Több világeseményt is az anyaországba hoznának

http://mno.hu/gazdasag/tobb-vilagesemenyt-is-hazankba-hoznanak-1052159
LM Forrás: MTI 2012. február 15.,

Jelentős infrastruktúrafejlesztés és több világesemény vagy kongresszus rendezési jogának elnyerése szükséges ahhoz, hogy fellendüljön a sportturizmus Magyarországon – hangzott el az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága, valamint a Turisztikai Managerek Szövetsége (TMSZ) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, melyet szerdán tartottak Telkiben.

„Az él- és tömegsport egyre nagyobb szeletet hasít ki a turizmusból. A sportturisták költési hajlandósága pedig vetekszik a konferenciaturistákéval” – mondta bevezetőjében Polgár Tibor, a TMSZ elnöke, aki hozzátette: a beszélgetés célja a kitörési pontok keresése, illetve hogy a meglévő eseményeket tudatosan használja fel a szakma.

Fejlesztések

Bánki Erik, a sport- és turizmusbizottság elnöke kifejtette, hogy az 1992-es barcelonai olimpia óta vált igazi üzletté a nagy sportesemények megrendezése, melyekért most már kíméletlen harc folyik, ezt bizonyítja, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) már 2022-ig kijelölte a világbajnokságok helyszíneit. Kiemelte, hogy a kormány olyan fejlesztési programot fogadott el, amellyel nemcsak stadionok épülnek és újulnak meg, hanem például a Kongresszusi Központ is, s ezek elősegíthetik a magyar kandidálások sikereit.

Visszaforgatás

Gyulay Zsolt és Berényi János, a Hungaroring jelenlegi és korábbi vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy elsősorban „nem a szervezőnél kell keresni a befolyó pénzt”, mert az igazi haszon máshol jelenik meg, például ott, ahol a mogyoródi Forma–1-es futamra évről évre Magyarországra érkező 60-70 ezer turista elkölti. Szerintük az általuk itt hagyott milliárdok egy részét kell visszaforgatni a sportba és sportturizmusba.

Létesítmények

Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC tulajdonosa úgy vélte, kiváló ötlet volt a társasági nyereségadó (TAO) sportra fordítása, de azt javaslata szerint – legalább a megyeszékhelyeken – létesítményépítésre kellene felhasználni. Indoklása szerint az uszodát nemcsak az úszók, hanem minden uszodai sport használhatná, és sportcsarnokokban sem feltétlenül csak a látványsportágak közé tartozó kézilabdát és kosárlabdát lehetne űzni, mint ahogy egy jégcsarnok sem kizárólag a jégkorongozóknak válna hasznára. Hozzátette: amíg a megfelelő infrastruktúra nem áll rendelkezésre, addig nehéz világversenyt Magyarországra hozni, vagy a gyerekeket rávenni a sportolásra. Szerinte csak megfelelő létesítményhelyzettel lendíthető fel a sportturizmus.

Bánki Erik ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervek szerint négy éven belül valamennyi élvonalbeli és másodosztályú labdarúgócsapat stadionja meg fog felelni a kor követelményeinek, azaz nemcsak futballmeccsekre lesznek alkalmasak, hanem multifunkcionálisak lesznek.

Felkészülés központ

Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója abban is nagy lehetőséget lát, hogy ázsiai és tengerentúli sportolók felkészülési központja legyen Magyarország, de ehhez szintén beruházásokra lenne szükség. Példaként említette a tatai edzőtábort, amely erre tökéletesen alkalmas lehetne, amennyiben lenne egy 50 méteres úszómedencéje vagy multifunkcionális kézilabdacsarnoka. Megemlítette, idén a FIFA mellett az Európai Olimpiai Bizottság is Magyarországon tartja majd a kongresszusát.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára a 2006-os és 2011-es vb kapcsán arról beszélt, hogy előbbin az öt százalékot sem érte el a külföldi látogatók száma, míg tavaly ez a húsz százalékot is meghaladta. Jelezte továbbá, hogy a két esemény közötti öt évben jelentősen megnőtt az igény a három- és négycsillagos szállások iránt.

Szállások

„A Forma–1 100-120, az úszó Eb 30-35, a triatlon-vb 20 százalékkal növelte meg a szállodák forgalmát Budapesten” – mutatott rá a hazai világesemények fontosságára Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.

Füzi Ákos, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkárságának sportszakmai főosztályvezető-helyettese jelezte, hogy a kormány támogatja a jelentős eseményeket, s azokhoz rendre kormánygaranciát vállal. Példaként említette a májusi FIFA-kongresszust, a 2015-ös kosárlabda Európa-bajnokságot és a 2017-es ifjúsági olimpiai fesztivált is.

Egészségturizmus

Szintén elhangzott, hogy hasznos lenne az egészség- és sportturizmus összekötése, illetve nagyobb hangsúlyt fektetni az olyan szabadidősportokra, mint a futás és a kerékpározás, mert azok számos turistát vonzanak. Utóbbival kapcsolatban Garancsi István miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, ehhez nemcsak infrastruktúrafejlesztésre, azaz kerékpárutak megépítésére van szükség, hanem azok hasznosíthatóságát is ki kell dolgozni. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint utóbbi feladat a piaci szereplőké, s nem a kormányé, mert azé csak a szabályozás és az infrastruktúra biztosítása.

Berényi János, mint a működését február 3-án beszüntető Malév elnöke arra a hátráltató körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti légitársaság nem léte óriási csapás a turizmusnak, de a sportot is érinti, mert a Malév alig önköltség felett, azaz a lehető legkedvezőbb áron szállította volna a magyar sportolókat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a most megkezdett párbeszédet folytatni kell a hatékonyabb együttműködésért, mert sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a sportturizmusban.