m.google.com

A Romániai Foglalkozások Osztályozásába (COR) a következő, újdonságnak számító tevékenységek nyertek felvételt: nemzeti válogatott edző; versenysportoló; barlangimentés-oktató; föld alatti barlangi mentő; barlangi mentő, víz alatti környezetben; hegyimentő-oktató; vadvízi kajakoktató; tájrendező; mediátor tanácsadó; biztonságmenedzsment-rendszerek auditora/ felmérője; villanyszerelő operátor; esélyegyenlőség-szakértő; turisztikai vezető vadvízi evezéshez; barlangi idegenvezető; kirendeltség-vezető; részlegvezető stb.

A teljes lista megtekinthető a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Statisztikai Hivatal 1419/328/2014-es számú, közös rendeletében, mely a Hivatalos Közlönyben való megjelenéskor érvénybe is lépett (2014. augusztus 28.).

Horváth Levente államtitkár,

Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium