Szurok Dávid | 2015. augusztus 21.
Elégedetten távoznak tőlünk a külföldi turisták, a szállodások tapasztalatai szerint tízből kilenc vendég jobban érzi magát Magyarországon, mint amire előzetesen számított.
Köztudott, hogy a magyarországi szállodaárak nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között vannak, különösen, ha az európai országokat nézzük – hívta fel a figyelmet a Napi Gazdaság megkeresésére a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Kovács István kiemelte: Budapest még mindig Európa egyik legolcsóbb városának számít.
Mint mondta, ez többnyire annak tudható be, hogy az ár-érték arány tekintetében a főváros nagyon kedvező. A népszerűséghez persze számos más tényező is hozzájárul, mint például az elhelyezkedés, a kulturális és építészeti értékek, melyek hagyományainknál fogva számos élményt kínálnak az ideérkező turistáknak. Mindezeken túl egyre jobban gazdagodik Budapest gasztronómiai kínálata és pezsgő éjszakai élete is.
– A legtöbb külföldinek, aki először jár Budapesten, az a véleménye, hogy többet, jobbat kapott nálunk, mint amit előzetesen várt – húzta alá a szakember. A budapesti szállodák teljesítményét jól szemlélteti az a felmérés, amit még júniusban készített a szállodaszövetség.
Szobakihasználtság terén például az idei első félév teljesítménye alapján a budapesti hotelek a harmadik helyen vannak a közép-kelet-európai országok között a 66,8 százalékos kihasználtsággal és 67,4 euró nettó átlag szobaárral. Revpar mutatóban – ami az egy kiadható szobára jutó bevételt szemlélteti – a vizsgált 5 ország fővárosa között (Prága, Bécs, Varsó, Pozsony, Budapest) 2015 első félévében Budapest szállodái érték el a második legnagyobb növekedést idén. Ugyanakkor szobafoglaltság terén sincs oka a panaszra a fővárosi szállodáknak, mivel európai viszonylatban Budapest a 13. helyen áll, megelőzve olyan nagyvárosokat, mint például Madrid, Bécs vagy Milánó.
Az első hat hónapban 10 új szálloda nyílt meg, 7 vidéken, 3 pedig Budapesten. Felszereltség tekintetében a szállodaszövetség szerint fontos hangsúlyozni, hogy európai összehasonlításban a hazai szállodaláncok elérik az uniós átlagot. Itt viszont nem árt hozzátenni, hogy más-más igényeknek kell megfelelniük a fővárosi hoteleknek – amelyeknél jelentős az üzleti, konferenciaturizmus –, és más elvárásoknak kell eleget tenniük azoknak a vidéki hoteleknek, amelyeket a vendégek főként pihenés, kikapcsolódás, üdülés, gyógykezelés miatt keresnek fel. Ugyan vannak olyan hotelek, melyek felújítására szorulnának, ám ezek modernizálása a 2008–2010 közötti gazdasági-pénzügyi válság miatt nem valósult meg – emlékeztetett a főtitkár. Ez idő alatt ugyanis jelentős mértékben csökkent a hotelek jövedelmezősége. Bár 2011 óta évente nő a vendégszám, javul a szállodák foglaltsága, a bevétel több szállodánál még mindig nem elegendő arra, hogy a szükséges korszerűsítéseket elvégezzék.
