2012. július 29., vasárnap

Figyelem: falusi vendéglátók, pályázók - FATOSZ közlemény

2012. JÚLIUS 16. 
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége közleményt adott ki, melyben elhatárolódik a falusiturizmusok.hu honlaptól és annak készítőitől. Egyben biztosítja a szállásadókat arról, hogy a FATOSZ - küldetésének megfelelően - az általa kezelt szakmai honlapokon: falusiturizmus.hu, a falusiturizmus.eu, valamint a fatosz.hu és fatosz.eu oldalakon továbbra is díjmentes megjelenést biztosít az általa képviselt szállásadók számára.
A közlemény szövege az alábbiakban olvasható:
"Tájékoztatjuk Tagjainkat és Partnereinket, hogy a FATOSZ csak a www.falusiturizmus.hu, a www.falusiturizmus.eu turisztikai-, valamint a www.fatosz.hu és www.fatosz.eu szakmai honlapokat kezeli.
A közelmúltban számos jelzést kapott Szövetségünk arról, hogy térítési díj ellenében kaptak szállásadóink ajánlatot, mely díjat futár útján szed be a szolgáltató. Mivel a www.falusiturizmusok.hu honlap címe alkalmas a szállásadók megtévesztésére, többen a FATOSZ-szal azonosították az ajánlatot adó céget. Ha bármely társaság térítés ellenében kínál hirdetési lehetőséget, előzetesen bizonyosodjanak meg arról, hogy melyik honlapon, milyen tartalommal, adatokkal jelenik meg szálláshelyük.
Szövetségünk alapvető célja a falusi, vidéki szállásadók és egyéb szolgáltatók képviselete, ennek megfelelően honlapjainkon való megjelenésüket díjmentesen biztosítjuk számukra." Forrás: fatosz.eu

2012. július 28., szombat

Csomád–Bálványos turizmusfejlesztési társulás

2012. ÁPRILIS 24.ÍRTA: SZÉKELY ÚJSÁG
Jóváhagyta a csíkszeredai bíróság a Csomád–Bálványos Közösségek Közti Turizmusfejlesztési Társulás bejegyzését. A társulás tagjai: Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, továbbá Csíkkozmás, Tusnád, Tusnádfürdő, Sepsibükszád és Bálványos–Torja önkormányzata. Az egyesület céljai között szerepel a természeti értékek védelme és hasznosítása, a turizmus fellendítése, a télisportokra alkalmas területek kijelölése, kiépítése és nemzetközi népszerűsítése, a túraösvények és sípályák karbantartása, külföldi és hazai idegenforgalmi vásárokon való részvétel, illetve európai uniós fejlesztési alapok infrastruktúra-fejlesztésbe való bevonása.
Hargita megye 2009 márciusában véglegesített turisztikai fejlesztési stratégiája kilenc jelentős idegenforgalmi területet határol el, amelyben a második számú, fontossági sorrendben a két megye határán fekvő Csomád–Bálványos területe, amely az utóbbi időben egyfajta helyi márkanévvé alakult. Habár a Szent Anna-tó Hargita megyében helyezkedik el, jelenleg csak Sepsibükszád felől, Kovászna megyén át közelíthető meg. Ezenkívül a Szent Anna-tóhoz egy turistaösvényen lehet feljutni 1-1,5 órás gyaloglással.
A frissen bejegyzett társulás tevékenysége során Hargita és Kovászna megye tanácsa teljes körű, innovatív stratégiát akar kidolgozni a Csomád–Bálványos terület fejlesztésére.

2012. július 4., szerda

Gyógyturisták

2012. július 4.
Brassó belvárosában

Csapatnyi magyarországi fizioterápiás szakember ült autóbuszra, hogy a hasznosat a kellemessel társíthassa: egyre nagyobb a jelentősége-szükségessége a természetes gyógytényezőkkel való korszerű gyógyításnak, és látni-érezni akarták, milyen, miként végzik azt Erdélyországban? Közülük sokan most ismerkedtek azzal a tájjal, amelyről ugyan hallottak, de látni sose látták.
Budapesti, pécsi és Miskolc környéki, többnyire fizioterápiás kezelőközpontokban és kórházi részlegeken dolgozó szakemberek méltányolták a Félix-fürdői gyógykezelések korszerű műszaki szintjét. Nem jelentett számukra újdonságot a termálvízzel való munka, abban ugyancsak bővelkedik a csonkaország is. Azt azonban érezték, hiszen útjuk alatt nálunk is égetett a kánikula, hogy a Királyhágón túl, Kalotasze­gen, ahol megszálltak, úgymond „vágni-szeletelni lehetett a friss és tiszta levegőt!” Erdélyben még a föld alatti levegő is más – hangsúlyozták, hiszen a felújított tordai sóbányában arról is számot lehetett vetni, milyen az állandó, egyenletes mikroklímájú és nedvességtartalmú, szpeleoterápiára alkalmas sós levegő. A Hargitán, a szentegyházi estéken érezhették az alhavasi klíma jellegzetességeit, megkóstolhatták a vulkanikus melegítésű langyos gyógyvizeket.
A ráadást Bálványosfürdő vasas borvizei, de különösképpen a dr. Benedek Géza nevét viselő kovásznai szívkórház fizioterápiás rész­lege, dr. Semmel Réka főorvos és Gyila Sándor fizikus magyarázata-bemutatója jelentette, jelesen az ún. Benedek Géza-féle kezelési modell, ami a legendás kovásznai orvos nevéhez fűződik. Az észak-magyarországi Mátraderecs­ke mofettája vulkanikus, míg a Kovászna-tündérvölgyi gyógygáz – miként azt a fizikus előadta – ugyanolyan hatóerejű szerves eredetű, természetes gyógytényező. Összekapcsolva azonban a kiváló gyógyvízzel és a mellékkezelésekkel, bár tünetiek, de jótékony hatásúak a szív-érrendszeri és más panaszokkal élő ember számára. A tündérszép erdélyi táj, a marosvásárhelyi kultúrpalota nyújtotta látvány, a Békási-szoros, a Kárpátok hegyláncai, a Rétyi-tó, a kürtőskalácssütés mint konyhaművészeti bemutató, a székely vendégszeretet tetézte elhatározásunkat, hogy visszajárjunk majd erre a vidékre – mondották a szervezők, a budapesti Fizioterápiás Szakdolgozók Egyesületének és az edelényi Koch Róbert Kórház fizioterápiás részélegének vezetői, nemkülönben az Aqua Tours szállítóvállalat, amely nevében is jelezte, hogy a vízzel való gyógyítás egyre nagyobb teret hódít.

Félnomád táborozás a Vadason

2012. július 4., 
Erdei utakon a táborozó diákok. A szerző felvétele

Négy napig a Vadason, a Cserkésztábor Erdei Iskolában táboroztak az idei Pro Natura tanszimpózium nyertes csapatai, mintegy negyven általános iskolás háromszéki diák. Januárban a Tanulók Palotájában A Rétyi Nyír és természeti kincsei témával tartott vetélkedőn tizenegy csapat mutatott be tudományos dolgozatot, képes bemutatóval színezve.
A legjobb dolgozatok szerzői ingyen vehettek részt az erdei táborozáson: a nyertes Székely Mikó Kol­légium csapata mellett a Nicolae Colan-iskolából, a kovásznai Kő­rösi Csoma Sándor-, a baróti Gaál Mózes- és a Baróti Szabó Dávid, a zágoni Mikes Kelemen- és a bodoki Henter Károly-iskolából.
A félnomád jellegű közös időtöltés – ami pár éve még természetes volt, ma már egyre ritkább, éppen emiatt jelentett újszerű – a legtöbb kisdiákot megérintő élményt nyújtott. Sátorban aludtak, üstben főzött ételeket ettek, televízió, számítógép és az otthon megszokott civilizációs kellékek nélkül tanultak, szórakoztak, barangoltak. Túráztak Zalánpatakra (né­melyek először vettek részt hasonló hosszúságú, kb. húsz kilométeres tú­rán, sokuknak ez igazi megmérettetést jelentett, hiszen nem volt más lehetőség, a kényeskedés is eredménytelennek bizonyult: az úton végig kellett menni), növényekkel, gombákkal, madarakkal ismerkedtek a Gyurgya­lagok (www.gyurgyalagok.blogspot.com) lelkes csapatának irányításával, métáztak, csillagokat figyeltek meg.
Ígéretük szerint jövőre is részt vesznek a versenyen, már hónapok óta figyelik a településükön fellelhető gólyafészkeket, hiszen az idei verseny gólyaszámlálásról, gólyafészek megfigyeléséről szól. Köllő Zsolt

Japánok Háromszéken (Lovasturizmus)

2012. július 4.,
Indulásra kész a csapat

Japán lovasok érkeztek Málnásfürdőre – újságolta Csíki István, a helybeli Vadász vendégházat fenntartó családi vállalkozás tulajdonosa. Több éve, hogy lovas vendégeket fogad. „Egy éjszakát töltenek nálunk, nemcsak számukra, hanem a lovaknak is szálláshelyet biztosítok. Sikert arat a kisüstink, feleségem mindig vadhúsból készít tokányt, melléje csőtésztát savanyúsággal. Vannak olyanok is, akiknek különlegesség a pálinka meg a jó friss és szénsavas málnásfürdői borvíz” – mesélte.
Mint megtudtuk, a háromszéki-erdővidéki különleges lovastúrák ötletgazdája és szervezője a kőröspataki Kálnoky Anna, aki negyedik éve foglalkozik ezzel. Elmondta: közel sem könnyű feladat, csapatmunkát követel, hiszen a többnyire külföldi jelentkezőkre való tekintettel a lovasirodákkal történő kapcsolattartás és a túrák meghirdetése elkerülhetetlen. A lovakat a család saját sepsikőröspataki lovardájából, 15–16 hátasló közül válogatják ki. Anna asszony személyesen bejárta a számára érdekes és látnivalóban gazdag túrautat a Baróti-hegység és a Dél-Hargita térségében, amit tehát előzetes tanulmányozás alapján jelöltek ki Sepsikőröspatak, Málnásfürdő, Kisbacon, Erdőfüle, Miklósvár és Zalánpatak érintésével. Az általában ötnaposra tervezett túrák miklósvári és zalánpataki pihenőit piknikezések is tarkítják, s az útvonalon a tájat jól ismerő túravezetők kísérik a vendégeket. Esténként a felsorolt történelmi településekkel, azok épített örökségeivel ismerkednek a vendégek, falusi székely konyhák főztjét tá­lalják fel számukra, ott abrakolnak-isznak és pihenik ki az éjszakát a hátasparipák is.
Ahhoz bizonyára nem fér kétség, hogy egy külföldi, különösen az idei japán lovasok számára, ne nyújtott volna látnivalót-különlegességet az a Kisbacon, ahol még működik egy vízimalom, ahol a patak vizében tisztálják a megmosott fehér holmit, az erdőfülei faragott fejfás temető, a zalánpataki tündérien tiszta és érintetlen táj. Átütő sikerről számolt be a tájainkat szemlélő nyolc japán, maguk is mind lovasok, s nagy szeretettel és vonzalommal ismerkedtek az európai Kárpátok különlegesen szelíd, lombhullató erdőkkel borított hegyvidékével, a völgyekben-medencékben meghúzódó falvakkal, ahol bio az eledel, a vadhús, a puliszka, a házi túrós-kapros lepény, háznál fő a pálinka, kézzel fejik a tejet és húzzák estefelé a harangokat. Ha van jelentkező, kéthetenként indul egy-egy csapat ismerkedni azzal a tájjal, amelynek, ha tetszik, ha nem: Székely­föld a neve.