B Ú É K

A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és Boldog Új Évet 2020-ban is!

Októberig több mint tízmillió turistát fogadtak a szállásadók

https://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/118295-oktoberig-tobb-mint-tizmillio-turistat-fogadtak-a-szallasadok

2019. november 01.,   Agerpres

Több mint 10,4 millió turista érkezését regisztrálták a romániai szállásadó egységekben az év első kilenc hónapjában, ez 4,4 százalékos növekedést jelent a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból. Az érkezők 79,8 százaléka belföldi, 20,2 százaléka külföldi volt. A külföldiek 74,4 százaléka Európából, ezen belül 84,9 százaléka az Európai Unóból érkezett. A szállásadó egységek 23,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, 6 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A belföldi turisták tartózkodása átlagosan 2,4, a külföldieké 2 napot tartott. Illusztráció | Forrás: cristinajoy.ro A szálláshelyek nettó kihasználási indexe a teljes turisztikai szálláshely-struktúrában 35,4 százalék volt, 2,1 százalékponttal több, mint az előző év első kilenc hónapjában. Magasabb kihasználási arányt regisztráltak a szállodákban (44 százalék), a bungalókban (33,2 százalék), a villákban (29,7 százalék), a hajók szálláshelyein (27,9 százalék), a hostelekben (26,4) százalék), kempingekben (24,5 százalék) és a panziókban (23,1 százalék). Megyék szerint 2019. január elsejétől szeptember 30-ig a turisztikai szálláshelyekre a legmagasabb értékeket a következő megyékben regisztrálták: Bukarestben (1,53 millió), Konstanca (1,3 millió), Brassó (1,06 millió), Kolozs (509.400), Maros (466.800) és Prahova (445.900). A vendégéjszakák tekintetében a következő a sorrend: Konstanca (4,981 millió), Bukarest (2,637 millió), Brassó (2,118 millió), Bihar (1,186 millió), Vâlcea (1,156 millió), Prahova (996 900), Kolozs (955 400) és Maros (903.500). A turisztikai szálláshelyekre a legtöbb turista Németországból (239 300), Izraelből (180 600), Olaszországból (170 200), az Egyesült Államokból (129 300), Magyarországról (128 100), Franciaországból (122 700) és Nagy-Britanniából (108 800) érkezett.

Hat százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Romániában az első kilenc hónapban

http://www.erdon.ro/hat-szazalekkal-nott-a-vendegejszakak-szama-romaniaban-az-elso-kilenc-honapban/4242281

2019.11.1 

Hat százalékkal, 23,902 millióra nőtt a vendégéjszakák száma Romániában a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.

A belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 7,9 százalékkal, 19,785 millióra nőtt, míg a külföldi vendégek 2,2 százalékkal kevesebb, 4,116 millió vendégéjszakát töltöttek.

A kereskedelmi szálláshelyekre érkezett vendégek száma 4,4 százalékkal, 10,449 millióra nőtt a vizsgált időszakban. A belföldi vendégek száma 7 százalékkal, 8,341 millióra emelkedett, ugyanakkor a külföldi turisták száma 4,7 százalékkal, 2,107 millióra esett vissza.

A román turisták által átlagban eltöltött vendégéjszakák száma 2,4, míg a külföldi turisták 2 éjszakát töltöttek.

A legtöbb vendéget Bukarestben jegyezték a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk elérte az 1,530 milliót, második helyen a Fekete-tenger parti Konstanca megye (1,309 millió) áll, harmadik Brassó megye (1,062 millió), negyedik Kolozs megye (509 ezer), ötödik Maros megye (466 ezer).

A külföldi turisták többsége Németországból érkezett (239 ezer), majd az izraeliek (180 ezer), olaszok (170 ezer), amerikaiak (129 ezer) és a magyarok (128 ezer) következnek. Ezek az adatok a kereskedelmi szálláshelyek által bejelentett információkon alapulnak.

Tavaly az év egészében a vendégéjszakák száma 5,7 százalékkal, 28,449 millióra nőtt, a vendégek száma 6,3 százalékkal, 12,809 millióra emelkedett. A külföldi turisták száma 1,3 százalékkal, 2,785 millióra nőtt 2018-ban.

(MTI)

Üdülőközpont a hegyek között - Beszélgetés Szarvadi Loránd háromszéki üzletemberrel

https://www.3szek.ro/load/cikk/125326/udulokozpont-a-hegyek-kozott--beszelgetes-szarvadi-lorand-haromszeki-uzletemberrel

2019. augusztus 7., 

A Grand Hotel Bálványos s a köréje épült és folyamatosan épülő turisztikai központ akár csodának is tekinthető. Hiszen a világtól elzárva, sőt, megfelelő közlekedési lehetőség hiányában (egy bálványosi út még mindig „kalandot” jelent az autósoknak) Szarvadi Loránd és családja egy évtized alatt a legmagasabb igényeknek megfelelő üdülő-, gyógy-, szórakozó- és konferenciaközpontot hozott létre. A megtett útról, a legfrissebb fejlesztésekről, a további elképzelésekről, de a vállalkozói mentalitás általánosabb kérdéseiről is a négycsillagos központban beszélgettünk a rendkívül aktív üzletemberrel.

Szarvadi Loránd: Ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. A szerző felvétele

Nehezebb, de lehet

– Általános vélekedés, hogy megfelelő országút nélkül nem is érdemes turisztikai, vendéglátóipari beruházásba belefogni. Itt, Bálványoson az egykori tüdőszanatórium, majd szálloda és környezete erre mintha rácáfolna.

– Most az Olt völgyéből még elég jó körülmények között lehet feljönni, de amíg szinte járhatatlan volt, akkor is majdnem telt házzal működtünk, főleg a turistaidényben. Most, hogy Kézdivásárhely felé teljesen járhatatlan lett az út, és lezárták, a foglalások így sem csökkentek. Úgyhogy nehezebb, de lehet út nélkül minőségi és jövedelmező turizmust csinálni. Sőt, folyamatosan fejleszteni, hiszen már most megvan a bővítési tervünk a birtokunkban lévő tizenöt hektáros területre, a mostani száztíz szobához továbbiakat építünk, így a Bálványos Resortot mintegy kétszáz szobás mini üdülőteleppé fejlesztjük. A legnagyobb gondunk jelenleg összeegyeztetni a gyermekes családok és a csendre, kikapcsolódásra vágyó felnőttek pihenését, illetve szakszerű kiszolgálását. A terv megvalósítása azonban sikeres pályázati finanszírozások nélkül nem lehetséges.

– Ez azt jelenti, hogy a turizmusban a speciális igények kielégítése a siker kulcsa?

– Igen, de a fejlesztést már az is indokolja, hogy elértünk egy 75 százalékos átlagos kihasználtságot, ami szezonban kilencven fölé is megy. A wellnessközpont megnyitása előtt még harminc százalék alatt voltunk, most már negyedik éve működik, de a megnyitása után azonnal duplájára ugrott, hiszen ez a szálloda fő attrakciója.

Lehetőség és kihívás

– A szálláshelyek, a fürdési lehetőségek mellé egyéb speciális szolgáltatások is kellenek. E tekintetben a különböző jellegű vendéglők is rendelkezésre állnak.

– Már amikor nekifogtunk a szálloda felújításának, egyértelmű volt, hogy egy négycsillagos szálloda itt, a semmi közepén, csak szálláshelyekkel nem fog csodát művelni, mert az embereknek három-négy napig programokat kell biztosítani. Hogy ez sikerült-e, jól jelzi, hogy a kezdetekben másfél nap volt az átlagos itt tartózkodás, most már elértük a négy éjszakát. Az, hogy ilyen gyönyörű, de elszigetelt természeti környezetben vagyunk, nemcsak egy lehetőség, hanem kihívás is. Ezért kellett a változatos igényeket kielégítő szolgáltatásokat bevezetnünk. Az egyik ilyen a gasztronómia, és ebben is a változatosságot választottuk. Immár megnyitottuk a harmadik vendéglőnket is, van egy nagy, mondhatni általános igényeket kielégítő éttermünk, van egy kicsit újragondolt, székely jelleget képviselő GastroLabunk (aminek immár van egy bukaresti „testvére” is), és van egy fine dining éttermünk (az angol kifejezés szó szerint finom étkezést jelent, a szakmában még keresik a magyar megfelelőjét – a szerk. megj.). A kalandpark, a sportpályák, a konferenciatermek és természetesen a SPA mind azt a célt szolgálják, hogy változatos szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. A siker egyik kulcsa éppen az, hogy ezeket a különböző igényeket össze tudjuk egyeztetni, az egyik ne zavarja a másikat.

– Honnan érkeznek a vendégek?

– Most úgy vagyunk, hogy a vendégek 85 százaléka belföldi, a külföldiek fele pedig Magyarországról érkezik, a többi összesen harminc országból. Mindez úgy, hogy külföldön nem reklámozzuk a szállodát, nagyjából a Booking.com közvetítésével vagy személyes ajánlások révén találnak ránk az érdeklődők.

– Ehhez azonban meglehetősen nagy volumenű befektetésekre volt és van szükség, és megfelelő munkatársakra.

– Igen, már a tízmillió eurót meghaladtuk, közeledünk a tizenegy millióhoz, és a tervek megvalósításához további milliók kellenek. Ehhez kellene valamilyen vissza nem térítendő támogatás is, hiszen azért nem vagyunk épp annyira nyereségesek. De nem panaszkodom, hiszen a kisebb fejlesztéseket, javításokat már a nyereségből tudjuk megvalósítani. Ugyanakkor jól képzett, megbízható munkatársaink is vannak, itt, Bálványoson 150 alkalmazott dolgozik, még közel negyven más helyszíneken.

Székely konyha és európai bor

– Apropó, más helyszínek. Egy fővárosi „kiruccanásról” is szólnak a hírek, hiszen nemrég különleges éttermet nyitott Bukarest központjában. Honnan származik az ötlet, mi a jellegzetessége?

– Kezdjük talán onnan, hogy ezelőtt négy évvel belefogtam a borimportba, most már Európából vagy negyven pincészettől hozunk be jó minőségű borokat, mintegy nyolcszáz félét. Saját éttermeinkben, de más vendéglőkben, na meg a webáruházunkban is forgalmazzuk. Bukarest jó helyszín arra, hogy bemutassuk ezeket a termékeket, borkóstolókat, találkozókat szervezzünk. Így jutottunk el egy gastro-borbár megnyitásának a gondolatához, persze egy teljesen felszerelt, modern, nyitott látványkonyhával, leginkább székelyföldi alapanyagokkal és különlegességekkel. Éppen a héten reggeli menüt is bevezettünk a száz férőhelyes, Victoria téri étteremben. Így lettünk Románia legnagyobb választékkal rendelkező, több mint nyolcszázféle bort kínáló vendéglője, amiből hetvenet pohárban is meg lehet kóstolni. A szaksajtó azt írta, hogy megváltoztattuk a borbár fogalmát Bukarestben, ami kissé túlzás, de azért lehet igaz, mert egyrészt egy megfelelő konyhát társítottunk hozzá, másrészt rendkívül transzparens, hiszen a berendezés maga a változatos kínálat bemutatását szolgálja: nemcsak mondjuk, hanem meg is mutatjuk a változatos kínálatot. Aztán a belső berendezés jellegzetessége is elüt a többi hasonló étteremtől. Egyébként ugyanazzal a belsőépítész házaspárral, illetve tervezővel dolgozunk évek óta, így minden hasonlít az eredetileg feleségemmel együtt elképzelt, majd szakemberekkel együtt megvalósított bálványosi dizájnhoz. Ugyanehhez az elképzeléshez kapcsolódik, bár itt korántsem fővárosi léptékben az, hogy átvettük a sepsiszentgyörgyi Indivino működtetését is.

Vízió

– Több évtizedes vállalkozói életében különböző dolgokat valósított meg. Van-e ezekben közös elem, van-e olyan dolog, ami hasonló és elengedhetetlen a sikerhez?

– Az első vállalkozás, a Domo, amit egy üzletről 150-re fejlesztettünk, tipikus kereskedő cég volt, persze kiépült egy szolgáltatási része is. A turizmus elsősorban a szolgáltatásról szól, de van közös elem. A Domo idejében rengeteg szállodában jártam legalább negyven országban, már akkor volt egy vágyam, hogy egyszer legyen egy saját éttermem, szállodám. Amikor eladtuk a Domót, ez a hely eladó volt, hirtelen megvettük, igazán át sem gondoltuk, mit szeretnénk vele csinálni, hogy a szolgáltatások sokszínűsége mennyi egyéb tevékenységet követel. De a borbiznisszel ismét „kibújt” belőlem a kereskedő.

– De emberileg is kell egy adag bátorság vagy éppen vakmerőség, különleges adottság vagy tudás, hogy ekkora üzletet lehessen felépíteni és működtetni?

– Szerintem vízió kell, én állandóan álmodom, ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. Aztán most már azt is mondom, aludjunk rá legalább egyet, van elég, amivel foglalkozni. S remélem, van annak is majd esélye, hogy kiszálljunk ebből az intenzív forgásból, egyetlen lányunk szállodamenedzsmentet tanul Svájcban, s bár az az elképzelése, hogy az egyetem befejezése után megjárja magát a világban, nem áll távol tőle, hogy itthon átvegye a stafétabotot.

Ferencz Csaba

Augusztusban lesz a Méra World Music Fesztivál

http://www.frissujsag.ro/augusztusban-lesz-a-mera-world-music-fesztival/

2019-06-29 

Augusztus elsején kezdődik a Méra World Music Fesztivál, amelynek keretében négy napon át világ- és népzenei együttesek lépnek színpadra három kontinensről egy kalotaszegi falusi porta csűrszínpadán Mérán.

A fesztiválnak a Cifra-Kalotaszeg egyik települése, a Kolozsvártól 15 kilométerre fekvő Méra ad otthont.

A szervezők közlése szerint a világzene-fesztiválon, ahol a népzene, a reggae, az elektro, a jazz és a flamenco mind megfér egy csűrben, a fellépők között lesz a Csík Zenekar, Ferenczi György és a Rackajam, a lengyel Dikanda, Sirani Guevara Mexikóból, Sofi Tsedaka & The Baladis Izraelből, a világjáró nemzetközi Kjartan and the Hét Hat Club, a norvég Vassvik, a Romano Drom, a román Trei Parale, Kubinyi Júlia és Szokolay Dongó Balázs, valamint az Erdőfű Népi Kamarazenekar.

Az együttesek mellett a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató legemlékezetesebb táncos, énekes, hangszeres és zenekari produkcióit is láthatja a közönség a színpadon.

A koncerteket minden nap táncház és jam session követi. A fesztiválon idén is lesznek templomi koncertek, a gyerekeknek pedig csűrfiával és játszóházzal is készülnek.

A fesztivál második napján, pénteken a virtuóz kalotaszegi népzene szerelmeseit a II. Kalotaszegi prímásversenyre várják a szervezők. Szombaton pedig a táncházasok által kultikusnak tekintett 1969-es türei gyűjtésnek fog emléket állítani a Martin György Néptáncszövetség támogatásával megvalósuló kalotaszegi legényesverseny.

F.A.L.U. 2019

Turisztikai törvénytervezet - Átlátható működést remélnek az új jogszabálytól

https://www.3szek.ro/load/cikk/123742/atlathato-mukodest-remelnek-az-uj-jogszabalytol-turisztikai-torvenytervezet

2019. június 12.

Április végén hagyta jóvá a kormány azt a szaktárca által kidolgozott turisztikai törvénytervezetet, amely jelenleg a szenátus döntésére vár. Szakemberek úgy vélik, nagy szükség van egy egységes jogszabályra, mely a turisztikai ágazatot szabályozza, hiszen mindeddig minisztériumi rendeletekkel, kormányhatározatokkal irányították az ágazat működését. A témáról a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke számolt be a napokban.

A tervezet fontosabb elemeit ismertetve László Endre kiemelte, meghonosítják Romániában is a turisztikai desztinációs menedzsment struktúrát, amely a környező országokban évek óta működik. Lényege, hogy a kínálat alulról fölfelé építkezik, a különféle turisztikai régiók létrehozzák a helyi, regionális vagy országos szinteket. Mindez eddig kimerült pár információs iroda vagy egyesület létrehozásában, azt azonban nem tisztázták, kinek mi a feladata – magyarázta a szakember.

Azon is dolgozik a szaktárca, hogy létrehozzon egy olyan regisztrációs rendszert, melyet minden szálláshelynek kötelezően használnia kell. Az online rendszerbe bevezetett információkat egy központi adatbázisban összesítik. A kezdeményezés előnye, hogy pontosabb nyilvántartást tesz lehetővé, statisztikák készíthetők, a kereskedelmi szálláshelyek jobban nyomon követhetők, ami hozzájárul az ágazat kifehérítéséhez – mutatott rá László Endre. Úgy értékelte, jó az elképzelés, így fontos lenne minél korábban elindítani.

Előrelépést jelentene a tervezetbe foglalt decentralizálás, jelenleg ugyanis bármiféle engedélyért – szálláshelyek besorolása, sípályák engedélyeztetése, turisztikai útvonalak jóváhagyása, idegenvezetők vizsgáztatása stb. – a szaktárcához kell fordulniuk az érintetteknek. A kereskedelmi és iparkamara alelnöke kifejtette, az új tervezet értelmében a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak majd ezek a feladatok, hasonlóan a környező országokhoz. Megjegyezte, örvendetes, hogy bizonyos feladatokat leosztanak, ugyanakkor kételkednek abban, hogy rövid idő alatt összeáll egy olyan komoly szakmai csapat, amely ezeket a teendőket el tudja végezni. Az utazási irodák és az országos érdekeltségű üdülőhelyek működésének jóváhagyását, a turisztikai desztinációs menedzsment és információs irodák akkreditálását a továbbiakban is minisztérium látja majd el.

Bár korábban megszüntették a külföldi turisztikai képviseleti irodákat, az új tervezetben ezek ismét szerepelnek, László Endre szerint húsz külföldi információs irodát hoznak majd létre olyan térségekben, ahol Románia turisztikai szempontból érdekelt, így ezek biztosítják majd a nemzetközi képviseletet. A szakember a jogszabálytervezet további újdonságai között említette, hogy a szálláshelyek ellenőrzésére a nyugati szállodaláncoknál régóta működő titokzatos vendég, az ún. mistery guest „intézménye” is szerepel. Egy másik előírás szerint az online helyfoglaló rendszerek kötelező módon csak olyan szálláshelyeket népszerűsíthetnek, melyeknek hivatalos működési engedélyük van, s elkészül az ország turisztikai látványosságainak leltára is.Demeter Virág Katalin

Bizonytalan a jelentős turisztikai potenciállal bíró erdei kisvasút sorsa

https://szekelyhon.ro/aktualis/bizonytalan-a-jelentos-turisztikai-potenciallal-biro-erdei-kisvasut-sorsa?fbclid=IwAR2Cc8D3YNJhaRBtP-dqE-VfGiTdg2mIei8gTsH5W-cPxQFbAKMtRfOpH_U

Bíró Blanka • 2019. március 21. 

Évek óta „iszapbirkózás” zajlik az ipartörténeti műemléknek számító, Kovászna és Kommandó közötti keskeny nyomtávú kisvasút és sikló megmentéséért. Kovászna város önkormányzata megvásárolná a jelenleg felszámolás alatt álló cégtől a létesítményeket, ám most a művelődési minisztérium átiratban közölte, hogy a két mozdony esetében elővásárlási joguk van.

Archív • Fotó: Zsók Enikő 

„A csődbe jutott brassói Brafor fafeldolgozó felszámoló biztosa előterjesztett egy felértékelést, eladják a Kovászna városi nagy állomástól induló, Kommandó területén is tartó vasútvonalat, a siklót, a kommandói átrakó állomást. Kovászna város területén gyakorlatilag csak a sínpárok vannak, mert az alatta levő terület nem a vállalaté” – részletezte portálunknak Gyerő József polgármester. Rámutatott, az erdei kisvasút Kovászna egyik brandje, ezért mindenképpen megvásárolják, amit lehet. A Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság átiratban értesítette az önkormányzatot, hogy a két mozdonyt nem vásárolhatja meg, mert azok a műemlékvédelmi örökség részei, és az állam a művelődési minisztériumon keresztül élni kíván az elővásárlási jogával. Nem tudjuk, mi a célja a minisztériumnak a két mozdonnyal. Azokat bérbe is vehetnénk az államtól, de a felértékelő szerint még legalább 100 ezer eurót kell fordítani a felújításukra, mert nagyon rossz állapotban vannak – mondta a polgármester. Hozzátette, ha a mozdonyokat nem tudják megvásárolni, a felújításukra sem tudnak költeni. A sínpárokat mindenképpen megveszik, de még bizonytalan a felújítás és üzembe helyezés mikéntje.

Gyerő József elmondta, jelenleg egy máramarosi cég működtet sétavonatot a Clermont szálló és a Sikló közötti szakaszon, ám hosszú távon az önkormányzat szeretné kiterjeszteni az üzemeltetést, hiszen annak hatalmas turisztikai vonzereje lehet. A kisvasutat 1892-ben helyezték üzembe, a siklót 1890-ben avatták fel, egy évszázadon át használták a kitermelt fatönkök szállítására, a szerkezet 1232 méter hosszú, 327 méter szintkülönbségen közlekedik. A kisvasút hanyatlása már negyven évvel ezelőtt elkezdődött, a teherautók térnyerése és a pályaelmosások miatt. 1995-ben széldöntés elpusztította az erdőt, majd egy évvel később erdőtűz ütött ki a Tündérvölgyben, s a sikló is a tűz martaléka lett, a vasút dolgozói építették újra. Utoljára 1999 októberében működött rendeltetésszerűen, akkor a Brafor csődbe jutott, és bezárta a fűrésztelepét.

Várja a turistákat a Károlyi-kastély

 http://www.frissujsag.ro/varja-a-turistakat-a-karolyi-kastely/

2019-04-05 

A budapesti turisztikai vásáron is jó hírét keltették a Károlyi-kastélynak. Dr. Hágó Attila Nándor, a Szatmár Megyeri Múzeum helyi részlegvezetője szerint ez már érezteti is a hatását.

Március hónapban körülbelül háromezren látogatták meg a Nagykárolyban lévő egykori főúri lakot, az előző két hónapban pedig hozzávetőleg ezren. A 4 ezres látogatói szám nagyjából megegyezik a korábbi években tapasztaltakkal. Bizakodásra ad okot azonban az, hogy a február végén megtartott budapesti Utazás 2019 nevű expón több turisztikai ügynökség is jelezte, hogy a nyári időszakban Nagykárolyt is érintik a Partiumba, Erdélybe kínált utazásaik.

A HungExpo területén megtartott alkalmon egyébként a romániai turisztikai minisztérium 80 négyzetméteres standdal volt jelen. Nagykároly városát és ezen belül a Károlyi-kastélyt a Gróf Károlyi Kulturális Turizmust Népszerűsítő Központ munkatársai népszerűsítették: különböző kiadványokkal, a várost és a kastélyt népszerűsítő szórólapokkal igyekeztek minél szélesebb körhöz eljutni. A látványosságokon kívül az éves kulturális rendezvények bemutatását is turistacsalogatónak szánták, így a Nagykárolyi Tavaszi Kulturális Fesztivál mellett a CareiFest, az AugustFest is szerepelt a kínálatukban.

Mint a muzeológus elmondta, legalább 1700 főnyi előzetes bejelentkezésről tudnak, de nyilván sokan fognak még jönni spontán.

A kastélyban lévő állandó tárlatokat hétfő kivételével 9 és 17 óra között lehet látogatni — ez azt jelenti, hogy legkésőbb 16.30 órakor válthatunk belépőjegyet, amely 10 lejbe kerül a felnőtteknek, míg diákoknak 6 lejt kell fizetniük. Tárlatvezetést is igényelhetnek a látogatók — mint megtudtuk, ez magyar vagy román nyelv esetében 30 lejbe kerül, míg német vagy angol nyelv esetében kétszer ennyibe.

Levendula panzió - Bágyon

Cím:

Sat Bădeni, com. Moldovenești,

cod. 407430 Jud. Cluj

Tel. 0745 765 815

B.Ú.É.K !