Üdülőhelyi státust kap Borszék, Szilágybagos, Désakna és több más település

http://itthon.transindex.ro/?hir=44281

2016. október 27. 

Kormányhatározatban nyilvánítanak üdülőhellyé 12 települést, közöttük székelyföldi, Kolozs, Szilágy és Szatmár megyeieket is - olvasható az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) honlapján. A készülő határozattervezet szerint az iratcsomók kielemzése és helyszíni szemlék után a következő települések üdülőhellyé nyilvánításáról döntöttek: a maroshévízi Bánffy-fürdő, Borszék (Hargita megye), Avasfelsőfalu (Szatmár megye), Désakna (Kolozs megye), Marosszentgyörgy (Maros megye), Kolibica (Beszterce-Naszód megye), Szilágybagos (Szilágy megye), Mojszén (Máramaros megye), Sucevița, Pojorâta (Suceava megye), Moinești (Bákó megye) és Baia de Fier (Gorj megye). Az üdülőhellyé nyilvánítás az adott települések gazdasági fejlődése mellett lehetőséget nyújt az ilyen célú európai alapok megpályázására is - írják még a honlapon. (hírszerk.) - a Transindex.ro portálról

Szállodát és rönkházakat avattak Miskolctapolcán

http://www.turizmusonline.hu/cikk/szallodat_es_ronkhazakat_avattak_miskolctapolcan

2016. június 08. 

Miskolctapolcán májusban megnyílt a nagy várakozással övezett, Az Év turisztikai attrakciója kategóriában már díjazott Avalon Park különleges, finn HONKA rönkház technológiával épült szállodája és exkluzív rönkházai.

A Bükk szívében, mesés környezetben épült baba- és családbarát wellness szálloda és az Avalon Park egyedülálló szolgáltatásai testi és lelki feltöltődés nyújtanak minden vendég számára.

Az Avalon Resort & SPA különböző felszereltségű és kategóriájú szobái, lakosztályai és 15 exkluzív HONKA rönkháza – vagyis összesen 65 szoba – várja a Bükk ölelésében, a természet közelségében kikapcsolódni vágyó vendégeket.

Az Avalon Park hitvallása szerint a kényeztetés mindenkinek jár, legyen szó családokról, párokról, aktív kikapcsolódást keresőkről vagy üzletemberekről. A szobák és lakosztályok mindegyike romantikus kikapcsolódást és felfrissülést nyújt a pároknak, de igazi relaxálást biztosít üzletembereknek is egy fárasztó munkamegbeszélés után.

A családok és baráti társaságok számára ajánlott a különleges finn technológiával készült kétszintes exkluzív rönkházak valamelyike, amelyben a földszinti és tetőtéri szobarész önállóan is megközelíthető és használható, de a teljes intimitást biztosítva igény szerint egyben is kivehető.

A mindennapok rohanása után leginkább a wellness nyújtotta élmény jelenthet kikapcsolódást. A fizikai és szellemi feltöltődésre vágyóknak álmodták meg a resort belső wellness részlegét, amely jakuzzival ellátott medencével, gyermekmedencével, illatkabinnal, bioszanuával, finn és infraszaunával, sókamrával, illetve gőzkabinnal is felszerelt. Emellett egy télen-nyáron használható külső fűtött melegvizes élménymedence és finn szaunaház is lehetőséget biztosít a vendégeknek arra, hogy meseszerű környezetben pihenjék ki magukat az év 365 napján.

A belső és külső wellness egész területéről elmondhatjuk, hogy sikerült megteremteni a béke és nyugalom „szigetét”.

Az Avalon Resort & SPA nyújtotta minőséget az alábbi linken tekinthetik meg: http://avalonresort.hu/hu

Székelyföldi turisztikai szövetség helyett klaszter

http://kronika.ro/gazdasag/szekelyfoldi-turisztikai-szovetseg-helyett-klaszter

Bíró Blanka | 2016.05.22. 

Megalakult a Székelyföld Turisztikai Klaszter. Mint Albert Zoltán, a klaszter megbízott elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a szerveződés célja a Székelyföld idegenforgalmának összehangolása.

A klaszterszerződést a napokban Csíkszeredában, egy idegenforgalmi fórumon írták alá, az eredetileg betervezett 22 aláíró mellett pedig már helyben csatlakoztak mások is, és a tagok köre tovább bővíthető. Az alapítók között vannak turisztikai egyesületek, vállalkozók, magánszemélyek, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem.

Albert Zoltán hangsúlyozta, a klaszter alulról szerveződik, egyelőre az önkormányzatok nem társultak. Szakemberek csoportosulása, akik ismerik az iparág elméletét, gyakorlatát, s abban bíznak, hogy szakmai érvekkel hatni tudnak majd a döntéshozókra is. Az alapítók köre földrajzilag is teljes lefedettséget biztosít, magában foglalja többek között Háromszéket, Gyergyó vidékét, Nyárád mentét, a Sóvidéket, a Gyimeseket és Csíkországot – ecsetelte a megbízott elnök.

Emlékeztetett egyúttal, hogy az együttgondolkodás már rég megkezdődött, és immár hosszú ideje próbálják hivatalosítani a szervezetet, ám azt nem sikerült bejegyeztetni, mert a bíróság „koholt vádakra hivatkozva” elutasította a kérésüket, miután a bírák a példák ellenére sem fogadták el, hogy a Székelyföld idegenforgalmi desztinációként nem egyenlő a közigazgatási egységgel. „A klaszter egyszerűbb, kötetlen formája az együttműködésnek, ezért ezt a megoldást választották” – magyarázta Albert Zoltán.

Hozzátette, a bejegyzési hercehurca alatt eltelt idő sem volt terméketlen, közben terveztek, aldesztinációkat határoztak meg, tudást és tapasztalatot cseréltek, adatokat gyűjtöttek, és elkezdték a regionális digitális platform kialakítását. A Sóvidék platform pedig már el is indult, jelenleg élesben tesztelik, a Vulkánok földje, amely a Csomád–Bálványos kistérséget foglalja magában, is részben működik, feltöltés alatt áll.

„Egy idegenforgalmi desztinációról van szó, aminek a határai nem merevek, ezen belül tizenegy aldesztinációt határoztunk meg, amelyek jellegzetessége és szolgáltatói rendszere fel tudja kelteni és huzamosabb ideig fenn tudja tartani a turisták érdeklődését” – avatott be a klaszter megbízott elnöke. A tizenegy aldesztináció Sóvidék–Hegyalja, Csomád–Bálványos, Gyergyó–Gyilkos-tó, Borszék–Maroshévíz, Székelyudvarhely és környéke, a Gyimesek, a Csíki medence, a Nyárád–Kisküküllő–Maros mente, Erdővidék, Alsó-Háromszék, Felső-Háromszék. Ezekhez mind különböző fantázianeveket társítanak, például a Kúriák vagy Székely kapuk földje.

A szakember ugyanakkor leszögezte, a turizmusért eddig is sokat tettek a Székelyföldön, csak mindenki külön úton járt, ezt az esetlegesen fejlődő rendszert szeretnék céltudatosabbá tenni, amely így hasznosabban tud bánni az erőforrásaival – tudás, környezet és pénz. „A klaszter feladata, hogy idegenforgalmi szempontból eltörölje a közigazgatási határokban való gondolkodást, és helyette turisztikai fogadóterületeket honosítson meg. Arra koncentrálunk, hogy vállalati szemlélettel a piac igényeinek megfelelően katalizáljuk a fejlődést” – összegzett Albert Zoltán.

Szomszédolás - NÉGY TITKOS VIDÉKI FÜRDŐ, AMIT CSAK A HELYIEK ISMERNEK

http://szupertanacsok.blog.hu/2016/05/13/negy_titkos_videki_furdo_amit_csak_a_helyiek_ismernek?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

Utál egész nap a légkondiban ücsörögni, de a szokásos strandokat is unja már, ráadásul nincs kedve csillagászati összegeket költeni a belépőre? Íme négy vidéki fürdő, amit szinte csak a környékbeliek ismernek, ezért az árak barátságosak és nincs akkora tömeg sem, mint a felkapott helyeken. A jelszó: csak semmi flanc! Országjáró körútjaink során a helyi fürdők felfedezése mindig kötelező körnek számít.

IGAL

Igalra Budapesttől alig több, mint másfél órányi autóútra, Somogy megyében találtunk rá. Már az odavezető út se volt semmi, Belső-Somogyban ugyanis olyan a táj, mint egy életre kelt terepasztal. Kukoricatáblák, sárgálló napraforgók és a legkülönbözőbb árnyalatú zöld dombok és mezők között vezetett az utunk. Igal szélén található a Somogy-tolnai hátság legmagasabb pontja, ahonnan rálátni a Balatonra, dél felé pedig még a Mecsek is kirajzolódik.

Fotó: Igali Gyógyfürdő

Igal története is az egyszer fent, egyszer lent sztorik közé tartozik, de témánk szempontjából az első jelentős esemény 1940-hez köthető. Ugyanis ekkor kezdtek olajat kutatni a környéken, ami helyett az egyik fúrás alkalmával 81 fokos termálvíz tört a felszínre. A forrásra a '60-as években építették fel a fürdőt, amely azóta évről évre ismertebbé válik, és egyre többen látogatnak el ide. Ahogyan pedig az a fürdőinkkel már csak lenni szokott, Európában már rég tudnak a létezéséről és a legendás gyógyhatásáról, míg itthon inkább csak a fanatikus fürdőzők és a környező megyékben élők ismerik.

Az igali fürdő területén 13 medencét találunk, melyek többsége kültéri, ezért nyáron sem kell attól tartani, hogy meg fogunk főni a fedett térben. A fürdő bár a gyógyvizéről vált ismertté, korántsem csak ezt a profilt erősíti. A legkülönbözőbb hőmérsékletű élménymedencéket, úszómedencét és szaunavilágot is talál itt, így bátran elhozhatja ide az egész családot! A fürdő hangulatos, árnyas parkjában bőven van hely leheveredni a fűbe, nem fogják szardíniának érezni magukat, persze a szezon közepén valószínűleg itt sem lesznek egyedül.

Hol? Budapestről autóval az M7-es autópályán a kőröshegyi völgyhíd előtt, a bálványosi lehajtónál kell lefordulni, ahol Kaposvár felé kell venni az irányt.

Mennyiért? Felnőtteknek 2200 forint, 60 év felett 1800 forint, 6-tól 20 éves korig 1600 forint a belépő. Vannak kedvezményes délutáni jegyek és családi jegy is.

Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 8-ig tart nyitva.

Mit csináljunk utána? Városnézés Kaposváron, középkori séta Somogyváron, vagy a várongi Kaktuszfarm felfedezése.

HEGYKŐ

Az osztrák-magyar határ mentén, a Fertő-tó partján fekszik Hegykő, amit az évszázadok során kézről-kézre adtak egymásnak a nemesi családok, 2001 óta pedig a világörökség részeként tartjuk számon. Ennek ellenére sokan még csak nem is hallottak a településről.

Fotó: Sá-Ra Termál

A hegykői gyógyíz akár fiatalnak is mondható, hiszen 2004-ben kapta meg a minősítését. Az 1434 méter mélyről feltörő 55 fokos vizet a legkülönbözőbb gyógykezelésekhez használják, így ide is lehet beutalóval érkezni.

De ez a fürdő sem csak a gyógyulni vágyókat várja: van wellness medence, úszómedence, a kisebbeknek pedig pancsoló is. A fürdő kertje is kiválóan alkalmas a lazításra. Színes nyugágyakra heveredve olvasgathatunk a fák árnyékában bronzbarna osztrák nyugdíjasok között: hát kell ennél több egy tikkasztó nyári délutánon?

Hol? Budapestről az E60-as úton Győrig, majd onnan az M85-ösön érjük el Hegykőt.

Mennyiért? A belépő felnőtteknek 1500, 14 év feletti diákoknak 1200, 6 és 14 éves kor között pedig 950 forint. Az egész napos parkolójegy 500 forintba kerül.

Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 7-ig tart nyitva.

Mit csináljunk utána? Fedezzék fel a Fertő madárvilágát a madármegfigyelő parkból,tekerjék körbe a tavat vagy üljenek fel a kisvasútra! A fürdőről ide kattintva talál bővebb információkat.

MAGYARHERTELEND

A Fishing on Orfű Fesztiválon járva fedeztük fel a magyarhertelendi termálfürdőt, ami azonnal az egyik kedvencünkké vált. Baranya megye tájait talán nem is kell ecsetelnünk: dombok és völgyek váltakoznak, ameddig a szem ellát, tehenek legelésznek az út mentén, de rókákkal és őzekkel is simán összefuthatunk.

Fotó: Benovics Gabor / Termálfürdő Magyarhertelend

A fürdő területén 11 medencét találunk, és ha jót akarunk, mindenképp kezdjük a kintiekkel, hiszen nyáron mégiscsak nagyobb szám a szabadban lenni. Nálunk az abszolút nyertes a főépülettől legtávolabb eső két medence lett, ahol egy hatalmas nádtető alatt ücsöröghetünk az árnyékban, a tájban bámészkodva – a fürdő ugyanis egy dombtetőre épült, így nem csak a víz, de a kilátás is szuper.

28 és 38 fok között mindenféle hőmérsékletű medence közül választhatunk és a gyerekek is kortól függően játszhatnak a sekélyebb és egyel mélyebb gyerekmedencékben, ahol még csúszdázni is lehet.

Ha pedig egy kis romantikára vágynánk, érdemes pénteken vagy szombaton érkezni, ezeken a napokon ugyanis a fürdő éjszaka is nyitva tart. Ilyenkor csak a hangulatvilágítást kapcsolják fel, és még a napközbeni forgalomnál is kevesebben vannak – a hangulatos, békés este tehát garantált, amit még egy különleges szaunaszeánsszal is megspékelhetünk.

Hol? Budapestről az M7-es autópályán Somogyon át is mehetünk, de választhatjuk az M6-ost is, alulról, Pécs irányából közelítve Magyarhertelendet.

Mennyiért? A felnőtteknek 1700, nyugdíjasoknak 1400, diákoknak 1200, 3 és 7 éves kor között pedig 600 forint a belépő. A péntek-szombat esti fürdőbelépő egységesen 1600 forintba kerül.

Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9 és este 7 óra között tart nyitva. Pénteken és szombaton este a nyitva tartási idő után egy órával újra kinyit és este 8-tól éjfélig tart nyitva.

Mit csináljunk utána? Kiránduljanak el az Orfűi-tóhoz, fedezzék fel az Abaligeti cseppkőbarlangot, vagy vegyék célba Pécset – innen mindössze fél órára van. A fürdőről ide kattintva talál bővebb információkat.

CSISZTAPUSZTA

Legrégebbi és azóta is örök kedvencünket, a csisztapusztai élményfürdőt még gyerekkorunkban ismertük meg, de azóta sem ismerünk senkit, akit valaha hallott volna róla.

Pedig a Somogy megyei Buzsáktól öt kilométerre található fürdő vize éppolyan elismert gyógyhatású, mint a korábban felsoroltaké, és a hangulata sem marad el tőlük. Itt 1956-ban tört fel a 42 fokos termálvíz, amikor olaj után fúrtak – épp úgy, mint Igalban. A fürdőhöz azonban hosszú időn át nem vezetett semmilyen szilárd burkolatú út, ezért csak kisvasúton lehetett megközelíteni, medencék helyett pedig földbe vájt gödrökben fürödtek a csisztaiak.

Fotó: Csiszta Fürdő

Ma már öt töltő-ürítő rendszerű medence várja az ide látogatókat: egy gyerekmedence, egy kis és egy nagy ülő medence, valamint egy kisebb és egy nagyobb fedett ülő medence. De van szauna és játszótér is, valamint néhány kiegészítő szolgáltatás is a kávézón és az éttermen kívül.

A fürdő területe egészen kicsi, ezért is imádjuk, mert ide mindig olyan visszatérni, mintha mi is idevalósiak lennénk, hiszen ezt a fürdőt tényleg csak a helyiek ismerik. Elnyújtózni a parkban és nézni a somogyi eget – ez azért mégiscsak jobb, mint a dugóban zötykölődni valamelyik tömött pesti strand felé.

Hol? Budapestről az M7-es autópályáról Fonyódnál kell letérni Lengyeltóti irányába, majd innen Buzsák-Csisztapuszta felé venni az irányt.

Mennyiért? A belépő felnőtteknek 1500, gyerekeknek pedig 1200 forint.

Mikor van nyitva? A fürdő nyáron reggel 9-től este 7-ig tart nyitva.

Mit csináljunk utána? Ismerjék meg Buzsák hagyományőrző szokásait, kiránduljanak egyet az eldugott belső-somogyi falvak között vagy vegyék célba a Balatont, hiszen csak húsz percnyi távolságban vannak!

travelo.hu

„Kell egy ember, aki felvállalja a falut” Falugondnokok találkozója

http://www.e-nepujsag.ro/op/article/%E2%80%9Ekell-egy-ember-aki-felv%C3%A1llalja-falut%E2%80%9D

FEBRUÁR 14, 2016 ANTALFI IMOLA

Fotó: Antalfi Imola

„Nem a világot akarjuk megváltani, hanem az életet elviselhetőbbé, szebbé tenni” – hangzott el a Romániai Falugondnokságok Szövetségének hétvégi, Nagyernyében megtartott munkaértekezletén. A kétnapos képzésen részt vett falugondnokok, község- és közösségvezetők, lelkészek, civil szervezetek képviselői a falugondnoki tevékenység hiánypótló jellegéről, e szociális, közösségszervező program és szolgálat működtetéséről, fejlesztéséről tanácskoztak. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja, Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa, valamint Jánosi Ferenc, Nagyernye község polgármestere is. 

A rendezvény meghívott előadóit, résztvevőit Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének (ROMFALSZ) elnöke köszöntötte, áldást, erőt kívánva a falugondnokok áldozatos tevékenységére.

– Addig vagyunk boldogok, addig van értelme életünknek, amíg mások gondjait meg tudjuk oldani, segíteni tudunk azokon, akik már nem, illetve még nem képesek önmagukon segíteni, önerőből boldogulni. Ehhez elengedhetetlen a szolgálatkészség és a hit – e szavakkal nyitotta meg a tanácskozást Balázs Sándor, hangsúlyozva: a szolgálatnak, szeretetnek nincs felekezete, nemzetisége. Beszélt arról a sokéves küzdelemről, amivel a kis települések, falvak az intézmény és szolgáltatás hiányából fakadó hátrányos helyzetek enyhítése és megoldása érdekében létrehozott falugondnokságot próbálták „bevinni” a hazai törvénykezésbe, arról, hogy világunkban, amelyből már hiányoznak az egymást segítő háromnemzedékes családok, „kell egy ember, aki felvállalja a falut”. A falugondnokság hiánypótló jellege abból fakad, hogyha késve is, de megpróbálja elviselhetőbbé és jobbá tenni, bearanyozni idősebb testvéreink életének alkonyát. E tevékenység célszemélyei a magukra maradt idősek mellett a gyermekek, a betegek és családjuk, lényege a mindennapok terheinek hordozásában való segítségnyújtás, az ezzel járó gondok enyhítése, megoldása, az emberi méltóság helyreállítása, az öntudatos és következetes szeretetszolgálat. Önkéntes jellege kizár minden hivatali és hierarchikus alá- vagy fölérendelést, ugyanakkor, ha lehetőség van rá, a falugondnoki tevékenységet a helyi önkormányzat, civil szervezetek támogathatják, a falugondnok javadalmazásának biztosításában igénybe lehet venni a hazai és anyaországi közhasznú alapok és alapítványok segítségét, a kiírt pályázatok útján – hangzott el a megbeszélésen. 

Jánosi Ferenc, Nagyernye polgármestere felszólalásában hangsúlyozta: évekkel ezelőtt már találkozott a falugondnokság ötletével, de nem volt lehetőség felvállalni. – Meggyőződésem, hogy ezt a munkát odaadás nélkül nem lehet végezni. Ha Nagyernyében létrejönne a falugondnokság, az önkormányzat természetesen támogatná – tette hozzá. 

Nagy Zsigmond alprefektus szerint e megváltozott időkben, amikor az állam finanszírozási korlátokat szab, s szociális téren nem képes kellő mértékben megfelelni az elvárásoknak, az elöregedő településeken a falugondnoki tevékenységet a közösségek kell visszavegyék, és csakis hozzáértő, elkötelezett emberek irányításával jöhet létre. Ugyan nincs törvényes keret a falugondnoki intézményre, de az önkormányzatok a pályázati törvény alapján segíthetik ezt a – civil szervezetek által működtetett – tevékenységet – tette hozzá. 

Nagy Gizella, az Unitárius Nők Országos Szövetségének alelnöke úgy vélte, a falugondnokságoknak és nőszövetségeknek jobban együtt kellene működniük. Orbán Zoltán falugondnok szerint a fiatalok körében jobban kellene népszerűsíteni a falugondnokságot, ezt a véleményét az önkéntességről beszélő Csata Éva pszichológus is osztotta, felhívta a figyelmet, hogy a falugondnokság területéről hiányoznak a fiatalok. 

– Pedig vannak nyílt, elkötelezett fiatalok, tehát van remény, csak a kommunikáción kell javítani. Önkéntesen, alkalmazottként kell végezni ezt a szolgálatot – tette hozzá. Inter-aktív előadásából kiderült, szeretet, gondoskodás, odafigyelés, önfeláldozás, segítőkészség, empátia, együttérzés, tenni akarás, felelősségérzet, közösségszervezés nélkül nem képzelhető el a falugondnoki munka. A 300-as lélekszámú Székely-muzsnában a falugondnokságot működtető egyesület sokrétű szociális és kulturális tevekénységéről Nemes Anna Borbála számolt be. Az elöregedő falvak jellegzetes gondjai itt is megtalálhatók: sok a beteg, idős személy, nincs postai szolgáltatás, segíteni kell az embereknek a számlák kifizetésében, a mezőgazdasági támogatások megszerzésében, a helyi vízhálózatot például a falugondnok működteti, a háziorvost kéthetente kiszállítják, hogy legyen alapellátás. A falugondnok tévét szerel, ha kell, hazaszállítja a tűzifát, kórházba viszi a betegeket. Simon Judit, a Hifa Románia Egyesület elnöke a fogyatékkal élők számára épülő Hifa-park projektről beszélt. György Attila a Szent Gellért Alapítvány képviseletében a szervezet alapvető céljairól (a fiatalok, gyermekek keresztény szellemben való nevelése, fogyatékkal élők, sérültek, idős emberek, nagycsaládosok segítése, a helység és a környék szociális problémáinak orvoslása) beszélt, ismertette az alapítvány munkapontjainak létrehozásáért végzett kalákázást. Nagy Gizella A hír, üzenet közösségformáló szerepe címmel tartott foglalkozást, míg dr. Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember a szerepharmonizáció és pozitív erőforrások címmel tartott előadásában az adás lélektanáról, a tudatosságról, a falugondnoki munkavégzéshez is szükséges vezetői képességekről beszélt. A falugondnok a belső erőforrásokról szólva az elméleti tudást, a gyakorlati tapasztalatot, a kommunikációs készséget és a személyiséget említette, kiemelten a szociális érzékenységet, empátiára való készséget, a szigorú önvizsgálatot, erőt. 

A rendezvény zárónapján Keresztesi Ernő a forgalmi szabályokat, a törvényi újdonságokat ismertette, az elsősegélynyújtásról dr. Béla Éva tartott interaktív előadást. Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul a közösségek számára időszerű és hasznos tudnivalókat osztott meg a résztvevőkkel, hangsúlyozva: „ezekben az időkben kiemelt jelentősége van hagyományaink megőrzésének, továbbvitelének, úgy, hogy azt hozzáigazítjuk a mai kor lehetőségeihez, de megtartjuk annak eredeti közösségformáló szerepét”. A vezető konzul szerint ebben nagy eredményeket ér el a Falugondnokságok Szövetsége, amelynek munkája a székely lét alapjaihoz, a faluhoz kötődik. 

– A kaláka mint közösségépítő tevékenység – és tudjuk, nemcsak a közösségeket építi, hanem minden olyat is, ami egy-egy családnak meghaladja a lehetőségeit – ma is kiváló lehetőséget biztosít az összefogásra – tette hozzá. A továbbiakban a főkonzulátus szakmai feladatairól – a honosítási eljárásról és a hadigondozotti ellátásról – beszélt, válaszolva az érdeklődők kérdéseire. 

A rendezvény Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnökének A szívesség szentsége, a másként és másokért vállalkozás útja című előadásával zárult. Az előadó a falugondnok szerepéről beszélt a közösség fenntartásában, működtetésében, de olyan témákat is érintett, mint a piacgazdaság, a gazdaság életünkre gyakorolt hatásai, a közösség mint hagyományos életforma, a fogyasztói szemlélet térhódítása. 

A falugondnokságot fejleszteni kell, ebben egyetértettek a résztvevők. Akár országos program kidolgozásával uniós alapok megpályázására, az egyházi háttér kiszélesítésével, vagy, amint például Horváth Zoltán, a Hangya Egyesület vezetője tette, külön falugondnoksági szakosztály létesítésével, amely támogató partnerek keresésével, falugondnoki, oktatói képzések, továbbképzések indításával foglalkozik.

Egy új vidékfejlesztési lehetőség a Szociális Farm Hálozat

http://szocialisfarm.hu/hirek/hirek/megszulettek-a-palyazati-eredmenyek

A "Szociális Farmok létrehozása Magyarországon" regionális roadshow rendezvények megvalósítása kapcsán több mint 40 pályázat érkezett be a Szimbiózis Alapítványhoz.

A remek pályaműveket egy háromfős szakmai bizottság bírálta, melynek eredményeképpen az alábbi szervezetek

Észak-Magyarország: BioSzentandrás Nonprofit Kft. A rendezvény helyszíne: Hernádszentandrás

Észak-Alföld: Alföldi Vállalkozásfejlesztő, Innovációs Kft. A rendezvény helyszíne: Szolnok

Dél-Alföld: Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet. A rendezvény helyszíne: Szabadszállás

Közép-Magyarország: GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft. A rendezvény helyszíne: Gödöllő

Nyugat-Dunántúl: A Nap Harmata Közhasznú Alapítvány. A rendezvény helyszíne: Galambok

Dél-Dunántúl: Fogd a Kezem Alapítvány. A rendezvény helyszíne: Pécs

Közép-Dunántúl: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület. A rendezvény helyszíne: Komárom

Gratulálunk a nyertes pályázóknak!

Békés és Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánunk minden kedves olvasónknak!

Turisztikai település címet szeretne a Marosszentgyörgy

http://www.e-nepujsag.ro/op/article/turisztikai-telep%C3%BCl%C3%A9s-c%C3%ADmet-szeretne-k%C3%B6zs%C3%A9g

OKTÓBER 6, 2014 - ANTALFI IMOLA

Múlt héten újabb iratcsomót tett le a Turisztikai Minisztériumhoz Marosszentgyörgy önkormányzata, ismételten megpályázva a helyi érdekeltségű turisztikai település minősítést. „Ezt a folyamatot még tavaly elkezdtük, de a szaktárcánál bekövetkezett változások miatt nem kaptuk meg a címet. Újra benyújtottuk a szükséges iratokat, és minden feltételt teljesítünk ahhoz, hogy megszerezzük ezt a minősítést. Ezáltal könnyebben pályázhatunk uniós alapokra és folytathatjuk a Máriaffi-kastély felújítását, a 800 éves tölgyfák körülötti park elrendezését, a cinege-tetői sípályát újra működtetni tudjuk, a műemlékeinket felújíthatjuk, sőt, létrehozunk olyan nyári vagy téli szórakozóhelyeket, amelyek a turistákat vonzzák – jelentette ki Sófalvi Szabolcs községvezető.

Vendégoldal: Gernyeszeg és környéke - Turisztikai információs központ

http://www.e-nepujsag.ro/op/article/turisztikai-inform%C3%A1ci%C3%B3s-k%C3%B6zpont

 JANUÁR 11, 2016 ANTALFI IMOLA

Fotó: Antalfi Imola

A Maros menti Leader kistérségi program egyik sikeres projektje a tavaly márciusban elkezdett beruházás, a gernyeszegi információs és turisztikai központ. Nemcsak a helyi és környékbeli látványosságok népszerűsítése, hanem községfejlesztés is célja az irodának, amely két alkalmazottal működik. 

A polgármesteri hivatal mellé épített rusztikus, a környezetbe jól illeszkedő épületben Molnár Mónika és Cseh Szabina Noémi dolgoznak, fő tevékenységük a helybéli és környékbeli látványosságok népszerűsítése, turisztikai programcsomagok kialakítása. Kellemes munkakörnyezetben dolgoznak, az előtérben a vidék természeti adottságait, turisztikai szempontból fontosabb létesítményeit népszerűsítő szórólapokat látunk.

– Október végén fejeztük be a központ építését, a beruházás végösszege 100 ezer euró körül van. Gernyeszeg nem tűnik jelentős turisztikai övezetnek, meg vagyunk szokva azzal, hogy a turizmust a hegyek, a síelési lehetőségek, gyógyfürdők jelentik, de elképzelhető, hogy vidéken a falusi turizmus fellendítése fontos tényezője lehet a gazdasági fejlődésnek. Ebből a megfontolásból gondoltunk ilyen befektetésre. Nemcsak a községben, hanem a környékbeli településeken is számos látnivaló van, Gernyeszegen a Teleki-kastélyt sokan az erdélyi kastélyok gyöngyének tartják, Marossárpatakon a halastavak, Vajdaszentiványon a Zichy-udvarház, Marosszent-györgyön a gyógyfürdő vonzó lehet a turisták számára. Nemrég a marosvécsi Kemény-kastély tulajdonosai látogattak meg, és együttműködésről beszélgettünk, konkrétan azokról a lehetőségekről, amelyekkel a turisztikai irodánkon keresztül népszerűsíthetjük a vécsi kastélyt és az ott szervezésre kerülő rendezvényeket – nyilatkozta Kolcsár Gyula polgármester. 

A községvezető rég dédelgetett terve a faluturizmus fellendítése. Visszaemlékezett a 2000-es évek elejére, amikor Gernyeszegen faluturizmus működött, ezt a hálózatot szeretné ismét kiépíteni és ebbe bevonni a községhez tartozó, elszigeteltebb falvakat is. Kolcsár Gyula szerint ugyanakkor a központban zajló tevékenység célja a befektetők vonzása is, ami fellendítheti a község gazdaságát. 

A polgármester szerint idén egy szászrégeni befektető termelőegységet épít Gernyeszeg határában, év végéig pedig működtetni kezdi vállalkozását. 

– Ennek örülünk, reméljük, megvalósul, hiszen egy beruházás munkahelyeket teremt, és adóival a helyi költségvetést gyarapítja – tette hozzá.

20 ezer rózsát ültetne, és fehérre festetné a falu összes házát Bér polgármestere

http://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2016/01/16/20-ezer-rozsat-ultetne-es-feherre-festetne-a-falu-osszes-hazat-ber-polgarmestere/

Vaskor István 2016. 01. 16. 

Ha már Bér a szülőhelye és az otthona, természetes hogy a falu a mindene. Maczó László, a picinyke Nógrád megyei teelepülés első számú embere azt mondja, Bérből turistaparadicsomot „csinál”. Az álmok megvalósításához minden adott: a Cserhát lankái, a festői táj, a picinyike falu összetartó lakói és a sok-sok látnivaló is. Ezért nem enged a huszonegyből, tervei pedig bőséggel akadnak a megvalósításhoz.

Fotó: Sokszínű Vidék

Sokat aprított a levesbe

A hatvanéves polgármester 1990 óta már ötödik választási ciklusát tölti a település élén, azóta csupán négy éven keresztül nem ő volt a falu vezetője. A megelőző évtizedekben „aprított is sokat a levesbe”, vállalkozóként pedig hozzátett még néhány lapáttal.

Gyökereim itt vannak, minden ideköt – mondja. – Bér-Tótfalu, ez a sok szlovák lakta település a szülőhelyem, ahol békében és egységben megfér egymás mellett a magyar, szlovák, roma és ma már a filipinó kultúra is. Nekem lengyel őseim is vannak, üknagyanyám sváb, de én magyar vagyok. S ha már Bér az otthonom, csak természetes, hogy a falu a mindenem. Korábbi polgármesterségem idején és most is vallom, és azért fáradozom: töltsük fel Bért tartalommal, hogy a helyiek még inkább igazi otthonuknak érezzék a falut, és még több turistát köszönthessünk e csodálatos tájon.
Fotó: Sokszínű Vidék

Maczó László béri polgármester szegényparaszt családban született, volt szobafestő és zöldséges, ma pedig egy fogadóvá alakított vadászkastély és a környezetében megálmodott Nemzeti Emlékhely tulajdonosa a Bérhez közeli Virágospusztán.

Zöldségkereskedő volt, kastélytulajdonos lett

A valamikori zöldségkereskedőt jó két évtizede csapta meg a turizmus szele. Családi vállalkozásban kibérelte a virágospusztai, egykori vadászkastélyt és az azt övező parkot, melyet 15 éve megvásárolt, felújított és bővített. Az Andezit Fogadó néven ismert komplexumot évente tízezernél többen látogatják.

A polgármester a környék legnagyobb állattartója

Nem elhanyagolhatóan ő a környék legnagyobb állattartója. A kastély környékén teve és antilop is legelészik, de vannak lovak, mangalicák, szamarak, pávák, vaddisznók, szarvasok, őzek is, melyek testközelből láthatók.

Fotó: Gyurkó Péter

Amikor megálmodtuk a fogadó miliőjét, arra is gondoltunk, hogy a vendégek ne csak a festői környezetben gyönyörködjenek, hanem a szabadon legelésző állatokban is – mondja.

Mivel a polgármester mert korábban is nagyokat álmodni, s az álmok beteljesültek, nem meglepő, hogy most sincs híján terveknek. Idén tavasszal már – pályázati támogatással – 10 ezer tő rózsát ültetnek.

2015 tavaszán önkormányzatunk a falu minden portájának ingyenes adományozott 5-10 muskátlit, hogy csinosítsák ki a virágokkal házaik külsejét. Ez szülte az újabb ötletemet: egyszer, s nem is a távoli jövőben, minden házat fehérre festenénk, így Bér”kifehérülne”, 15-20 ezer tő rózsa elültetésével pedig turisztikai látványosságot alkotnánk. Van már néhány fehérre festett magánház, és önkormányzatunk épülete is ilyen.

Ám nem csupán tervek születnek, fejlesztések is történnek. A leendő arborétum és botanikus kert pompázó növényzetét a természet adta, a végleges kialakítás hamarosan megkezdődik. Két építészeti remeket – a XVI. században épült gótikus stílusú evangélikus templomot és a paplakot – felújították, a 150 évvel ezelőtt épített pincesor látványa régi idők hangulatát idézi, miként néhány – a palóc építészet jegyeit eredeti formájában megőrző – felújított parasztház is. Ezek egyike tájházként funkcionál.Fotó: 

Fotó: Sokszínű Vidék

A turizmus zászlóshajói

Béren áthalad a Mária Út, Közép-Európa legjelentősebb zarándokútja. Ennek tiszteletére épült meg a Mária-kert – pergolákkal és egy emléktáblával -, hogy a zarándokok a fák árnyat adó lombjai alatt, csodálatos környezetben pihenhessenek meg útjuk során.

A polgármester szavai mentén nemcsak lesz, hanem van is tartalma a falunak.Aligha kérdéses, hogy a turizmus szempontjából a polgármester álma a zászlóshajó: a rózsák és a fehérre festett porták faluja lehet a Nógrád megyei Bér.

Hogy kerül Bérre a filipinó kultúra?

Ami a polgármester által említett filipinó kultúrát illeti: Bér dicsekedhet hazánk egyedüli, autentikus filipinó éttermével, mely a majd 300 éves felújított patakmalmot övező Malom Udvar része. Itt a ház asszonyának, a Fülöp-szigetekről származó Annának vezetésével vendégszerető házigazdák várják a megfáradt vándorokat.

Másfélmillió utas a kolozsvári repülőtéren

http://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/masfelmillio-utas-a-kolozsvari-repuloteren-464064

2016. 1. 17. 

Megközelítette 2015-ben a másfél milliót a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér utasforgalma.

A kolozsvári repülőtéren az elmúlt évben 1 millió 486 ezer érkező, illetve induló utast regisztráltak, ami 26 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Románia második legforgalmasabb repülőterén 2015-ben 14 667 leszállást, illetve felszállást jegyeztek fel, ami 15 százalékos növekedést jelent.

A legkeresettebb célpontok London, Bukarest, München, Milánó és Párizs voltak. A legtöbb utas Olaszországba, Németországba, Spanyolországba és Nagy-Britanniába utazott Kolozsvárról.

A légikikötő 2016-ban további növekedésre, 1,7 milliós utasszámra számít. A legnagyobb utasforgalmat lebonyolító Wizz Air légitársaság ugyanis februártól a németországi Memmingenbe, júliustól Berlinbe, az angliai Sheffieldbe, a dániai Billundba és a spanyolországi Alicante városba indít Kolozsvárról járatokat. Márciustól pedig a LOT lengyel légitársaság indít varsói járatot, valamint a Blue Air román fapados társaság dublini és liverpooli járatokat.

Szerző: MTI

Európa legnagyobb termálvizes wellness-központja nyílt meg Bukarest mellett

http://eletmod.transindex.ro/?hir=21650

2016. január 15.

Európa legnagyobb, zöldmezős beruházásként épült termálvizes wellness-központját nyitotta meg a bukaresti nemzetközi repülőtér melletti Balotestin csütörtökön az osztrák A-Heat csoport. 

Fotók: Therma Bucuresti/Facebook

Az 50 millió eurós befektetéssel kialakított, 4000 fürdővendég egyidejű befogadására alkalmas, évi 1 - 1,5 millió fős fogalomra számító Therme Bucuresti nyolc medencéje számára több mint 3000 méteres mélységből hozzák felszínre a termálvizet, amely a komplexum energiaszükségletének 90 százalékát is fedezi. 

A létesítmény egyik különlegessége a medence-hálózatot körülvevő, több mint 800 ezer trópusi növényt tartalmazó, 180 ezer négyzetméternyi botanikus kert. A wellness-övezetben hat "tematikus" szauna, a családi szektorban pedig hullámmedence és másfél kilométernyi csúszda-rendszer várja a vendégeket. A beléptetést és a különböző szolgáltatások igénybevételét számítógépes rendszer segíti az érkezéskor kapott karkötők kódjának leolvasása alapján. 

A Therme Bucuresti medencéiben keringtetett víz hőmérséklete egész évben 33, a levegőé pedig 29-30 fokos. 

Az egésznapos felnőtt belépőjegyek 54 és 93 lej közötti összegbe kerülnek, a kiválasztott zóna függvényében. A 200 alkalmazottal működő wellness-központ menedzsmentje szerint a beruházás öt éve

Desztináció Magyarország aranyérmes az európai úti célok között

http://www.ma.hu/uzlet/270155/Magyarorszag_aranyermes_az_europai_uti_celok_kozott

2016.01.06 MTI

Magyarországon regisztrálták a legnagyobb növekedést a nemzetközi turistaérkezések számában a 2015-ös évről rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint, a nemzetközi turizmusban legjelentősebb európai úti célok közül.

A Magyar Turizmus (MT) Zrt. hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015 decemberi jelentése (World Tourism Barometer) szerint a világon 4,4 százalékkal, Európában 5,1 százalékkal, a kelet-közép-európai régióban 6,6 százalékkal, Magyarországon pedig 19,1 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015 első háromnegyed évében; a turisták számának növekedését tekintve ezzel Magyarország került a dobogó legfelső fokára a legjelentősebb európai úti célok közül. 

A 19,1 százalékos növekedés azt jelenti, hogy Magyarországon több mint a világátlag négyszeresével nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. 

Az UNWTO TOP 50-es listáján szereplő Európai országok közül a második legnagyobb növekedést (13,3 százalék) Szlovákiában mérték, a bronzérmes pedig Írország lett 12,8 százalékkal. Csehországban 8,5, Ausztriában 6,4, Lengyelországban pedig 5 százalékos bővülés volt a vizsgált időszakban a nemzetközi turistaérkezések számában. 

A nemzetközi turisztikai bevételek vonatkozásában is kimagasló teljesítményt, dollárban számítva több mint 7 százalékos növekedést ért el Magyarország. 

Abszolút értékben a Magyarországra érkező többnapos látogatók száma 11,0 millió fő volt 2015 első háromnegyedévében, akik 95,6 milliárd forintot, forintban számítva 15,2 százalékkal többet költöttek a vizsgált időszakban. 

A közleményben az MT Zrt. hangsúlyozza: az Európát és az országot is sújtó nemzetközi, politikai és egyéb viharok ellenére jó esély van arra, hogy 2015-ben is új rekordot lehessen elkönyvelni Magyarországon. A turizmus világtrendjei, valamint az utazási szokások és igények változása kifejezetten kedveznek a magyar turisztikai kínálatnak: a többszöri, rövid utazások trendje például a budapesti városlátogatásoknak, az európai demográfiai trendek pedig az egészségturizmusnak teremtenek jó lehetőségeket.

B.Ú.É.K.!

Jó kívánság!

A 2016-os új év eljöttével, békés, blodog, borban, búzában gazdag új évet kívánunk az olvasóinknak, tisztelettel a szerkesztői gárda valamint a kalotaszegi HANGYA elnöksége!

Újabb Temes megyei turizmus portál

http://erdely.ma/turizmus.php?id=182103

2015.02.25. 

Az egyik megyei alelnök által tavaly júniusban létrehozott, a Temes megyei turizmus népszerűsítését és fejlesztését célzó egyesület (APDT) bemutatta saját turizmus-portálját, amely a szerzők szerint fontos turisztikai látványosságokra, műemlékekre hívja fel turisták figyelmét.

A kizárólag román nyelven tudó turismtimis.ro portál olyan nevezetességekre hívja fel a figyelmet, mint az évek óta zárva tartó, felállványozott Hunyadi-kastély (amelyet a szerzők szerint Iancu de Hunedoara román nemes átépített 1443–47 között), a közveszélyes, düledező buziásfürdői fedett sétány, a trianoni szerződés „emlékműve”, a Triplex Confinium hármashatárkő vagy az 1944-ben létesített temessági ortodox kolostor.

Szerepel rajta továbbá néhány fatemplom, Hertha Müller szülőfaluja, a ma már moldovai telepesek lakta Nitzkydorf, amelynek a Nobel-díjas írónő nem kívánt díszpolgára lenni, és a lugosi Drăgan Egyetem 1996-ben átadott „műemlék” épülete, amelyet Iosif Constantin Drăgan román milliárdos, Lugos jelenkori jótevője építtetett. 

A temesvári Vármegyeházáról azt írja a portál, hogy vendéglő volt az utóbbi években, és jelenleg a Művészeti Múzeumnak ad otthont. Nevezetes műemlék a portálon a lugosi „kéttornyú” ortodox templom, de a temesvári Millenniumi templomról vagy a temesvári Szent-György Székesegyházról, de még a város egyik szimbólumává vált Ortodox Katedrálisról sem tesznek említést a szerzők. Szerencsére ennél jobb turisztikai portálok is működnek, mint például a banattour.ro vagy a banatour.eu.

Az APDT Egyesület a Temes Megyei Tanács támogatását élvezi.

Pataki Zoltán nyugatijelen.com