2014.01.19.
„Igen sok havas vidéket jártam be honunkban;
sok helyt elbámultam a mészkősziklák csodásan
változékony idomzatait; de olyakról, aminőket
a Csukás szirtgerinczei felmutatnak
fogalmam nem volt, és alig hiszem, hogy a
a földgömbön egy második olya havas legyen, amely
e tekintetben a Csukással a versenyt kiállhatná.”
Orbán Balázs
Forrás: karpategyesulet.hu
Legkedvesebb havasom a Brassó-környékbeli hegyek közül a Csukás elhagyatott vadságával fantasztikus alakú konglomerát szikláival, mintha a természet jó kedvében teremtette volna ezt a hegyet, olyan pazarul rendezte el gerincét, csipkésen, tornyosan, bástyásan. A szemlélő, amikor meglátja nem hiszi, hogy valóság – írta a régi brassói turistalap, az Encián szerkesztője a Kirándulás a Csukásra májusban című cikkében 1935-ben.
A Hazajáró stábja a Csukás fantasztikus szikláira indult. A Kárpát-kanyar e 2000 méternél alig alacsonyabb hegységének főként konglomerátumból, és tündöklő mészkőből képződött formakincsei, bizar sziklatornyai és kőgombái a fagyás olvadás, a csapadék, és a szelek hatására alakultak ki.
A stáb meglátogatta a barcasági medence délkeleti szegletében a hétfalusi csángó-magyarokat is meglátogatta. A hazánk dél-keleti védelmére telepített falvakat nem kímélték a Kárpát-kanyar szorosain Erdélybe zúduló hordák, de barcasági magyarok beleedződtek a szórványlétbe, és kitartanak hitük, anyanyelvük és kultúrájuk mellett.
A Hazajáró Hétfaluból indult, Barcaságból, a régi ósánci vám érintésével indult fel az Erdély és Havasalföld határát képező Bretocsa-hágóra. Innen a két tömbből álló hegység, a magasabb, nyugati részét a sziklatornyokkal tarkított Bretocsa-gerincet járta be egészen a Csukás-csúcsig, ahonnan a Csukás menedékházhoz ereszkedett le. Duna TV
<iframe width="640" height="360" src="//www.youtube.com/embed/4g8-ERX9a_k?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
