Bort búzát, békeséget!
Minden kedves olvasónknak Boldog Új Esztendőt, kivánunk 2019-ben
KÖZÉLETI LAP - KIADJA A HANGYA EGYESÜLET. FELELŐS KIADÓ HORVÁTH ZOLTÁN
Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn bel- és kültéri gyógyvizes medencékkel, pezsgőfürdővel, relaxációs kezelésekkel, a pool-bárban frissítő koktélokkal garantálják a kikapcsolódás élményét. A kisebbek számára a Kincses-sziget, csúszdapark, hullámmedence, vízfüggöny, vadvízi sodrófolyosó biztosítja a felhőtlen vízi hancúrozást.
Ezek közül megemliteném a Tiszafüreden valamit a Tiszacsegén található termálfürdőket, a teljesség nélkülözése mellett.
Tiszacsege termálfürdője is csendes és nyugodt környezetben található és az árban is vetekedik a fent megemlitettekkel. Jó az ellátás és ha nincs is élményrészlege, sokan átruccannak a szomszédos Tiszafüredről is, ezért sok külföldi fürdővendéget is lehet látni a termálfürdőben.








Közölte: a gyógyfürdőket 1453 termálkút látja el, és 256-féle minősített gyógyvízzel rendelkezik az ország. A turisztikai szövetséggel azon dolgoznak, hogy átfogó kutatás készüljön a magyar gyógyvízkincsről a fürdők látogatottságának további növelésére. Az elnök a fürdőágazat fő problémái közé sorolta, hogy a magyarországi fürdők 98 százaléka önkormányzati tulajdonú, miközben a versenypiacon kell működniük. Az állami költségvetés 2012 óta változatlan összegű, 4,2 milliárd forintos támogatást ad a társadalombiztosításból finanszírozott gyógyfürdőkúrához.
Ínyencséget kínálnak a szervezők a július 13-15. között az Erdélyben első ízben megszervezett, multikulturális-gasztronómiai Borszék Bogrács Feszt programjában: az időutazással járó fotókiállítást a szervezők magyarországi stratégiai partnere, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet biztosítja.
Össze kellene fogniuk az érintett feleknek Szatmár megye turisztikai potenciáljának népszerűsítése érdekében, fogalmazta meg több megyei tanácsos a testület legutóbbi ülésén.
Jövőre már nem csupán kajakkenuval lehet csorogni a Tiszán, hanem akár nyaralóhajóval is. Egy kiemelt beruházás fejlesztésnek köszönhetően a jövőben kikötők épülhetnek vagy újulhatnak meg a folyó mentén.
Elsősorban a családokat szólítja meg a június 15. és 17. között tartandó 3. gyalui Várkert fesztivál– közölték a szervezők a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón. A fesztivált a Kolozsvártól nyugatra fekvő gyalui várkastély kertjében szervezi meg a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Traditio Transylvanica Alapítvány. Gergely Balázs főszervező felidézte: a korábbi két fesztivált kísérleti jelleggel szervezték meg, és úgy találták, hogy a gyalui kastélykert, amelynek területén egykor római Castrum is állt, kiváló helyszín a rendezvény számára. Elmondta: az idén három naposra bővülő fesztiválon három színpadon tucatnyi együttes lép fel: lesznek népzenei, régizenei, könnyűzenei és alternatív zenei előadások is. A fellépők sorát a Budapest Bár nyitja, de elviszi Gyaluba a legújabb előadását Földes László Hobó is, fellép a Kaláka, valamint a Bohemian Betyars is.
Bár a húsvét jelentős helyet foglal el Kalotaszeg hagyományai között, nem csak ünnep idején lélekemelő ellátogatni Erdély egyika legszebb tájegységére. Az Essig-házaspár által Zsobokon működtetett képzőművészeti tábor e jeles egyházi ünnepbe is betekintést nyújt.
Nem görnyedt meg a történelem viharaiban, még akkor sem, amikor tatárok dúlták a vidéket. A reformáció maradandó nyomot hagyott lelkivilágukban.
Salamon Anikó és Vasas Samu Kalotaszegi ünnepek–európai népszokások című 1982-ben megjelent tanulmányukban ezt írják: „a húsvéti tojásfestés mindenütt élő szokás. Kalotaszegen azonban – pontosabban néhány Nádas menti faluban – a tojásfestés technikája és motívumkészlete összefonódott a fellendülő bútorfestéssel. Az asztalos- és a bútorfestő-családokban hagyománnyá vált a hímes tojás ecsettel és bútorfestékkel való festése és egyúttal a bútorra festett minták nagy részének átvitele a tojásra. Ez a folyamat napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt.” Felhagyott és még élő népszokások Van, ahol festik, van, ahol írják. Van, ahol karcolják és van, ahol patkolják a húsvéti tojást. Mérában például gyöngyözik. Kádár Tibor: Nyári délután Előszeretettel használják a piros-fehér-zöld színkombinációt, de van kék, lila vagy sárga mérai gyöngyözött tojás is. A tojásgyöngyözés egyébként új keletű dolog Kalotaszegen, Mérában is csak az 1990-es változás után fogtak hozzá. A tojásvarrás megtanulása könnyen ment, hiszen régebb egész viseleteket varrtak ki gyönggyel.
A gyöngyözött tojást nem kimondottan locsolóknak készítik, leginkább külföldre kerülnek, a kalotaszegi asszonyok ezzel is pótolják jövedelmüket. Régi szokás volt a húsvéti határkerülés, amelyre nagyszombat estéjén került sor: a két hátsó templomi zászlót a férfiak végighordozták a falu határában. Ilyenkor egyházi énekeket énekeltek, és a körmenet vasárnap reggel ért vissza a templomhoz. Ez a hagyomány ma már nem él, de ünnepnapokon ma is zsúfoltak a templomok. Ugyanakkor Körősfőn még tartja magát az a szokás, hogy nagypénteken három alkalommal tartanak istentiszteletet.
Ki kell használni a turizmust, hogy a helyi magyarság is profitáljon Vajdahunyad – és Hunyad megye – magyar történelmi és kulturális örökségéből. Ehhez azonban infrastruktúrára lenne szükség. A Corvin-Savaria magyar ház például nemcsak a közösségi összejövetelek helyszíne lehetne, hanem magyar turisztikai központ is. Ferenczi István helyi sikeres vállalkozó, a kohászvárosi RMDSZ szervezet és a magyar házat működtető Corvin-Savaria társaság elnöke legalábbis ezt célozza meg. Terveiről kérdeztük.
A húsvéti vakáció idején újra üzembe helyezik a brádi kisvasútat. Az 1907-ben épített, keskenytávú vasút 1998-ig szolgálta a környékbeli ipari létesítményeket, 2001-től azonban csak turisztikai céllal használják, főleg ünnepek idején.
Úgy általában az idegenforgalom, de elsősorban a megye vizes turisztikai adottságai lesznek kihangsúlyozva az idei Szatmáron gyártott kiállításon, nagy teret kapnak a kistermelők is.
Négytagú csapat képviselte a napokban Nagykárolyt a Bukarestben megszervezett 39. Nemzetközi Turisztikai Vásáron. Az ország fővárosában megtartott eseményt a kereskedelmi kamara elnöke és a turisztikai miniszter nyitotta meg.
2017-ben 618.200 személy látogatta meg a bányát, 35%-uk külföldi látogató volt. A külföldi turisták aránya öt százalékkal növekedett 2016-hoz képest, mondta az igazgató. A sóbánya fejlesztési tervei között szerepel a 110 méteres mélységben található József akna előkészítése, hogy bekapcsolhassák a turisztikai körforgásba, így a bánya befogadóképessége megkétszereződne.