2018. július 4., szerda

MEGUGROTT A FORGALOM A MAGYARORSZÁGI FÜRDŐKBEN JELENTŐS NÖVEKEDÉSI POTENCIÁL REJLIK A GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN

2018. JÚLIUS 4. Magyar Idők
Számottevően növekedett a magyarországi fürdők vendégforgalma tavaly, a Magyar Fürdőszövetség előzetes adatai szerint 6-7 százalékkal több, közel 42 millió vendéget fogadtak. A szervezet vezetője kedden a Magyar Turisztikai Szövetség sajtóbeszélgetésén kifejtette, ehhez képest is komoly növekedési lehetőségek vannak még.
A gyógy- és egészségturizmusban jelentős növekedési lehetőség van a turisztikai szervezetek szerint, a gyógy- és wellnessfürdők az összes szállodai vendégéjszaka több mint 30 százalékát, az ágazat árbevételének pedig szintén 30 százalékát adják – mondta tegnap a távirati iroda beszámolója szerint Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke.
Rámutatott: az ország tíz leglátogatottabb úti célja között kilenc fürdőváros, nyolc gyógyhely van. Az országban 564 közfürdő működik, köztük 86 gyógyfürdő, de csak a 20 legnagyobb tud stabilan nyereséget termelni, amit az ágazat legnagyobb tragédiájának nevezett.
Közölte: a gyógyfürdőket 1453 termálkút látja el, és 256-féle minősített gyógyvízzel rendelkezik az ország. A turisztikai szövetséggel azon dolgoznak, hogy átfogó kutatás készüljön a magyar gyógyvízkincsről a fürdők látogatottságának további növelésére. Az elnök a fürdőágazat fő problémái közé sorolta, hogy a magyarországi fürdők 98 százaléka önkormányzati tulajdonú, miközben a versenypiacon kell működniük. Az állami költségvetés 2012 óta változatlan összegű, 4,2 milliárd forintos támogatást ad a társadalombiztosításból finanszírozott gyógyfürdőkúrához.

A vendégéjszakák negyedét adja a terület
Fotó: Havran Zoltán

Ezért szerinte reformok kellenek az ágazat fenntarthatósága érdekében, erre javaslatot tesznek a kormánynak. Az elnök 2020-tól lát esélyt a finanszírozás változására. A fürdőszolgáltatások 27 százalékos áfáját „óriási problémának” nevezte, miután a környező országok között ez a legmagasabb, ami komoly versenyhátrány az ágazatnak. Erről is tárgyalnak majd a kormányzat képviselőivel – tette hozzá.
Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke ismertette: mára a vendégéjszakák több mint egynegyedét adja az egészségturizmus, míg 2000-ben alig 10 százalék volt az arány. A gyógyszállodák teljes árbevétele 2013-tól négy év alatt jelentősen, 54 százalékkal bővült, 48,6 mil­liárd forintra, a bővülés tudományosan is megalapozott kutatásokkal alátámasztva folytatódhat – mondta. Közlése szerint a magyarországi fürdők 156 mil­liárd forint árbevételt értek el 2016-ban, a gyógyászat bevétele ebből 13,2 milliárd forint volt.
A legfontosabb küldőpiacok között a szomszédos országok dominálnak. Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke ismertette: a magyarországi szobakapacitás 10 százalékát adják a gyógyszállók, ez 40 szállodát és mintegy 5200 szobát jelent. Kedvezőnek nevezte, hogy az itt évente átlagosan elért 2,5 millió vendég­éjszaka fele belföldi, fele külföldi.